Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

376 Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy Dentsch képviselő ur, mint tollhibát kiigazította e szót: Járásbíróság" s azt tette helyébe „a kir. törvény­szék" lenne hivatva ítélni. Ha a kérdéshez szólani senki sem kivan, kö­vetkezik a szavazás. Maga a 11. §. szövegében meg nem tá.madtatott, azt hiszem tehát kijelenthe­tem, hogy elfogadtatott. (Helyeslés.) A második bekezdéshez, a második sorban ezen szó után: „járásbíróságok" Deutsch képviselő ur ezen sza­vakat „a sommás eljárás szabályai szerint" kívánja tétetni. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e ezen szavak beillesztését, igen vagy nem ? (Igen .') Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. (He­lyeslés.) Már most külön kell kérdeznem: elfogadja-e a t. ház azon új bekezdést, melyet Deutsch kép­viselő ur indítványozott, igen, vagy nem ? (Nem!) A ház többsége nem fogadta el s igy Deutsch kép­viselő ur módosításának csak első része fogadta­tott el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 12—15- §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­tak, olvassa a 16. §-f). Lázár Ádám: T. ház! Ezen önálló fejezet­nél részint bővebb megérthetés, részint némely hiányok kiegészítése végett módosítványokat le­szek bátor előterjeszteni, a melyek természetes, ha az igazságügynűnister ur, vagy az igazságügyi bizottság részéről kellő felvilágosítást nyerek, visszavonhatok lesznek. Már a 2. §-ban foglal­tatik ezen kitétel, hogy becsületzáloggal, becsü­letszóval, esküvel stb. Megvallom, hogy ezen kifeje­zéseket illetőleg: becsületzálog, becsületsző, melyek mind a ministeri javaslatban, mind az igazságügyi bizottság javaslatában hasonló szövegben jönnek elő, eltekintve attól, hogy a 2. §-ban csakis a be­csületszó kifejezés van használva, nem tudom a különbséget a becsületzálog és becsületszó közt. Miután becsületszóról és becsületzálogról tétetik itt említés, következőleg, ha kellő felvilágosítást nem nyernék, módosítványom oda menne ki, hogy a „beesűletzálog" szó kihagyassék. A 2. §-ban a qualificált uzsora esetei között felsoroltatnak a váltó alakjába rejtett követelé­sek is. Hogy a kiskorúak és gondnokság alattiak leggyakrabban váltó alakjában űzött uzsorával zsákmányoltatnak ki, az kétséget nem szenved és ennélfogva némelyek által hangsúlyoztatott a bélyegzett váltó használata, a mi azonban néze­tem szerint igen keveset segítene, mert azok, a kik kiskorúakkal vagy gondnokság alattiakkal szerződnek, rendesen akkora hagyják követeléseik behajtását, mikor a kiskorúak nagykorúakká let­tek, vagy a gondnokság alól felszabadultak. Hogy ezzel az igazságügyi bizottság akkor nem gon­dolt, mikor a 2. §-t szövegezte, az kitűnik abból, mert a 2. §-ban nincs szó a kiskorúak és gond­nokság alattiakról, de itt szó van azon kiskorúak­ról, a kik váltó alakjába rejtőző uzsorával zsák­mányoltatnak ki. Hogy itt a 16. §-nál szándéko­san hagyta-e ki az igazságügyi bizottság épen ezen váltó alakjában való uzsoráskodást, azt nem foghatom fel. Lehet, hogy szándékosan tették; ha ugy van, akkor ez teljességgel a kiskorúak és gondnokság alattiaknál előforduló esetekben ért­hető nem volna, mert az egész törvényjavaslatnak nincs egyéb ez élj a, mint az uzsoráskodást a le­hető szigorral megtorolni. Ha a kiskorúakról itt gondoskodni akarunk, akkor nézetem szerint a váltó alakjába rejtett üzletet ide is be kellene iktatni, a mi nem változtat semmit a lényegen, csak az érthetőséget mozdítaná elő. Harmadik indítványom ezen szakasz 2-ik ki­kezdésére vonatkozik, mely szerint az ilyen ese­tekre nézve a járásbiró illetékes, minden további körvonalozása nélkül hatáskörének. Miután már a 14-ik §-ban elfogadtatott a bizonyítékok szabad mérlegelése, mely a bizottsági indokolás szerint a büntetőjogi gyakorlatban különben is használta­tik, nem értve az erdélyi részeket, a hol még mindig az osztrák büntető perrendtartás dívik az igazságügyminister ur nagy dicsőségére, (Igazi Ugy van! a szélső balon) következőleg ott a bizo­nyítékok szabad mérlegeléséről szó sem lehet: nem látom át, mért ne terjesszük ki a bizonyíté­kok szabad mérlegelését ezekre a járásbíróságok hatáskörébe utalt esetekre nézve is, a mi főleg az erdélyi részek szempontjából kívánatos. Ez felelne meg az egyöntetű igazságszolgáltatásnak és azon czélnak, melyet a törvényjavaslat maga elé tűzött. Ennélfogva bővebben ezen tárgyról, mint szak­értők előtt, nem szólván, előterjesztem módosít­ványomat : Az 1. bekezdés 3-ik sorában ezen szavak: „a becsület zálogával" kihagyandók. A 4. sorban a „magának" szó után teendő lenne: „vagy váltó alakjába rejtve kötteti ki". A 2. bekezdés vége így lenne: „melyeknél ezen törvényezikk 14. §-a irányadó". Azt hiszem, a váltóügyekre nézve kívánt ille­tékességét a bíróságnak, ha arról itt külön akar­nak gondoskodni, be lehetne iktatni, miután az ily ügyek általában tilosak és meg nem enge­dettek: és tekintet nélkül a váltójogi vagy más illetékességre, a járásbíróság minden megkülön­böztetés nélkül nyilvánítható illetékesnek. Körösi Sándor előadó: Azt hiszem, a t. képviselő ur meg fog nyugodni, ha ezen szakaszra nézve a kellő felvilágosítást megadom. (Halljuk!) A ministeri javaslat egy szakaszba foglalta össze azon, bármely hitelügyletből eredett követe­lést, melyre nézve a becsület záloga, vagy becsü­letszó vagy eskü igértetett. A bizottság ezt ketté választotta; mert ugy volt meggyőződve, hogy a mely ügylet uzsorás ügylet és a melynél ehhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom