Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-175
254 175. országos ülés január 26. 1883 kezetes önmagával, hogy azt mondja,: ez által, ha megszabatik egy bizonyos scala a kamatmaximumra nézve, transmissiót fognak élvezni és a hitel lüktetni fog oda is, a hova eddig el nem ért és olcsóbb, vagy olcsó hitelt fogunk juttatni oda is, a hol eddig olcsó hitel nem volt. Én azt hiszem, ezen okoskodása először indítványával, másodszor a dolog természetével ellenkezik. (Derültség jobbfelöl) Mert ha a tőkének korlátok szabatnak, akkor azt hiszem, liogy az nem olyan agilis, nem oly tevékeny, nem keresi annyira az elhelyezést, mint ha, korlátlan. Másfelől a dolog természetével ellenkezik. Mert igen szépen rajzolta ugyan az uzsorást, hogy az hogy használja ki a szorultságot, a tapasztalatlanságot; de kérem, ha az uzsorás eddig saját érdekében levőnek találta azt, hogy ezeket a helyeket, azon egyéneket, a kik ily viszonyok között vannak, felkeresse: fogja-e érdekében levőnek találni az ilyen természetű tőke azt, hogy terjeszkedjék, hogy keresse, terjeszsze a hitelt kamatmaximum mellett'? Azt hiszem, nem. Ellenkezőleg össze fog szorulni, szűkebb korlátok közt mozogni s ennek következtében okvetlenül hitelterjeszkedés, ha nem a hitel megszorítása fog bekövetkezni. De azt mondja t. képviselő ur — és itt is következetlenségbe jött magával — ez nem baj, hadd pusztuljon, a ki már ily kölcsönökre szorul, ne rántson magával másokat is, szóval hulljon a férgese. Ez a milyen kegyetlen okoskodás, ép oly szembeszökően ellenkezik saját álláspontjával. Mert én azt hiszem, hogy álláspontja a hitel kiterjesztése és az uzsorás körmei közt lévő egyéneknek is megmentése. Mert ha nem ez, akkor ne beszéljünk az uzsora korlátozásáról s ne mondjuk, hogy az uzsorát akarjuk rendszabályozni, mert a ki nincs az uzsorás körmei közt, annak e rendszabályra szüksége nincs és ha a t. képviselő ur e törvényt még kiterjeszteni, szigorítani akarja, nem a jóhiteltí egyének kedvéért teszi, hanem azokért, a kiket az uzsora meg akar ölni. T. ház! Én azt vettem észre, hogy e viszonyoknak és az alapeszméknek vizsgálatánál egy lényeges, egy fő szempontot szem elől tévesztettek. Nem akarják vizsgálni, hogy milyen elemek azok, melyek az uzsorás körmei közt vannak, pedig azt hiszem, hogy ha orvossággal akarunk előállni, először a beteget kell megismerni. Ha mindenki körülnéz saját ismeretsége körében és látja, hogy a hivatalnokoknak egy része, a kisiparosoknak egy része, a nagy lábon élő és kevés ellenőrzéssel dolgozó és keveset kereső egyéneknek és a kisebb gazdáknak egy része az uzsorások körmei közt van, akkor egyszersmind meg fog győződni, hogy mily végtelenül nehéz ezeken segíteni. Van más nehézség is. Itt van egy nemzetgazdasági tényező, gr. Károlyi Sándor felhozta a szövetkezetek eszméjét. Ez positiv rendszabály és igen czélszení, helyes. Méltóztassék figyelmökre méltatni azt, hogy a kisbirtokosok földhitelintézete mily erőlködéseket tett szövetkezetek létesítésére. Méltóztassék figyelmöket kiterjeszteni arra, hogy a kisebb iparosok körében a szövetkezetek mily gyengén prosperálnak és mily gyenge erőt képesek kifejteni. Vájjon miért ? Vájjon az uzsoráért ? Azért, mert ez egyének az uzsorások közmei közt vannak ? Nem azért, vagy legalább nagy részben nemcsak azért, hanem azért, mert azon mesteremberrel vagy hivatalnokkal, kinek csekély jövedelme van és azon jövedelmen túl költekezik, a legjobb ismerősei sem akarnak solidaritásba állni hitel tekintetében és minthogy a szövetkezet solidaritást kivan, igen nehezen lehet összehozni falvakban, sőt városokban is, csak 50 egyént is. Mikor ily viszonyok vannak, akkor azt mondani, hozzunk be kamatmaximumot s a bajon segítve lesz, az uzsora meg fog szűnni, vagy nagyrészben korlátoltatni fog, azt hiszem, nagy illusio. De gr. Apponyi t. képviselő ur egyszersmind eltért alapnézetétől a jelzálogkölcsönökkel szemben és azt mondja: személyes hitelre legyen egy scala, jelzálogkölcsönre legyen a fix kamat s azt mondja nézete szerint meg is lehetne ezt állapítani, pl. 7°/o-ban. Én pedig azt mondom t. képviselőtársamnak, hogy ezen a téren még kevésbbé lehet megállapítani és ha most 7 százalékban állapítaná meg, a kisbirtokosok hitelintézetét kellene bezárni és ha 7 százalékban meg lett volna állapítva a kamat a 60-as években, a földhitelintézetet is be kellett volna zárni, mert a hatvanas években ennek 57* százalékos záloglevele hetvenes cursussal kelt. Méltóztassék kiszámítani, hogy milyen árfolyam ez, nem tekintve a törlesztési százalékra, akkor is meg fogja haladni a 7 százalékot. Es hogyan alkalmazható ezen intézetekre, melyeknek záloglevelei künn a piaczon a napi árfolyam hullámzásainak alá van vetve a kamatmaximum % Tőlük függ-e, hogy a világpiacz mennyiért veszi a zálogleveleket? Vájjon ők határozzák meg ezt? Ha ma azt mondják, hogy 94 vagy 96 az árfolyam és holnap beáll egy válság, akkor vagy nem adhatnak kölcsönt, vagy 70 -75-tel kell számítani. Méltóztassannak kiszámítani a kamatlábat és meg fogják látni, hogy miként illeszthető az a kamatmaximumba. Végzem beszédemet. (Halljuk!) Azt hiszem, hogy mi itt hibát követtünk el és ez egy általános szempont, melyet a t. ház becses figyelmébe ajánlok. Ez a hiba szerintem az, hogy igen népszerű dolog és úgyszólván általános helyeslésre talál az, hogy ha beszélünk arról, hogy a szorultságban levő, a könnyelmű, a tapasztalatlan egyének hitelviszonyain segítsünk. (Mozgás.) A törvény szavait idéztem, midőn ezen defimtiókat hoztam fel, mert