Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

181. országos ülés február I. 18SB. \\ Hasonlólag történt ez a szeszes italokra nézve, kimondta ugyanis ezen ministeri rendelet azt, hogy a bejegyzett ezégü vegyes kereskedők finom minőségű szeszes italokat, minő a liqueur, rum és rosoglio, palaczkokban literenként 60 kr. árban elárusíthatják. Ennek következménye az volt, hogy minden falusi szatócs bejegyeztette kereskedését csak azért, hogy ezen jogot gya­korolhassa, és igy ezután különféle zagyvalékot árulhasson. Ebben keresendő tehát a regale értékének a csökkenése, nem pedig azon ártat­lan intézkedésben, mely a korcsmai hitelt szelí­díteni és esetleg szerintem teljesen megszüntetni kívánja. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, nemcsak a szabadelvííség, hanem a tulajdon feletti korlátlan rendelkezhetés elvénél fogva is helyeslem azt, hogy bárki saját ter­mésű boraival szabadon rendelkezhessék, hogy azt a szerint értékesíthesse, a mint azt legjobb­nak találja; de ezen kérdéssel szoros összefüg­gésben levőnek tartom a regale-jog kérdésének megoldását, annak megváltás utján mielőbbi megszüntetését; legyen vége valahára ezen utolsó praerogativának is, képezze az szintén a nem­zeti közbecsületnek védpajzsát, a melyen a tör­vényhozás azon nemes intentiója, miszerint a korcsmai hitel eltörlése által a közönség érde­kében kivan cselekedni, hajótörést ne szen­vedjen. Ezen okoknál fogva én a regale sérelméből vont indokot sem méltányosnak és megvallom őszintén, hogy a határozati javaslatot benyújtók részéről egészen hazafiasnak nem tartom. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Ha már radicális gyógyszerrel kívánunk segíteni az uzsora baján, ha egyszerre kívánjuk ezt elölni, méltóztassék elfogadni az én és né­zettársaim határozati javaslatát, a mely igy hangzik: „ Á vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ideértve azon ke­reskedéseket is, melyek a szeszes italoknak ki­csinyben való eladását gyakorolják — kiszol­gáltatott italok iránti követelések birói utón nem érvényesíthetők." Ajánlom határozati javas­latomat elfogadás végett. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnöki Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa.) Gróf Csáky László: T. ház! Midőn ma az uzsora-törvény tárgyalásának hetedik nap­ján vagyunk, kérem a t. házat, méltóztassék nekem megengedni, hogy én is elmondjam rövi­den e 4-ik fejezetre vonatkozólag észrevételemet. Én megvallom részemről, t. ház, örülök e tör­vény behozatalának, sajnosán kellett azonban azon meggyőződést szereznem, hogy a törve javaslat 3 első fejezetétől csekély valóságos hasznot lehet várni. Mig ellenben ezen 4. feje­zet positiv határozott rendelkezéseket foglal ma­gában és ennek következtében határozott és né­zetem szerint positiv eredményeket is fog hozni. Hogy a korcsmai hitel mily nagy károkat okoz, annak saját vidékemen voltam tanúja és nem vagyok oly szerencsés vidék lakója, mint Almássy Sándor képviselőtársam, ki tegnap azt monda, hogy a hol 8 lakik, a nép oly józan, hogy a korcsmai hitel ott pusztítást nem tesz. Nálunk épen ellenkezőleg áll s nemcsak egyes embereket, hanem egész községeket tudok, melyeknek korábbi birtokosai már csak bérlők, miután a korcsmai hitel következtében egész vagyonuk az illető korcsmáros birtokába ment át. Hogy ennek terjedését megakadályozzuk, szükségesnek tartom, hogy a törvény intéz­kedjék. Ennek szükségét már a régibb időben is érezték, mikor igen sok vidéken azon időben, mikor a megyében a statutarius jog virágzott és a megye széles hatáskörében intézkedvén, nem vártak mindent a kormánytól és az országgyű­léstől, hanem maga intézkedett, igen sok megye intézkedett a korcsmai hitel megszorítása tárgyá­ban. Ezt igen jól tudom, mert magam is részt vettem az illető megyei tanácskozásokban. Tren­csénmegye a 40-es években 2 frtra szállította le a korcsmai hitel jogorvoslatai határát, nemkülön­ben 2 frtban állapította meg Szepesmegye, ha­sonlóképen tett több megye. Látszik ebből, hogy már a 40>es években érezték az országban azt, hogy a korcsmai hitel megszorítása szükséges; ennek folytán én nem hiszem, hogy a mi viszonyaink közt ma kevesebb szükség lenne erre, mint volt azelőtt. Hogy a korcsmai hitel megszorításából a regale-birtokos­nak kára támadjon, megvallom, azt sem hiszem. Az előbbi esetre visszatérve, mi, kik regale-bir­tokosok vagyunk, azon időben azt tapasztaltuk, hogy a korcsmai hitel megszorítása folytán egy forinttal sem lett csekélyebb értékű a regale, mint volt azelőtt. Ha a múltban nem változtatott a korcsmai hitel megszorítása a regale értékén, nem hiszem, hogy a jövőben változtatni fogna, Azért én a korcsmai hitel megszorítása mellett szavazok. De nem fogadhatom el azt, a mit t. Lits kép­viselő ur mondani méltóztatott, a ki az egész korcsmai hitelt mellőzni akarja. Hogy miért nem vagyok e mellett, azt egy practicus tapasztalattal kívánom indokolni. A munkás nép nagy része nem naponként, nem is hetenként kapja ki fize­tését. Ez embereknek abból kell élniök, a mit azon hónapban keresnek, pl. a mit februáriusban snek, februáriusban azt költhetik el. Fizeté­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom