Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-186

188. oft)»go8 ülés február 10. 1883. 97 következik, t. i. a poataszáliítás, olyan vasútnál, mely csak tervezetben van, nem teszi-e mindnyájunk előtt a kérdést különössé ? Előlegesen tárgyalni azt, a miről mindenki tudja, hogy be kell következnie, mert minden vasútnál, melyet építettek, mindig bekövetkezett, hogy t. i. a postát annak adta az állam, erről eleve tárgyalásokat folytatni kissé különös. Ugyan kérem a t. minister urat, meggondolta-e azt, nem ébredhet-e bizonyos gyanú az ember kebelében erre a különös eljárásra; és meggondolta-e a minister ur, hogy Ausztriában inik történtek most? (Zaj.) De ide is mutathatnék. Építenek itt is vicinális vasutakat, különösen Bihar megyében s már is, nemcsak a megyében, de itt is egész listák forognak s bizonyos provisionalis scálákat mutogatnak. (Felkiáltások jobbfelől: Ki? Hol? Ki vele! Nagy zaj.) Engedelmet kérek,joguk van ezt kérdezni tőlem, mondjam meg, ki az ? Engedelmet kérek, mikor azt mondtam, hogy már ily scálák és listák forognak itt a levegőben. (Felkiáltások jobbfelöl: A levegőben?) Én nem azt állítottam, hogy ezt én ezennel okmányokkal és adatokkal be fogom bizonyítani, (Felkiáltások jobbfelöl : Akkor ne tessék emlegetni!) hanem ezt azért. hoztam fel, hogy az ilyen előleges tárgyalások csak a gyanúnak adnak tápot és nevelik azt a gyanút, mely bizonyos ügyeknél most is a levegőben van. (Felkiáltások: A levegőben!) A t. minister ur azt mondja, hogy mindenkinek joga van építeni magának vasutat. Megengedem, de hiszen országutat és nem tudom mi mindent is joga van mindenkinek építeni. És a t. minister ur nem feledkezett meg arról, hogy utána tegye, de mégis az államnak van felügyeleti joga arra, hogy bizonyos építkezések mások kárával ne történjenek s ha kimutattatik, hogy bizonyos építkezések mások kárával történtek, egyes városok jövőjét teszi tönkre, mégis csak állami érdek és kötelesség, hogy ilyenkor az állam felügyeleti jogát gyakorolja és ezen építkezésnek útját állja. Azt mondja a minister ur, hogy a tervezett vonal, a mely parallel fut az állam birtokában levő egri vonallal, nem érinti az államvasút közlekedési érdekét, mert ez messze van. A minister úrról azonban, a ki oly messzelevőnek állította a vasutat és a Id oly magyarázatot tudott adni a Pétervásár és Eger közt levő hegyekről, lehetetlen feltennem azt, hogy a minister ur ne tudná, hogy e vasút másfél mértföldnyire van az állami vasúttól. Már most csak az a kérdés, hogy mit tartunk az állami forgalomra nézve veszélyesnek? Azt-e, ha másfél vagy húsz mértföldnyire épül egy parallel vasút. Azt hiszem, hogy a vasúti forgalom érdeke, ha nem is számtanilag, de elméletileg meg van annyira állapítva, hogy minden laicus könynyen felfoghatja, hogy a másfél mértföldnyire fekvő parallel vasút a másiknak okvetetlenül kárával KÉPVH. NAPLÓ. 3 881—84 X. KÖTET. jár. A minister úr nem tagadta, hogy az államtól csakugyan kéretett 1 millió forint értékű vasúti sín. A minister ur ezt nemigérte ugyan meg, csak annyit mondott, hogy esetleg a ház elé fogj a az ügyet terjeszteni. Ennek igen örülök, legalább biztosítva vagyunk arról, hogy ezen üzlet esetleg a ház elé fog kerülni, mert eddig mindig ugy volt, hogy az érdekeltek a helyi érdekű vasútakra nézve arra lettek utasítva, hogy azt igyekezzenek saját erejökből kiállítani. A minister ur, ki azt monda, hogy nincs joga Egernek a közérdek szempontjából tiltakozni s igy a közérdeket kizárta a magánérdekű vasutak köréből, azt is megengedhetőnek tartja, hogy a magánérdek kedvezéséhez a közállam vagyona is hozzájáruljon, Jól van minister ur, hiszen mi is tudunk igy vasútat építeni és azt hisszük, hogy Eger városa annyi figyelmet tán csak megérdemel, mint a parádi birtok. Minthogy pedig a minister ur olyan készséggel bocsátkozott tárgyalásokba egy millió forint értékű sínre nézve s egyéb posta szállításra vonatkozólag, azt gondolom, talán Eger városa is meg fogja nyerni ezen kedvezményt g akkor biztosíthatom a minister urat, hogyha az állam ily kedvezményekkel kedveskedik nekünk, inkább van biztosítva ez a vasút kiépítése, mint az a másik consortiumé; én, t. ház, olyan messze ágazó dolognak tartom ezt, hogy mindazok után, a miket a t. minister ur és én mondottunk, lehetetlen, hogy a t. ház kellő tájékozást meríthessen magának s azért kérném arra, hogy ezen ügyet tárgyalásra kitűzni méltóztassék. Nem politikai kérdés ez, de hogy a t. ház igazságosan ítélhessen benne, hogy a t. ház minden tagja nem igy, egyszerűen, futólagos előadásból merítse meggyőződését és alapítsa arra ítéletét, okvetlenül kérném a t. háztól, hogy ezt napirendre tűzni méltóztassék. (Helyeslés a szélső balfelöl) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Legyen szabad t. ház egy pár rövid megjegyzést tennem. Az egyik az, hogy engedje meg nekem a t. képviselő ur: hozzám az országnak egyik része sincs közelebb, nem szabad közelebb lenni, mint a másik s hozzám nem szabad senkinek, sem Péternek, sem Pálnak közelebb lenni, mint akárki másnak. Én egyenlő mértékkel mértem, mérek és fogok mérni. (Helyeslés jobbfelöl.) A másik, a mit megjegyezni kívánok az, hogy nekem rósz néven veszi a t. képviselő ur, hogy az egri küldöttségnek mért nem tettem kilátásba azt, hogy ha vasutat épít, hogy azon posta szállítások iránt szerződést fogunk kötni. Megmondjam? Mert nem kérték. Ha kérték volna, ép ugy megígértem volna nekik, mint a másiknak. Szolgáljon ez tudomásul a t. háznak. Egy másik kérdése az volt: miért nem ígér13