Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-172

172. országos ülés január 25. 18SS. 173 az összeolvadás ezen akadályát fentartják, szemükre vethetik. De ha mindez megtörténik is t. ház, ha a mellett magunk magunkat nem reformáljuk, ha nem teszszük a keresztény lakosságot azon helyzetbe, hogy ugy szellemi, mint anyagi emelkedés és erősbödése által képesebb legyen ellentállani a megrontására irányzott bármely törekvésnek, igyekezetünk, attól félek, félszeg és tökéletlen marad. Az alsó nép azért esik könnyen a csalóknak és uzsorásoknak áldozatul, mert tudatés szegény. Ugyanazért szaporítsuk az iskolákat, (Helyeslés) könnyítsük a nép terheit, melyek alatt görnyed, (Helyeslés a szélső halon) nyújtsunk neki a keresetre minél több módot, telepítsük a felső vidék sűrű népességének egy részét az alföldre, állítsunk, alakítsunk a takarékosság, munkásság és józanság előmozdítására mértékletességi egyesületeket és intézkedjünk az ünnepek számának kevesbítése iránt, (Helyeslés a szélső lalfelől) melyeknek sokasága nem annyira a vallásosságot, mint inkább a tunyaságot és az iszákosságot segíti elő. (Ugy van! Ugy van!) A középosztályra nézve pedig, a mely, valljuk meg, legalább részben önmaga oka anyagi süly édesének, de a melyet abból kiemelni mulhatlan hazafiúi kötelességünk, a munkásság és takarékosságon kivül két intézkedéstől várok sikert: az egyik az önálló magyar hadsereg felállítása, (Élénk helyeslés) a melybe a birtokos osztály azon fiai, kik más pályán nem élhetnek meg, szívesen belépnének; a másik az önálló vámterület létesítése, a mely az iparososztálynak emelkedésére vezetne. (Élénk helyeslés.) Ezekben foglaltam össze t. ház, azon intézkedéseket, melyektől a létező bajok orvoslását reménylem. Nem nyújtok be mindamellett ez alkalommal indítványt részint azért, mert az általam szóba hozott javítások egy része immár küszöbön áll, részint azon oknál fogva, mert a menynyiben a többieknek előterjesztésével a kormány késnék, azokat sürgetnünk mindenkor lehet. Csupán azért tartottam szükségesnek ezen kérdéseknek fejtegetésébe bocsátkozni, hogy bebizonyítsam, miszerint a bajok orvoslása nem azon utón keresendő, a melyet a kérvényezők jelöltek meg, hanem más utón és más eszközökkel érhető el. De akár helyeselje a t. képviselőház ebbeli nézeteimet, akár nem, egyről bizonyos vagyok: hogy sem most, sem később nem fog a jogfosztás azon terére lépni, a melyet a rövidlátás, az elfogultság, a fajgyűlölet ajánl. Tiltja ezt az igazság, tiltja az állameszély, tiltja a nemzeti becsület, a melynek szeplőtlen fentartása hazafiúi és képviselői kötelességünk. Elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát. (Élénk helyeslés,) Verhovay Gyula: T. ház! (Halijuk!) Irányi Dániel t. képviselőtársunknak mai beszéde a legkitűnőbb bizonyítéka annak, hogy a zsidókérdés tekintetében felmerült mozgalom csakugyan nagyon termékeny talajra tatált a társadalomban; mert épen ő, a ki eddig a legmelegebb barátja volt a zsidóságnak még vissza éléseiben is, ma szükségét látja annak, hogy vizsgálja annak hibáit. A hibák e feltüntetése oly praecis, oly tökéletes, hogy hetekkel ezelőtt elkészített határozati javaslatom tökéletesen felöleli azt. A jogegyenlőség elve szerintem egy megdönthetlen alapelv. Vértanúink küzdelme, az ifjúi rajongás heve, a férfiúi erő tüze, mind hozzá van ehhez kötve, én sem akarom azt megbolygatni és felforgatni. De szabadelvűbb sem akarok lenni ott, a hol nemzetem jogairól, nemzetem jövőjéről és a eivilisatió biztosításáról van szó; nem akarok lenni, oly körülmények közt, midőn az élet, ez a legfőbb biró, megmutatja a bajokat; nem akarok szabadelvűbb lenni azoknál a nagy reformátoroknál, a kik korszakot alkottak nemzetünk életében, a 48/49-iki férfiaknál. (Helyeslés a szélső balfelől.) Háromféle szabadelvőség létezik körünkben. Az egyik a phrázisos szabadelvüség. Ez a legkönnyebb neme a szabadelvüségnek. Tökéletesen divatos és kórságos, olyan, mint a kri-kri volt Francziaországban és bátran el lehetne nevezni kri-kri szabadelvűségnek. Nem kell hozzá sem a tények vizsgálata, sem eszmék, sem tudomány, sem semmi egyéb, csak torok. HegedÜS Sándor; Igaza van! (Derültség.) Yerhovay Gyula: A másik a doctrinär szabadelvüség. Ezt a szabadelvűséget képviseli az előadói széken a t. előadó ur. Ez a doctrinär szabadelvüség, mely egy eszmét átvesz a német tudományosság tankönyveiből és ezt az eszmét a gyakorlati élet tapasztalatain keresztül nem szűrve, képviseli ott is, a hol épen neki, mint Sárosmegye képviselőjének, a legkevésbé kellene ezt tennie. Ha már szemelőtt tart bizonyos elveket és ezeket sérthetetlennek ismeri; ha alapelvül veszi a jogegyenlőség nagy elvét: tekintettel kell lennie a népvándorlás ama folyamatára is, a mely épen Sárosmegyéből keres a tengeren túl kenyeret és hazát. Pedig ezeknek az embereknek ősei itt küzdöttek a szabadságért azokkal a nemesekkel, akik 1848-ban lemondtak előjogaikról. Ez embereknek, oroszoknak és tótoknak ősei fogadták a lengyel határon átjövő II. Rákóczy Ferenczet lelkesedéssel; ezek tűzték ki a szabadságharcz lobogóját és ma mégis utódaiknak e hazából távozniok kell, mert e föld nem ad többé nekik kenyeret, amaz elemnek beván-