Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-193
510 • ' !93- országos illés február 22. 1881 íikkor Győrffy Pető módosítványa és Madarász József indítványa elesett. Ha el nem fogadtatnék, akkor következik Győrffy Pető képviselő nr módosítványa és ennek el nem fogadása esetében Madarász József képviselő ur módosítványa. De akárhogy dől el a szavazás az előbbi módosításokra nézve, még ez után szavazás alá kerül Mukics Ernő képviselő ur módosítványa. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a beadott módosítvcmyokat). Elnök: Elfogadja-e a ház régi 7., most 8. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul ? Méltóztassanak azok, :i kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és igy Győrffy és Madarász képviselő urak módosításai elesnek. Elfogadja-e a ház a Mukics Ernő által indítványozott új bekezdést ? Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el és igy az eredeti szöveg változatlanul megmarad. BarOSS Gábor jegyző (olvassa a régi 8., új 9 §-t). Gyurgyik Gyula : T. ház! Azon szerenesés helyzetben vagyok, hogy mintegy illustrátiójául azon bóknak, melyet Győrffy Géza t. képviselőtársunk tegnap fejünkhez vágott, hogy t. i. papucskormány alatt állunk, indítványnyal és módosítással bátorkodom a t. ház elé járulni, melynek elfogadhatlanságát a t. pénzügyminister ur már tegnap jelezni volt szíves. Ha jól fogtam fel a helyzetet, az előttünk fekvő törvényjavaslat — akárhogy nézzük és tekintsük — folyománya és következménye azon mozgalomnak, mely az elmúlt országgyűlés alatt kelt és melynek eredménye volt Tibád Antal t. képviselőtársam indítványának elfogadása, mely indítvány folytán a múlt országgyűlés kimondotta, hogy a kormány utasittatik a vadászati adó leszállítása iránt törvényjavaslatot benyújtani. Ezen mozgalomnak, mely a múlt országgyűlés alatt initiáltatott, három czélja volt: Czélja volt t. i., hogy a szegényebb osztály és pedig a szegényebb műveltebb osztálynak ne tétessék lehetetlenné, vagy legalább ne nehezíttessék meg az, hogy midőn egészségi szempontból kénytelen mozgást tenni, azt némi hasznossal fűszerezhesse és hogy lehetővé tétessék különösen a bérezés, hegyes vidékek lakóinak, hogy vetéseiket a dúvadak ellen olcsó pénzen megvédhessék. Ez volt azon initiált mozgalom egyik czélja. A másik czélja abban állott hogy lehetőleg kiirtassák az emberekből azon ellenszenv, mely mindig akkor támad, midőn egy törvényt magukra nézve igazságtalannak, vagy terhesnek tartanak. Elmondotta már a régi római költő: „Nitinmr in vetitum ; cupimusve negata." Tagadhatatlan, hogy azon törvény, mely a vadászati adót 12 írtban állapította meg, általában a közönség részéről terhesnek, méltánytalannak, J igazságtalannak tartatott. Nem én mondom, hanem ha széttekintünk a nagy világban, lépten-nyomon találkozunk azon nézettel, hogy mikor azon törvény meghozatott, némely gazdagabb nagy ur passió] ának nyújtatott benne kedvezmény. (Igás! ügy van! a szélső balon.) Ismétlem, nem én mondom, hanem általában el van terjedve a közvéleményben ez a nézet. Es hamar ezen impressió alatt áll a közönség, az ember természet'ben levő gonoszság nagyon könnyen megmagyarázza az embereknek azon iparkodását.hogy egy ily magukra nézve rosznak, igazságtalannak, terhesnek vélelmezett törvényt, höl csak lehet, kijátszszák. Ez volt, mondom, a mozgalomnak egyik intentiója és habár a pénzügyminister ur igen helyesen kijelentette tegnap, hogy a múlt országgyűlésnek határozata a jelenlegi kormányra nem bir döntő befolyással s egyáltalában reá nem kötelező — mit a magam részéről is teljesen igaznak elfogadok —-: mégis akár hogy nézzük a dolgot, a jelen törvényjavaslat ezen mozgalomnak a kifolyása. És ha már most azon érdekek szempontjából veszszük, melyek azon mozgalom kezdeményezői előtt lebegtek, akkor kénytelenek vagyunk bevallani, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen czéloknak nem felel meg, nem azon irányban, melyben, mint a pénzügyminister ur kijelentette, az ország fiscalis érdekei megóvatnának. Ha a jelen törvénj'j avaslat által czéloztatik az ország fiscalis érdekének megóvása, akkor a 6. §-ban nem vétethetnénekki a vadászati területen vadak gondozására és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek s a vadászterületek tulajdonosai vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Arra nézve, a kinek vadászterülete van, a ki vadászat gyakorlására cselédeket tart, én azt hiszem, azon 12 frt vadászati adó nem lesz terhes; a ki cselédeket tarthat, az nem 12, hanem 200 frtot is fizethet. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) És ha már most vesszük, hogy általában akár hány nagy vadászterület van, melynek birtokosa maga nem is vadászik, hanem a vadászatot csak cselédjei által gyakoroltatja és a vadászatból dús pénzbeli jövedelemben részesül: akkor igazságtalannak és méltánytalannak tartom, hogy midőn egyrészt ezen birtokos cselédjei nem fizetnek vadászati adót, másrészt a szegényebb osztályhoz tartozó, a ki egészségi szempontból mozgást akar tenni, megfosztassák attól, hogy vadászhasson. De nem felel meg a jelen törvényjavaslat financiális tekintetben sem a, múlt országgyűlés alkalmával indított mozgalom intézői előtt lebegett czélnak. A t. pénzügyminister ur tegnap szíves volt egy kimutatást előadni, hogy hány jegy adatott el különböző időben; és kimutatta, hogy az első két évben | 22,000 jegy adatott el, 1879-ben már csak 15,000
