Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-176

176. országot KIM január 27. 1S8S. 273 Et nunc venio t. képviselőtársam gr. Apponyira. (Halljuk!) A különbség a Komjáthy s Apponyi t. képviselő urak határozati javaslatai közt az, hogy Komjáthy benyújtott egy indítványt azon czélból, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslaton, a mennyire lehet, javítson. E czélt a gróf ur elérhette volna azzal, ha általában hozzájárul t. barátom indítványához; de a mint beszédéből kivettem, ez neki csak mellékezélja volt, vagy nem is volt czélja, ez esak eszköz volt, alkalmul szolgált arra, hogy egy bizonyos programmot kifejtsen, a melyre én már rég el voltam készülve. T. ház! Én hosszú évek óta különös figyelemmel kisérem t. képviselőtársam parlamenti működését, a mint meg is érdemli kiváló tehetségénél fogva, de engem érdekelt ez tanulmányként is, mert ritkán láttam a nyilvános téren működő embernél annyi változatosságot, mint épen nála. Mióta ismerem, mióta megörvendeztette e házat ékes beszédeivel, mondhatom, hogy csaknem ugyanannyiszor &gy-Qgj programmbeszédet hallottunk tö'le. Az első alkalommal a programmbeszéd a magyarság emelése és nagyszabású reformok szüksége körül forgott, a melyek rendesen oda eoncíudáltak, hogy a választott törvényhatósági tisztviselők helyett kinevezett tisztviselőket kell állítani; később azután a nemzetgazdasági kérdés lett az ő programmja; még később a kereskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával, mikor Hermann t. képviselőtársammal kissé összekoezczant, már tovább ment, már akkor a régi programm nem volt, hanem láttunk két új programmot. Az egyiknek czíme agrárius programm, a másiknak a socialismus. Az agrar-programmnak ő csak egyik főpontját jelezte, ezen beszédében, hogy t. i. a földbirtoknak eldarabolása legalább a minimumig való eldarabolása megakadályozandó ; a mi, mint méltóztatnak tudni, a jelenkor deniocraticus áramlatával ellentétben van. A democratia egyik alaptétele az, hogy a földbirtok mentül inkább terjedjen, hozzá teszem zárjel közt, hogy én hazámban ezt, ha nem is democraticus, de tisztán hazafiúi szempontból szükségesnek, elkerülhetlentiek tartom, A ki e hazának egy darab földjét birja, attól remélhetjük, hogy e hazának hű fia lesz, minél több ember csatoltatik e haza földjéhez, annál több jóravaló polgárt nyerünk. Végre tegnapelőtti felszólalásában egészen új programmot hallottunk, megint nagyon rohamosan haladt a t. képviselő ur, die Todten reiten schnell, eljutott már az olajcseppről egész a Bocialismushoz, a német socialdemocratiához. Sajnálom, hogy miután tekintettel kell lennem arra, hogy a ház t. elnöke már kimondotta, hogy ezen vitát ma az ülés végéig folytatni nem KÉPVH. NAPLÓ 1881 — 84. IX. KÖTET. lehet, erre való tekintetből sok részletet ki kell hagynom. (Halljuk!) Nem foglalkozhatom tegnapelőtti beszéde részleteivel, én tehát csak arra szorítkozom, hogy foglalkozzam röviden, a mennyire lehet, a t. képviselő urnak összes működésével. Soha sem láttam annyira igazolva azt a régi mondást, hogy ellentétekből componálódik a harmónia, mint ő nála. Csakugyan a ki figyelemmel kiséri a t. képviselő ur működését, csupa ellentéteket fog látni első perezre, de a végén azután kisül a harmónia. Igaz, hogy olyan harmónia, melyben az én fülem nem igen gyönyörködik. (Tetszés a szélső baloldalon.) Elő fogok sorolni esak néhányat ezen ellentétekből. (Halljuk!) A t. képviselő ur egyik beszédében határozottan, nyíltan — igaz, hogy a szó legnemesebb értelmében — aristocratáaak vallja magát; s ennek örvendek, óhajtanék sok ilyen aristoeratát Magyarországnak. Másfelől beismeri azt, hogy a democratia Magyarországon immár tény, avval számolni kell. És miként akar vele a t. képviselő ur számolni? Akként, hogy hatalmába akarja keríteni. Azért mindegyik beszédében a tömegnek egy-egy új osztályára irányozza szemét, hol az iparosokat igyekszik meghódítani, hol a földmívest igyekszik megnyerni, hol nem átall a munkásokkal kaczérkodni; daczára annak, hogy azok ugy éljenezték gr. Apponyi Albertet, hogy egyúttal kijelentették, hogy ők nem magyarok, hanem socialisták. (Derültség a szélső balon.) De mindig akként vegyül a plebejusokkal, hogy egyúttal ne disgustálja a felsőbb köröket s a mikor egyfelől a socialismust hangoztatja, mindjárt hozzá teszi, hogy ő ezt Bismarck herczegtől vette át. (Derültség.) Hogy mindezeket miként tudja összeegyeztetni, azt én nem tudom. De fontosabb ellentéteket fogok idézni. A t. képviselő ur például itten folytonosan s a jelen vita folyama alatt is panaszkodik hazánk romlott közgazdasági viszonyai fölött. (Halljuk!) De a mikor mi annak idején ráutalva előre ezen közgazdasági romlott viszonyok forrására kimutattuk, a mit kimutatni nagyon könnyű, hogy ezen viszonyoknak főforrása hol rejlik; midőn oda utaltunk, hogy ennek az országnak, a mely önálló közgazdasági keretet képez, kell hogy önálló közgazdasági területe is legyen: akkor már a képviselő ur nem tud semmit sem közgazdasági jajgatásról. Miért? Mert az nem tetszenék oda fölfelé, Bécsben. (Ugy van! a szélső balon.) A t. képviselő ur panaszkodik a hitelviszonyok romlottsága miatt. De a mikor azután arról van szó, hogy teremtsük meg tehát Magyarország számára azon hitelintézetet, a mely alkalmas lesz arra, hogy hitelszabályozó szerepet ját35