Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-172

173. országol ülés jauuár 23 18S3. 177 sik a Talmudból mindazokat a tételeket, a melyek gyűlöletessé teszik a zsidót a keresztyén előtt. Én nem vitatkozom aaokkal, a kik ezeket előhozzák és terjesztik hírlapjaikban. Itt e házban is hivatkoztak már gyakran a Talmudra. Én azt nem olvastam, annyira a zsidónyelyben jártas nem Vagyok, miut azok az urak, (Élénk derültség) a kik a Talmudból citálnak. De ha az, a mi (Halljuk!) ezer év előtt íratott, akkori körülmények között, ha az mind igaz volna és most a közéletben gyakorlatban is volna: akkor ugyan mit mondana egy idegen, ha kezébe venné a mi Talmudunkat, a Oorpus jurist és azután reánk olvasná belőle, hogy Magyarországban, a ki a hűtlenségen kapott feleséget megöli, azt büntetlenül teheti; (Felkiáltások : Igás! Derültség) hogy a tolvajnak a szemét büntetésből kiszúrják; hogy ha egy nemes ember a szolgálóját elveszi, akkor mind a kettőt összekötik szalmakötéllel, kiviszik a vásárra és eladják ; (Derültség) és hogy a lutheránusokat megégetik, (ügy van!) Ez mind benne van a mi törvénykönyvünkben; hát történik ebből valami ? (Derültség.) T. képviselőház! A mérleg egyik felében azok, a kik nagy szorgalommal utána jártak, bizony sokat belerakhattak a zsidók demeritumaiból, hibáiból, bűneiből; de hát nem akarják meglátni az erényeiket ? Nem hivatkozom én azokra a jótékony aetusokra, a melyekkel minden lépten-nyomon találkozunk (Helyeslés) és melyekben a potior pars mindenütt a zsidók, mert erre azt mondhatják: náluk vau a pénz, tehetik. De igeu is hivatkozom arra, hogy nekünk magyaroknak, a mi művelt zsidóságunk szellemi képességeiben oly eapitalisunk van, mely eapitalist elveszteni, száműzni Magyarországból isten és nemzet ellen való bűn volna. (Helyeslés.) És végül constatálnom kell azt, a mi a magyarországi zsidóságot en masse illeti, annak a haza iránti szeretetét. Hogy e hazaszeretet mily fokon áll, arra a két legellentétesebb helyről való bizonyítványra hivatkozhatom. Az egyik a szabadságharcz vezetőjének és Magyarország kormányzójának elismerése, a másik pedig Hayuaunak a bizonyítványa, ki a zsidókat két millió frt hadisarczra Ítélte azért, mert a magyar szabadságharcához kivétel nélkül mindnyájan ragaszkodtak és harczoltak fegyerrel a kezükben. (TJgy van! TJgy van!) Rámutathatnék barátaimra, kik Budavár ostrománál sebet kaptak s azok zsidók voltak. Szalay Imre: Csak szeretném egy zsidó hősnek a nevet hallani! (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Jókai Mór ; Méltóztassék megkeresni Ballagi Károly nagykőrösi tanár urat és meg fogja KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IX. KÖTET. látni testén most is a sebhelyet, hol a golyó keresztüllőtte Budavár ostrománál. T. képviselőház! Én meg vagyok felőle győződve, hogy a jövő században nem lesz Magyarországon zsidókérdés. Istóczy Gyözö és Simonyi Iván: Az igaz! (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Jókai Mór: A zsidók fognak találni módot és bizonyára keresik is és ha nagyon keresik, megtalálják a hazaszeretetben, a mely őket e hazának méltó fiaivá fogja tenni. A magyar nemzet már két sémita fajt assimilált. Hogy ha meg nem nevezném őket, talán sokan nem is emlékeznének rá, (Halljuk!) Az egyik sémita faj a kunok. Istóczy Gyözö: Az turáni! (Halljuk !) Jókai Mór: Sémita faj, mert törökök voltak, török nyelven is beszéltek, egész krónikájuk törökül van írva. Simonyi Iván: Akkor épen altájiak! (Élénk felkiáltások: Ne tessék közbeszólni! Halljuk! Halljuk !) Jókai Mór: A másik faj az Örmények, kik bizonyára szintén sémiták és kiket senki Magyarországon többé meg nem tud különböztetni, melyik a magyar, melyik az örmény. (TJgy van! TJgy van!) A harmadik lesznek a zsidók, kiket a jövő században senki sem fog többé megkülönböztetni tudni, hogy melyik a magyar, melyik a zsidó. (Tetszés.) Simonyi Iván: Mert mind zsidók leszünk. (Nagy derültség. Mozgás. Halljuk! Halljuk!) ' Jókai Mór: T. uraim! (Halljuk!) Czáfolják meg önök azokat, a miket mondtam, hozzanak fel ellenkező adatokat, semmisítsék meg állításaimat, rakják a serpenyőbe a zsidóknak a bűneit oly mértékben, hogy azoknak az érdemeit lenyomják: ez azért ránk, képviselőkre nézve különbséget nem tesz annál a kérdésnél, hogy vájjon a magyar alkotmánynak a szabadelvűség, jogegyenlőség legyen-e az alapja, vagy nem. (Helyeslés és tetszés.) A mely nemzet magát, életét máskép biztosítani nem tudja, mint az által, hogy egy közötte élő osztálynak vagy vallásfelekezetnek a politikai, a polgári jogait eonfiscálja: az a nemzet meghúzta maga felett a halálharangot. (TJgy van! Uyy van! Élénk tetszés.) Én pedig óhajtom, hogy Magyarország örökké éljen. Azért az indítványt visszautasítom s elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát. (Hosszasan tartó élénk helyeslés és éljenzés.) Ónody Géza: T. ház! Ma már, a kik a zsidó-kérdés megoldásának szükségességét tagadják a közéletben nyilvánuló tapasztalati adatokkal szemben, tehetik ezt elméleti, tehetik a zsidók iránti rokonszenvezési indokokból, de a köz23