Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-178

17S. országos tílr^ jannár 29 18S3. 323 szem előtt, ezen ügyleteket ne bántsuk; vagy a [ törvény intentiójábólkiindulva, itt is azon eseteket, melyekben eclatáns uzsora forog fenn, a törvény büntetése alól ki ne vegyük. Én ez utóbbit találom helyesnek. Nem félek attól, a mit említettek, hogy egyes birtokosok zaklatásnak lennének kitéve, mert roszlelktí emberek által felizgattatván, megtörténhetik, hogy álszerződés czímén feladják a birtokost mint uzsorást, mikor az tényleg jót tett vele. A gabonakölesönök kivétele tehát nem használ. Ily feladásnak a törvény szerint minden kölesönző ki lesz téve akkor is, ha nem büntetjük mint uzsorást, mert a roszlelkíí ember, ki nem fél a hamis vád következményeitől, könnyen azt állíthatja, hogy az egész ügylet színlelt, a 2. §. alapján a büntető biróság elé hozza az ügyet. Az ily alaptalan vádnak azonban semmi nagyobb hatása nem lehet. Ezen okból tartom czélszerűbbnek az igazság ügyi bizottság szövegének elfogadását az általam proponált módosítással. Kijelentem azonban, hogy ha e módosítás el nem fog-adtatik, természetesen inkább hozzájárulok b. Kemény János t. képviselő ur javaslatához, mint közelebb állóhoz. Bátor leszek még csak egy pár észrevételt tenni a többi javaslatokra. Apáthy t. képviselőtársam indítványára nézve már jeleztem, hogy azt nem fogadhatom el, mert csak a kölcsönökre vonatkozik. Messzebb megy, mint b. Kemény, de kihagyja a hitelezés többi ágait. A mi Unger és Iíhorer t. képviselőtársaim indítványait illeti, Teleszky t. barátom már jelezte, hogy miért nem lehet azokat elfogadni. Ehhez még csak annyit jegyzek meg, hogy a bizottságban is volt szó arról, hogy nem lenne-e ezélszertíbb általánosan jelezni, hogy e törvény csak kiegészítő részét képezvén a büntető-törvénykönyvnek, annak általános határozatai itt is mindenütt mérvadók. De ez feleslegesnek tartatott, mert magától értetődik, a hol e törvényben eltérő intézkedés nincs. A két indítványt ennélfogva nem pártolhatom. Bátor vagyok ezeknél fogva az igazságügyi bizottság javaslatát ajánlani azzal, hogy a szövegből a következő szavak hagyassanak ki: „a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik." (Helyeslés jobb/elől.) Baross Gábor jegyző (olvassa Gáli József módosUványát): „Az 1. §. ötödik sorában előforduló ezen szavak: „olyneműek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik", kihagvandók." Szilágyi Dezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha valami, ugy ennek a törvényjavaslatnak a története igen sajátságosan jellemzi ezen háznak és mindenekelőtt a ház vezérletére hivatott kormánynak az eljárását. Ennek a törvényjavaslatnak a vitatása ugy, a mint a részleteknél, az 1. §-nál megindult, tulajdonkép, t. ház, általános és részletes vita is egy szersmind. Altalános vita annyiban, a: mennyiben itt indítványok tétettek, hogy a törvényjavaslat ne arra a feladatra terjedjen ki, melyet a kormány felkarolt, melyet általánosságban a ház elfogadott, t. i. a hitelezés egyes bűnös visszaéléseinek megfenyítésére, hanem az indítványok, melyek ezen oldalról és (a bal- és szélső balra mutatva) azon oldalról tétettek, a kamatúi xximum meghatározása által az összes hitelügy szabályozására kiterjeszkednek. Ez, uraim, a törvényjavaslat alapjától elvileg különböző álláspont. Magam is azon téves hitben voltam, hogy helyes a t. ministerelnök ur indítványa, mikor azt mondotta, hogy a kamatmaximum kérdése az 1. §-nál vitattassék meg. Mondom, egy pillanatig azon nézetben voltam, hogy ez helyes. De ma már ezen vitának folyamából láthatja a t. ház, hogy itt a törvényjavaslat terjedelmének és feladatának kérdéséről van szó. A kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot, keresztül viszi a bizottságon és saját pártjának értekezletén, pártolja a házban, mely törvényjavaslat egyedül és kizárólag azon czélzattal bir, hogy az uzsora bűnös kinövéseinek megbüntetéséséröl gondoskodjék. Azonban ezzel szemben a törvényjavaslat alapján és tartalmára nézve, az összes hitelügy teljes szabályozására,, tehát a hitelezés és annak ára közti aránytalanság megszüntetésére, vagy mérséklésére indítványok tétettek. Ez egyik baja — s magam is részes voltam az előidézésben — e vitának, hogy általános is és részletes is egyszersmind. Nem az forog fenn, hogy a törvényjavaslatban lefektetett alapgondolat körén belül ez, vagy ama határozat módosittassék, hanem egy a törvényjavaslattól különböző feladat felkarolása hozatott szóba. Másik baja a vitának a részletes vita természetéből ered. Tudniillik a kormány előterjeszt. egy törvényjavaslatot, a kormány elfogadja annak módosított, az igazságügyi bizottság által módosított szövegét, mely az igazságügyi bizottság jelentésében foglaltatik és mely javaslat az uzsora bűnös kinövéseinek meghatározását foglalja magában és miután ezt a kormány elfogadta, feláll b. Kemény János t. barátom és tesz oly indítványt, mely annak egy igen lényeges részét kiveszi a bűnös cselekmények közül és feláll a ministerelnök ur és azt mondja, hogy elfogadja. Beterjesztenek egy bizottsági javaslatot, elfogadják azt — legyen 41*