Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-171

156 171. orszá. >s ülés január 22. 1883. elvésztették, tökéletesen haszontalan, értéktelen rongy papirosokká váltak. Továbbá az, hogy a szülék milyen vallásban neveljék gyermekeiket, lehet vitatni, hogy ez jó vagy rósz; de azt mondani róla, hogy a reversalis visszahozására törekszik az, a ki ezt mondja, alig lehet. Mert miről volt szó a reversalisban ? A reversalis egyoldalú dolog volt, csak arról lehetett benne szó, hogy minden gyermek katholikusnak fog neveltetni; most pedig nemcsak erről, hanem arról is lehetne szó, hogy kinek a vallásában fog neveltetni minden gyermek. A ministereinö'k ur igen jól fog emlékezni, hogy a törvényjavaslatban, melyet b. Eötvös benyújtott, ez az elv volt elfogadva. Márpedig, hogy b. Eötvös reaetionarius lett volna, hogy a reversalisok korszakát akarta volna visszahozni, ezt e házban, ugy hiszem, senki sem fogja állithatni. Én különben azt tartom, hogy minél kevesebb a törvény, annál kevesebb alkalmuk van & polgároknak a törvény áthágására. (Derültség.) Én nekem az a nézetem, (Halljuk í) hogy ha az állam mindenre törvényt hoz, akkor mintegy alkalmat nyújt az állani polgárainak, hogy törvénysértést kövessenek el. Ez az oka t. képviselőház, hogy Magyarországon a törvény iránti tisztelet vajmi gyenge. Én emlékszem, e házban történt, mikor a párbaj felett volt vita, a ház egyik t. tagja azt mondta, hogy a ki párbajt vív, az álljon a törvény elé és büntettesse magát, tehát arról, hogy az, a ki párbajt viv, a törvényt szegi meg, hogy a törvény iránt tiszteletlenséget követ el, a magyar embernek fogalma sincs, hanem azt mondja, hogy ha a törvényt megszegi, büntessük meg. Méltóztatott továbbá a t. ministerelnök ur a közös iskolákról szólani. A közös iskolák rendszerét azon értelemben, a mint a költségvetési vita alkalmával nyilatkoztam, hogy az állam ott, hol még nincsenek iskolák, iskolákat állítson, követendőnek tartom. A közös iskolákról nézetem épen nem az, hogy a vallástalanság csiráit képeznék. Fel lehetne hozni e panaszt, ha nem állna a tantervben mindenütt első helyen a vallás- és erkölcstan. Es nem lehet eltagadni, hogy a közös iskolák mindenesetre üdvös garantiát hoztak létre, mely a felekezeteket arra sarkalta, hogy minél több iskolát állítsanak. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Míg a közös iskolákba a hit- és erkölcstan be van véve, azoktól az erkölcsöt és vallást nem féltem. (Helyeslés.) A t. ministerelnök ur a polgári házasságról szólva azt mondta: „Bocsánatot kérek, azt, hogy a polgári házasság behozatalában akár az egyik, akár a másik felekezet sérelmet lásson, nem tartom lehetőnek". Bátorkodom ^kérdezni a t. ministerelnök urat, miért nyújtott be mégis olyan javaslatot, melyről tökéletesen el lehet mondani, hogy se nem hns, se nem hal. Nem tudom ugyan a magam részéről sem, hogy mely felekezet volna az, melyen sérelem történnék, de Móricz Pál t. képviselőtársam talán meg tudja mondani, mert egykor azt mondta a t. képviselő ur, hogy a polgári házasság behozatalát Magyarországon a vallásfelekezetek susceptibilitása gátolná. Móricz Pál (közbeszól): A kötelező polgári házasságot! Vidovich György; A t. ministerelnök ur akkor szintén ugy gondolkozott és most kinyilatkoztatja, hogy az egy vallásfelekezetet sem sértene, annyival kevésbbé sértené pedig állítása szerint, mert abban az elválás sokkal nehezebb, mint a római katholikus egyházban. Az ülés végén pedig Ugron Gábor t. képviselőtársam azt mondta, hogy a vadházasságoknak egyik legfőbb oka az, hogy a római katholikus egyházban a házassági elválások nagyon meg vannak nehezítve. Nem tudom már most, melyikre kelljen reflectálnom. Mert a dolog ugy áll, hogy vannak esetek, melyekben a polgári házasság felbontható, a katholikus nem s igy áll a dolog a másik oldalon is. Az alapítványokra nézve a t. ministerelnök ur azt mondta, hogy az országgyűlés elé tartozik megítélni azt, hogy melyik alapítványok birnak katholikus jelleggel. De a kérvényezők is azért intézték ide kérvényeiket. Hét éve, hogy az alapítványok j ogi természetének megvizsgálására az első bizottság kiküldetett. Azóta e bizottságok mindig ki vannak küldve és mégis semmiféle határozat e tárgyban nem hozatott. Hogy e húzáshalasztás, e lassú eljárás a polgárok közt némi izgatottságot, nyugtalanságot kelt, az természetes. Végre t. ház, ki kell nyilatkoztatnom, hogy Göndöcs t. képviselő ur határozati javaslatát nem fogadhatom el. (Helyeslés.) Nem fogadhatom el azért, mert azt kívánja, hogy a házasfelek előzetesen nyilatkoztassák ki azt, hogy gyermekeiket melyik vallásban fogják nevelni. Ezt helyesnek és jónak nem tartom. Azért pártolom a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Mocsáry Lajos: Nem hagyhatom szó nélkül szavaim tendentiájának azon elferdítését, melyet Jánossy t. képviselő ur részéről hallottunk, ki ugy adta elő az ezen oldalról mondottakat, mintha mi kétségbe akarnánk vonni a t. kérvényezők azon jogát, hogy kérvényeikkel a ház elé jöhessenek. Irányi t. barátom hosszasabban immorálván ezen tárgy mellett, határozottan elismerte, hogy e jogukat kétségbe nem vonhatja. Én pedig röviden, de határozottan kifejeztem magam is ugyanazt. Én csak fentartom magamnak is, mint a törvényhozás egyik tagjának azon jogot, hogy én is elmondhassam nézetemet arról, a mit ezen kérvényezők elénk hoznak és hogy felhívjam a t. ház figyelmét