Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-174
238 ,74 orsíágos ülés január 25. 1883. vélem mindig azt a határvonalat, mely a hitelképesség jogos igényei és a könnyelmű és jogosulatlan adósságcsinálás követelményei közt létezik. S azért, ha bizonyos hitelezések elé gördített nagyobb nehézség hozatik fel velem szemben, mint ellenvetés, nem vagyok hajlandó ezen ellenvetés előtt feltétlenül meghajolni, hanem tüzetesen vizsgálandónak vélem, vájjon a hiteligények azon kathegoriója, mely kielégítést keres, jogos-e, a társadalomra nézve üdvös-e, olyan-e, mely a törvény által biztosítandó, vagy pedig olyan, mely mindenütt és különösen nálunk, hol a könnyüvérűségnél fogva az adósságcsinálásra való hajlandóság igen nagy, inkább fékezendő, mint előmozdítandó. (Helyeslés). Mindezek után még csak egyet kell megmondani, t. i. azt a bevezetőleg felhozott eszmét kell a t. ház előtt egész teljességében kitárnom, hogy a kamatmaximum meghatározását nem a javaslat 1. §-ával szemben állítom fel, hanem ahhoz pótlólag esatoltatni kívánom. Én határozottan az uzsoratörvényhozás egyik vívmányának tartom az uzsorának azon fogalom meghatározásait, bármily tökéletlenek legyenek is azok még ma, melyeket a legújabb német és osztrák törvények és azok nyomán a mi törvényjavaslatunk is létesített és melyek egy, a csalással és zsarolással rokon, ámbár tüzetesen egyiknek keretébe sem sorozható bűncselekményt állapítottak meg; mert. ez által módot nyújtottak arra, hogy az uzsorával és különösen az uzsora súlyosabb eseteivel szemben sokkal szigorúbb büntetések legyenek alkalmazhatók, mint alkalmazhatók voltak azon törvények keretében, melyek az uzsorára nézve nem ismertek más ismérvet, mint egy bizonyos kamatláb átlépését. Azon uzsoratörvények, melyek kizárólag erre az alapra vannak fektetve, azon előnyük mellett, hogy egy könnyen felismerhető bűncselekményt construálnak, azon hátrányban szenvednek, hogy a dolog természete szerint, minthogy ezen kathegoriába nagyon enyhén megítélendő esetek is tartoznak, túlenyhe büntetések vannak szabva bennük. A franczia uzsoratörvényben 6 havi fogház képezi a büntetés maximumát, a belgatörvényben egy évi fogházbüntetés a maximum és csak ismételt elitéltetések folytán, ennek kétszerese. Ismételten kijelentem tehát, hogy én az uzsoratörvényhozásnak egy vívmányát látom — nem ugyan abban, ha elejtetik a kamatmaximum átlépése, mint büntetendő cselekmény — de igenis is abban, ha ezen egyszerű uzsora mellett, vagyis inkább fölé állíttatik a qualificált uzsorának fogalma olyan, minő ezen törvényjavaslat első szakaszában definiáltatik. De azután ebből én egy következtetést vonok le. A törvényjavaslat ezt a qualificált uzsorát vétségnek nevezi és ahhoz képest bünteti. Én elfogadom ezt az enyhébb criminálisticus kathegoriát, a vétségnek fogalmát és ennek megfelelőleg a szabadságbüntetésnek legenyhébb formáját, a fogházat az uzsorának oly eseteire nézve, a melyben a bűncselekmény nem áll másban, mint egy a társadalmi haszon szempontjából létesített bizonyos kamatmaximum átlépésében. De ha az uzsora egyszer oly jelleget ölt, mint a minő a törvényjavaslat definitiójában van, t. i. oly mérvekre lép, hogy az adósnak romlását előidézni alkalmas, akkor megvallom nem vagyok képes megfelelő bélyegezést találni a vétségben, hanem határozottan a bűntettek kathegoriájába tartozónak vélem. Büntető törvénykönyvünkben vannak esetek, a melyek bűntetteket képeznek és a melyek, legalább az én erkölcsi érzékem szerint határozottan nagyobb bélyegzéssel sujtandók és egyszersmind a társadalomra nézve is veszélyesebbek, mint az uzsora. En, t. ház, az 50 frtot meghaladó lopást, mely kivétel nélkül bűntettnek nyilvánittatik, még pedig helyesen, a mi törvénykönyvünkben, mondom ha ez csekély összeggel lépi túl az 50 frtot, pl. a 60 frtra menő lopás bűntettét sokkal enyhébb beszámítás alá esőnek vélem, mint az olyan uzsoráskodást, az olyan bűncselekményt, mely lelketlen üzérkedés által egész falvak kipusztítását okozza. (Helyeslés.) Az én ethicai érzékemet nem elégíti ki és szerintem a társadalmi haszon érdekének sem felel meg az ilyen uzsorának enyhe megítélése és ehhez képest a szabad ságbüntetéssel ilyen enyhén való suj tatása. Mindezeknél fogva egy módosítványt vagyok bátor benyújtani az első szakaszhoz, a melyben az általam kifejtett két alapelv, hogy t. i. egy, a törvény által meghatározandó maximumnak túllépése, nézetem szerint szokásszerű túllépése — de ezt a kérdést indítványomban nyitva akaróm hagyni — az uzsora vétségét képezi, az uzsorának azon qualificált esetei pedig, melyek a törvényjavaslatban foglalvák, az uzsora bűntettét képezik ; mert épen olyan bűncselekményeknél, a melyek, mint sok oldalról hangoztatott, nehezen korlátolhatok, a melyeknél alapos reménye van a bűnösnek, hogy a büntetést elkerülhesse, a büntetésnek ezen bizonytalanságát az ethicai szempontok által szabott korlátokon belül a büntetésnek szigorúsága által kell pótolni. (Helyeslés.) Bátor vagyok indítványomat a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Élénk helyeslés.) Elnök l Fel fog olvastatni az indítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). „Indítvány az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvényjavaslat l.§-ához. Ezen szakasz a következő elvek alapján való átdolgozás végett adatik vissza az igazságügyi bizottságnak :
