Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-179

340 179 országos ülés január 30. 1883. számíttatni, a mennyiben később fizettetik vissza, hanem még kézimunka és fuvaros- napszám is számíttatik. Ezt is pénzértéknek lehet ugyan venni, hogy ha ki van téve, hogy élelmi szereket vettem kölcsön, vagy ilyen, vagy amolyan különböző terményczikkeket, hanem ezekre a törvényjavaslat a b. Kemény János módosítása értelmében nem terjed ki. Kitűnik ebből, hogy azon czél, mely ezen javaslatnak beterjesztésénél az illetők előtt, a kik azt pártolják, lebegett, nem lehet egyéb, mint lehetőleg azon termények, melyek egyik vagy másik földbirtokos részére, a maga idejében e] nem adhatás miatt hevernek, ily úton igazán a legtúlságosabb uzsora mellett kölcsön adva, lehetőleg jól értékesíttethessenek ; mert ezzel szemben a váltóüzletek, melyek ezentúl is, mint eddig, túlnyomólag fognak szerepelni, mutatják azt, hogy maga ezen üzletágnak nagyobb része kétségkívül ki van téve, hogy ha nem pénz, hanem más értékczikkekben adatik a kölcsön, ezek valósággal az uzsorának épen oly jellegét fogják magukon hordani, mely a pénzre áll. Ha tehát ezt megtorlatlanul, büntetés nélkül hagyjuk, igen természetesen épen azon osztályt, melynek segítségére törekszünk, hogy az uzsorások kezeitől megmentsük, fogjuk ezeknek torkába dobni és épen az által lehetetlenné tesszük épen azon osztály sorsának javulását s egyúttal azt, hogy a földbirtokos uraknak a regale-jog korlátolása által valamit visszafizessenek, a mit azoktól kölcsön vettek. Ez nagy közgazdasági behatással lesz azon osztályokra, melyek uzsora útján fognak kizsákmányoltatok De térjünk át t. ház röviden a jelen törvényjavaslat által czélzott eljárás eredményére, a mennyiben minden törvény holt betű mindaddig, mig az a valóságban foganatosítva, végrehajtva nincs. És mivel állunk szemben t. ház, ezen törvényjavaslatnak akár az igazságügyminister, akár az igazságügyi bizottság által javasolt elfogadása, annál inkább pedig a báró Kemény János által javasolt módosítás elfogadása esetén ? Válaszom csak egyszerűen az, hogy ezentúl is túlnyomó lesz nálunk a pénzkölcsönöknél a váltóüzlet, mert jól tudjuk, hogy váltóknál sem tanukról, sem kamatról nincs szó. Mi történik tehát? A sértett fél, ha már az uzsorás, illetőleg hitelező ellen föllépett a perben, bepanaszolja az illetőt, hogy uzsorával megkárosította őt. Erre bizonyíték kívántatik. Mi lehet a bizonyíték? Tanukat nem igen lehet használni, mert ki pénzét uzsorára szokta elhelyezni, nem szokta tanuk előtt tenni. Az, hogy a váltó értékét meg nem kapta az adós, vagy hogy a pénz nem számláltatott le, kifogásul a váltójog szerint jelenleg nem használható. Nem marad tehát egyéb fenn, mint ha ezen törvényjavaslat ötletéből kivételesen ezen kifogást megengedve elfogadjuk, hogy az adós a hitelezőnek felajánlja a főesküt, a mit a hitelező, hogy a magán-, mint büntetőjogi következményektől meneküljön, el fog fogadni és letenni. Ha pedig visszautasítja, akkor leteszi az adós és be fog következni a büntetőjogi eljárás, a biró alkalmazni fogja az elébe tűzött szabályokat, még pedig egy későbbi szakasz szerint, a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett; de hogy mindezt szabadon és biztoson tehesse, hiányzik még mindig a kamatmaximum, vagyis a túlzott előny kimutatása, mely oly különböző eseményektől függ, melyeket általában meghatározni, a biró bölcs belátására bizni teljes lehetetlen. Más eset van a kölcsönszerződéseknél. Itt a kamat meg van határozva, t. i. 8%; ha ezenfelül kötne ki valaki magának kamatot, különösen a jelzálogos szerződéseknél, kétségkívül itt tanuknak kell lenni, ezekkel a tanukkal, hogy ha valaki oly merészen űzné az uzsorát, bebizonyítható az uzsora vétsége, kivéve itt is a tőke-uzsorát, hogy ha nagyobb összeget ír alá. Ezen nagyobb összegnél kétségtelenül az az eset áll be, a mit a váltónál említettem, ha kevesebb adatik, mint a mennyi az írásban van. Ezt ismét főesküvel kell bizonyítani és a végeredmény az, hogy ritka esetben marasztaltatik el a hitelező, de különben is az adós mielőtt fellépne, tudva, hogy ha egyszer fellépett, többé vissza nem léphet, megfontolja, hogy fellépjen-e, mikor, akármi legyen az eredmény, akár felmentés, akár elmarasztalás, mindig az a hatása, hogy sem ettől a hitelezőtől, sem mástól kölcsönt nem fog kapni ép a legszorultabb helyzetében. Hogy miként fogja a bíróság a törvényt alkalmazni, azt most meghatározni nem lehet, de az bizonyos, hogy a legellentétesebb felfogások és ítéletek lesznek és ezzel a kir. táblák és Curia folytonosan fognak zakíattatni. Hátra van még, hogy a benyújtott határozati javaslatokról szóljak. Nem szándékozom ezeket, egyenként fejtegetni, miután már mások előttem megbírálták azokat, csakis a legfőbbikre, melyet pártunk részéről Komjáthy tisztelt képviselőtársam nyújtott be, kell röviden megjegyezni azt, hogy ezen javaslat, mely az általános uzsoravétség megtorlását ezélozza büntetőjogilag, mint egyedül szükségest és helyest az 8 szakbeszédében eléggé kiemelte, a mint szintén mások is, különösen az ellenzék részéről kimutatták, hogy azon czél, melyet e törvényjavaslat elérni akar, nem lehet más, mint egy határozott kamatláb meghatározása következtében annak túlszárnyalása büntetőjogilag való megtorlása. Mig ez megállapítva nincs, sem a biró, sem a felek nem fogják tudni, hogy mihez tartsák magukat s a legnagyobb bizonytalanságnak