Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-163
;• 163. orszá^as ülés január 12. 18S3. Daczára mindezeknek sikerült a haza szeretetében, az alkotmányhoz való hü ragaszkodásban egyesült nemzetnek megvédelmezni a magyar nemzet önállóságát, függetlenségét. Sikerült a nemzetnek ezen legdrágább, legbecsesebb kincsét szent örökségül reánk, utódokra hagyni. És mi a reánk hagyott szent örökséget megvédelmeztük egész odaadással, egész erőnkkel, sőt az 1848. örök dicsőségű korszakban az alkotmány sánczaiba bevettük a haza összes polgárait, közös erővel küzdöttünk és megvédelmeztük a nemzet önállóságát és függetlenségét az önkényuralom, a zsarnokság ellen és küzdelmünk rendesen az osztrák hadseregek megfutamításával végződött, mignem a világosi gyalázatos árulás és az 1867., valamint az 1878-iki közösügyes kiegyezkedésck, mely kiegyezések utóbbika a jelenlegiministerelnökTisza Kálmán ur politikai hitehagyása, hogy ne mondjam árulása következtében köttetett meg — megfosztották a nemzetet őseink vérével szerzett és fentartott ezredéves önállósága és függetlenségétől, hazánkat osztrák tartományúvá sülyesztették és a nemzetet Ausztria és Bécsnek uszályhordozójává, szolgájává,adófizetőjévé tették,e nemzetet az anyagi megsemmisülés örvényébe merítették, koldusbotra juttatták. T. ház, a nemzet jelenlegi szánandó, nyomorúságos helyzetének oka azon körülményben rejlik, mert a mai nap már a nemzet sorsa, jövője, vére és vagyona fölött nem a nemzet megbízottai s nem azok intézkednek, kik hivatva lennének a nemzet meggyőződését híven tolmácsolni, hanem a nemzet sorsa, jövője fölött intézkednek egészen idegen elemek, intézkednek leginkább a nemzet ellenségei. (Igazi TJgy van! a szélső halon.) Oka a jelenlegi szánandó, nyomorúságos helyzetnek az, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban megszavaztatni kért 43 ezer néhány száz újoncz nem Magyarország, nem a magyar nemzet, hanem Ausztria, Bécs érdekében szavaztatnak meg a jelenlegi országgyűlési többség, a kormánypárt által; megszavaztatnak a nemzet érdekeinek háttérbe szorításával, a nemzet megsemmisítésére, a nemzet tönkrejuttatására. (Igaz! TJgy van ! a szélső halon.) Hiszen t. ház, ifjaiuk besoroztatnak a közös hadseregbe, idegen nemzetiségű tisztek parancsnoksága alá, idegen német vezényszó mellett s besoroztatnak a nélkül, hogy a törvényhozó testület, vagy a kormány gondoskodnék arról, hogy ifjaink kebeléből ki ne irtassék a haza iránti szeretet, besoroztatnak mindig a nélkül, hogy gondoskodás történnék az iránt, hogy a nemzet fiai, az ifjúság ne jöjjön oly lélekrázó körülmények közé ä hogy saját hazájuk, nemzetük ellen lennének kényszerítve küzdeni, hogy ne legyenek kényszerítve testvéri gyilkos harezot folytatni, a mi egyértelmű az ifjúság elerkölcstelenedésével (Igaz! TJgy van! a seélsö haloldalon.) Én, t. ház, a kinek legforróbb óhajtásom az,hogy hazánk, szeretett hazánk, Magyarország, ön álló, független állam legyen, hogy nemzetem birjon az államiság, az alkotmányosság minden kellékeivel; kinek legfőbb óhajtásom az, hogy e nemzet a szellemi és anyagi jólét magaslatára emelkedjék, minthogy ugy vagyok meggyőződve, hogy e haza, e nemzet mindaddig önálló, független nem lehet, mig az 1867. és 1878. közösügyek nem száműzetnek a haza határáról, mely közösügyek okai a haza, a nemzet minden bajának, minden szerencsétlenségének, mely közösügyek, egyezkedések átokcsapásként nehezülnek a nemzetre épen ugy szellemileg, mint anyagilag, közerkölcsileg és mert a jelenleg megszavaztatni kért újonezok is az általam említett közösügyes hadseregbe szándékoltatnak besoroztatni, kik ezen közösügyes törvények támogatására lennének hivatva; én, t. ház, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, miután maga Tisza Kálmán ministerelnök ur is ezen közösügyeket, mielőtt még a határozat magaslatáról a közösügyek fertőjébe sülyedt volna, átkosaknak nevezte, én, mondom, e törvényjavaslatot még azon esetben sem fogadnám el, ha annak elfogadásától feltételeztetnék a nagv német birodalommal meg-kötendő véd- és daezszövetségnek létrejövetele, mely szövetségnek feladata lenne Lengyelország helyreállítása. (Helyeslés szélső halfelől.) A lengyel nemzetnek a legtágasabb alapokon való alkotmánynyal megajándékozása és a lengyel koronának a magyar király fejére tétele oly feltétel alatt azonban, hogy Lengyelország és Magyarország között semmi más összekötő kapocs ne legyen, mint a fejedelem személyének ugyanazonossága. A nagy német birodalom kárpótlásul nyerne területkiterjesztést a német elemnek a nagy német birodalomba való beolvasztásával. Mondom, nem fogadnám el az általam említett feltételek mellett sem a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, a mely feltétel, hogy megtörténjék, lelkem mélyéből óhajtom. Annál kevésbé fogadom el jelenleg, minthogy e törvényjavaslat elfogadása által Tisza Kálmán ministerelnök ur rendelkezése alá 40 és néhány ezer újoncz adatnék, mely erőt ő okvetlenül nemzetgyilkos politikájának támogatására használná; miután nem akarom azt, hogy a nemzet virága, az ifjúság elosztrákosittassék, nem akarom azt, hogy nemzetellenes czélokra használtassák fel, nem akarom azt, hogy idegen érdekekért ontassék vére: a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, vagyis más szavakkal egyetlen egy újonezot, egyetlen egy katonát sem adok a közösügyes hadseregbe. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs többé feljegyezve ; ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat és a minister urat.
