Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-179

342 179- oraágos ülés mint kimutattatott, a biztosítási praemium szükségkép változik. Mindezen körülmények arra indították a kamatmaximum leghivatottabb és legszellemdúsabb védőjét, hogy attól elállva, a bank kamatlábához mérve, úgyszólván változó kamatscálát indítványozzon. De ki volt mutatva, hogy ez magában véve jogi szempontból mily sok és , nagy nehézségeknek van alá vetve, akár az az ügylet kötésének, akár az esedékes kamatoknak időpontját és kiszámítását tekintsük. Sőt Pulszky t. képviselő ur igen helyesen kimutatta azon visszás helyzetet, melybe maga a bankintézet ia válságos időpontokban kerülhetne a kamatláb meghatározásival, a mennyiben ezen meghatározásnak kihatása volna a magánhitelre és az ebből eredő ügyletekre. Ily körülmények közt talán felesleges bőven indokolnom, a mit az általános vita folyamában kü'önben is kimondottam, hogy én részemről a kamatmaximum megállapítását el nem fogadhatom, azt általábau jogilag igazolatlannak, nemzetgazdaságilag károsnak tekintem, általában, de különösen, a mi viszonyainkra nézve. Mielőtt áttérnék azon módosítványokra, melyek az 1. §-ra beadattak, legyen szabad röviden felelnem néhány észrevételre, mely felhozatott. A törvény ellen mintegy szemrehányáskép felhozatott, hogy jelenlegi szövegezése mellett kevés ember fog nregbünte^etni, kevés uzsorás fogja a büntető törvény súlyát érezni s legtöbben a büntetést ki fogják kerülni. Az én nézetem t. ház nem az, hogy valamely törvény minél több embernek büntetését eszközölje; mert ez a visszarettentési theoriának úgyszólván egyik kifolyása, hanem hogy olyanok büntettessenek, a kik csakugyan büntethető cselekményt követnek el, habár kevesebben is volnának, annál fo.rva, mert a büntetendő cselekmény fogalma és tényálladéka szűkebb körű. Utaltak Galicziára s az mondatott, hogy az Unger Alajos képviselő ur által felhozott statistikai adatok szerint a feljelentések ugyan számosak, de az elitéltetések ritkán történnek. Ugyanezen eset volt nálunk is akkor, mikor az uzsoratörvények bizonyos kamatmaximumot határoztak meg. A királyi ügyigazgatóságnál számosak voltak a feljelentések és azokhoz képest mégis csekély számúak az elitéltetések. Ez tehát nem a galicziai törvényben foglalt meghatározásnak, hanem egyáltalában az uzsora-ügyletekben létező viszonyoknak és nehézségeknek tulajdonítható. De nem is kell valamely törvénynek értékét vagy hatályát az elitéltetések számából meghatározni. Már maga azon körülmény, hogy a törvény valamely cselekményt büntethetőuek jelöl ki, sok emberre hatással van és a ritka elitéi- 1 január 30. 1883. tetések is hatálviyal vannak annyiban, a menynyiben épen e példák attól másokat visszatartanak, hogy azt, a mit e példa nélkül elkövetőének, ne kövessék el. Azon kivül Galicziára nézve, a mikor a birodalmi tanácsban az egész birodalomra vonatkozólag tárgyaltatott az uzsoratörvény, mind a galicziai képviselők, ha jól emlékszem, különösen Madeyszki, mind pedig az igazságügyministerium vezetője, az urak házában kijelentette, hogy ezen törvénynek G-alicziában üdvös hatása volt. És igy nem mondhatom, hogy ez magában véve már a tapasztalás által azon tartományokban úgyszólván sikertelennek bizonyult volna. A törvénynek — igy mondják — határozottnak és világosnak kell lenni. Igaz, a törvénynek határozottnak és világosnak kell lenni, de igazságosnak is. A határozottság és világosság magában véve, ha oly elvet foglal magában, a mely a jogosság igényeivel ellenkezik, a jó törvénynek criteriumát nem képed. Elég világosak és határozottak voltak némelyek régi büntetőtörvényeink közül, pl.: „a kamatkönyv I. 15. czíme: Fures p ítibulo, praedones verő palo vei rota sünt puniendi." Ez nagyon világos és határozott, de azért még sem lehet azt a törvényhozói bölcseség mintájának tekinteni. Igenis határozott az, hogy a ki 8V

u-nál többet követel, az uzsora. De nr'ben fekszik itt a mondottak után a criminalisticai momentum? Miben fekszik itt a büntethetőség alapja? Ezt kimatatni vagy bebizonyítani nemcsak nem sikerült, de sőt annak ellenkezőjét a vita folyama alatt igen sokan és igen alaposan annyira kétségen kivül helyezték, hogy az én véleményem szerint ahhoz szó nem fér. x4.z ügyvédek érdekében van ez a törvény hozva — mondjak — mert a bizonytalanság pörökre szolgáltat alkalmat. A törvényeket kérségkivül nem egyes osztály érdekében kell hozni, azok az összes állampolgárokra való tekintetből hozandók és ennélfogva az olyan törvény, a mely csak egy bizonyos osztály érdekét tartaná szem előtt, az én véleményem szerint, egyáltalában nem volna helyeselhető. De azt hiszik a t. képviselő urak, hogy a régibb uzsoratörvények szerint a perek ritkábbak voltak, a védelemnek nem volt tág tere ? mert mint Gál! képviselő ur észrevette, a kötelezvényeken nem szokták azt világosan kitenni, hogy a határozott kamatmaximnmot túlhaladták, hanem más mesterséges utón és módon igyekeznek kijátszani a törvényt és igy ezen kijátszási módok alkalmazásában találnak eszközöket, a melyeket ép úgy ki lehet zsákmányolni, mintha határozott kamatmaximum nem volna. A pereknek — igaz — mentől keveseb-