Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-179

356 179. országos filé* jsnnir 30. 1883 nak kedvenez példáját, mikor t. i. azt bizonyították, hogy nincs kopasz ember, mert senki sem tudja meghatározói, hogy hányadik hajszálnál kezdődik a kopaszság és hány hajszálnál végződik. A ki azonban józan észszel, nem egy az ellenfélről felhozott argumentumnak nevetségessé tétele, vagy jogosulatlan ferdítése czéljábób de bona fide az igazságot keresve okoskodik, az épen ugy ki tudja különböztetni a természetes monopólium eseteit a kereslet és kinálat egyszerű aránytalansága eseteitől, mint mindenki a gyakorlati életből tudja nagyon jól, hogy kicsoda kopasz ember és kicsoda nem (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A t. ministereitlök ur által felhozott ezen okoskodások és az általa alkalmazott ezen okoskodási módszer engem tehát csak egyről győzött meg; sajno*, arról az egyről, hogy valahányszor én, minden eddigi tapasztalat daczára, annak a reménynek engedem át magamat, hogy lesz talán mégis egy tárgy, melyet lehetséges a t. ministerelnök úrral objective megvitatni, megvitatni ugy, hogy ne gondoljunk mindig cs;ik arra, hogy politikai ellenfelek vagyunk; hanem hogy előttünk fekszik egy tárgy, melyre nézve minden párt kebelében eltérő nézetek vannak és mely a politikai pártokat, mint olyanokat nem is érinti; mondom, valahányszor azon reményben élek, hogy most legalább a ministerelnök úrral loyalisan, objective, egyenesen magáról a tárgyról lehessen tisztába jönni és okoskodni: mindannyiszor csalódnom kell. (Igaz! balfelöl.) Csak még egy dolog van, a mit ez alkalommal a t. háznak elmondani kívánod. És ennek bevezetésére alkalmat szolgáltat nekem a szintén Hegedűs Sándor t. képviselő ur által megpendített egy eszme. T. képviselőtársam ugyanis azt mondja, hogy csodálkozik, hogy midőn itt mindenféle uzsora-törvényhozásokra hivatkozás történik, a németre különösen és az osztrákra, csodálkozik, különösen velem szemben, ha jól emlékezem szavaira, hogy nem említtetett az uzsora-törvények egy régibb typusa, az angol typus, t. i. azon törvény, a melyet az angol kormány Kelet-India Déehän nevű tartománya számára alkotott. A képviselő ur dicséri e törvény szabatos, szép intézkedéseit. Talán meg fogja engedni a t. ház, hogy ezen törvény lényeges tartalmával megismertessem a t. ház azon tagjait, a kik talán azt nem ismerik; meg fogja engedni először azon okból, mert maga a törvény igen érdekes és másodszor azért, mert akkor mindjárt világos lesz az is, hogy miért óhajtotta volna Hegedűs képviselő ur, hogy arra a törvényre hivatkozzam. A-ion törvény — megjegyzem mindenekelőtt — nem uzsora törvény, nem uzsora-törvény azon értelemben, mint a melyet most megalkotni szándékozunk, mert nem taflalmaz egyátalában büntetőjogi sanctiót, tisztán civiljogi körben mozog. Lényeges tartalma a következő, A törvénynek indoka a bevezetésben igy van megmondva : „Miután czélszertínek találtatott a paraszt osztályt, Déchán bizonyos részeiben adósságaitól mentesíteni, ezennel rendeltetik, a mint következik." Lényeges rendeletei a következők : „Minden paraszt-adós — itt definiálja a törvény a paraszt fogalmát — követelheti azt, hogy összes adósságairól bíróilag számla vétessék fel és azon eljárás, a mely igy az adós részéről követelt számla-felvétel esetére alkalmaztatik, az alkalmaztatik akkor is, ha a paraszt-birtokos ellen valamely követelés miatt per indíttatott." A számla-felvétel abból áll, hogy a bíróság az illető paraszt-birt )kos összes adósságait összeszámítja és kideríti, hogy mi foglaltatik azokban, a mi a csalásnak, zsarolásnak, vagy egyéb visszaéléseknek utján került oda és ezt egyszerűen törli; a fenmaradt összegre dupla számla nyittatik: tőke- és kamatszámla. A tőkeszámlába felvétetnek azon összegek, a melyek az előbb ecsetelt birói eljárás folytán constatálva, a biróság által csakugyan felvétettek. A kamatszámlán az adósnak javára iratik nemcsak a fizetett kamat, de minden néven nevezendő szolgálat, melyet ő az üzlet tartama alatt a hitelezőknek tett, pénzre átszámítva. Kamat gyanánt a szerződési kamatok csak akkor fogadtatnak el, ha a biró azokat a maga belátása szerint túlságosoknak nem tartja; ha túlságosaknak találja, leszállítja azon mértékig, melyet ő méltányosnak tart. A felszaporodott kamatok összege sohasem tehet többet, mint az eredeti tőketartozás, a többlet egyszerűen töröltetik. Már most az igy megállapított kamat- és tőketartozás képezi összesen a paraszt-birtokos adósságát. Ha egy parasztbirtokos adóssága 50 rupeenál kisebb, egyéb adóssága nincs és ha a biró arról győződik meg, hogy a parasztbirtokon ezt megfizetni nem képes, megítél annyit, a mennyit az ő belátása szerint a birtokos fizetni képes, a többit egyszerűen törli. (Elénk derültség. Mozgás. Halljuk!) Azt hiszem, nem veszem indiscrete igénybe a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ha az adósság 50 rupeenál nagyobb, akkor az az eljárás foglal helyet, mely insolventiák esetére van szabályozva. A 22. § egy nagy elvet mond ki, t. i. azt az elvet, hogy be nem táblázott, speciális jelzáloggal el nem látott adósságok miatt egyáltalán semmi néven nevezendő parasztbirtok végrehajtás alá nem vonható; (Tetszés) ilyeneknek létezésében a birónak csak egyre^van joga, hogy t. i. a parasztbirtoknak azt a részét, melyet ő a család megélhetésére okvetetlenül szükségesnek nem tart, hét évre zár alá veheti