Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-187

) J08 587, or'üágos ttl( 400,000 frtnyi előleg a kiállítás bevételeiből az 1885. év végéig megtérítendő, inkább azt irták volna oda, hogy a dologból származó deficit megtérítésére póthitelt fog kérni a kormány Ha a t. kormány az ország anyagi viszonyait oly kedvezőknek tartja, hogy 2—300,000 frtot szükség nélkül kidobhatunk, ezt természetesen a ház Ítéletére bizom, de figyelmeztetem, hogy a póthitel kérésénél majd emlékezzék vissza, hogy volt, aki erre előre rámutatott. Megjegyzem azonban, hogy miután a legroszabb törvényt is jól lehet alkalmazni, igen sok függ attól, hogy ezen, nézetem szerint, nem jól eontemplált törvényt miképen hajtják végre. Tehát én csak azon kérést vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni, hogy az ügynek, az országnak és saját magának érdekében az érdekelt köröknek a legnagyobb autonómiáját tartsa szem előtt a kiállítási ügy szervezésénél és az önsegély elvét, a mennyire csak lehet, engedje érvényesülni ott, hol az akarat ahhoz megvan. Azon reményben tehát, hogy a t. kormány ez irányt némileg követni fogja, mely legalább az indokolás szerint teljesen kizárva nincs, az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Halász Géza: T.ház! Eddig hallgattam, mert megvallom, óhajtottam volna a t. minister urat akkor hallani, mikor előadására lehetett volna észrevételeket tenni: miután azonban látom, hogy nekem kell talán az utolsónak lennem, röviden elmondom nézeteimet. (Halljuk!) Mindenek előtt ki akarom jelenteni, hogy az előttem szólt képviselőtársamat nem akarom követni sem a bőbeszédüségben, sem pedig azon fényes állásban, hogy én a ministerekkel fogadni óhajtsak, annál kevésbé, mert nem is vagyok arról meggyőződve, hogy itt okvetetlenül deficitnek kell bekövetkezni; ellenkezőleg azt hiszem, hogy minden deficit nélkül, sőt nyeremény mellett fog ezen kiállítás megtörténni. Több kérdés volna itt, a melyről bővebben lehetne szólani, de én c-<ak érinteni óhajtok némelyeket. ('Halljuk!) Nem hagyhatom érintés nélkül azt, mit már Thaly t. képviselőtársam is mondott, hogy ezen kiállítások által, még ha több rendeztetik is, valódi siker az ipar és közgazdaság terén eléretni nem fog. Ez csak palliativ eszköz, az igazi hatásos szer csupán az önálló vámterület. (Helyeslés balfelöl.) A másik a?:, hogy igaz, hogy ez ügy olyan szépen megindiüt az országos iparegyesület és a főváros már úgyszólván egészen kimerítően tervezte ezt, épen ugy lehetett a sikerre számolni, feltéve, hogy a kormány csak elősegíti a vállalatot, mint most sikerülni fog, mikor a kormány vette az ügyet kezébe. Azonban erről sem akarok bővebben szólani, ez már szintén meg volt érintve. De azt múlhatatlan szükségesnek tartom, a ts február 12. 1885. mi magára a törvényjavaslatra tartozik, hogy tör vényben kimondassák, hogy csak belföldi tárgyak" állíthatók ki, t. i. a magyar állam területén készített vagy termelt czikkek, a képzőművészetiek kivételével. Ennélfogva e pontra nézve vagy én, vagy Thaly képviselőtársam módosítást fogunk előterjeszteni. Csak egy van még, a mi nem is vonatkozik közvetlen a törvényczikkre, h indoJ kolásra, melyben egy oly pont van, melyre én is észrevételt akarok tenni s ezt a t. minister Ttr figyelmébe ajánlom. Ha a t. ház, vagy bárki is tekintetbe veszi azt, hogy a főváros mily áldozatokat fog hozni és mennyire szükséges annak közreműködése, még pedig sokoldalú közreműködése, uz öt tagot az országos kiállítási bizottságban nagyon kevésnek találom. Ezt ajánlom a t. minister ur figyelmébe, ezen lehet változtatni s lehet a viszonyok szerint ezeket szaporítani. Ezek azok, a miket a t. ház figyelmébe ajánlani bátor voltam. (Helyeslés a szélső, baloldalon.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kivánná emelni, a vitát bezárom. Szó illeti még a szavazás előtt az előadót és a minister urat, a mennyiben szólni kívánnának. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Mindenek előtt bátor vagyok kijelenteni, hogy a vita bezárása előtt azért nem szóltam, hogy a t. háznak idejét kíméljem. Ezzel még nincs senki sem elütve attól, hogy az általam elmondottakra megjegyzéseket tegyen, mert a részletes tárgyalás alkalmával bőven nyílik alkalom arra, hogy az általam elmondottakra bárki is reneetálkasson. A kiállítás szervezését és rendezését, a mint erről azok, a kik a törvényjavaslat indokolását figyelemmel kisérték,, meg is győződhettek, a kormány nem azért vállalta magára, mintha a leghivatottabbnak tartaná magát s mintSia azt kizárólag a, maga erejéből megtenni képes lenne, hanem épen mert az érdekelt tényezők, testületek, egyletek és hatóságok kellő közreműködése mellett kívánja a kormány eszközölni. Ezt pedig teszi azért, mert azon értekezlet, a mely ez ügyben utolszor tanácskozott és a melyen az országos iparegyesületnek hét tagja volt jelen, hosszas, beható tanácskozások után maga kérte fel a kormányt, hogy az ügyet vegye kezébe. Az országos iparegyesületnek jelen volt hét befolyásosabb tagja közül hatan ezt kívánták és indítványozták. Nem tartottam tehát hivatásomnak épen a leginkább érdekelt feleknek kívánsága ellen állást foglalni, sőt ellenkezőleg kívánságukat elfogadva, készségesen nyilatkoztam a mellett, hogy a kormány az ügy rendezését elvállalja, de csakis ugy, ha az érdekelt felek, testületek közreműködnek; mert csakis azok közreműködésével lehetséges az ország becsületének és