Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-169

169. országos tiíés január 19. 1883. H3 közös alap ki ne kerüljön, de annyira nem akarunk bocsátkozni, hogy a fiscalismus tekinteteinek alárendeljük népünk érdekeit. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Ezek azon indokok, melyeknél fogva ajánlom Lesskó t. barátom méltányos kívánságának elfogadását, miszerint biráltassék meg, latoltassék meg, hogy e szakasz az igazság alapján más alakban terjesztessék a ház elé. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ülnök: Csak azt kivánom megjegyezni, bogy itt olynemű indítvány, mely azt tartalmazná, a mit a képviselő említett, hogy e szakasz bizottsághoz utasittassék és biráltassék meg, beadva nincs. Szavazás csak arra történhetik, a mi mint indítvány be van adva, ily indítvány pedig nem adatott be. Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Hegedűs Sándor előadó: Méltóztassék megengedni, hogy pár szót mondjak azon észrevételekre, melyek igénytelen felszólalásomra tétettek. A mi Lesskó tisztelt képviselő ur indítványát illeti, melyet azou indokolással nyújtott be

; hogy a pénzügyi bizottsághoz utasittassék, bátor vagyok megjegyezni, hogy a pénzügyi bizottság nem olyan könnyen fogadta el ezen törvényjavaslatot, hogy meg ne hányta vetette volna mindazon combinátiókat, melyek egyáltalán lehetségesek. Igen is, próbáltunk 2 frtos tételt, próbáltunk másféle classisokat felállítani, de számításaink egyáltalán nem ütöttek ki ugy, hogy a pénzügyi eredményt oly mértékben biztosították volna, a melyben arra szükségünk van. E tekintetben Ernuszt t. képviselő ur a vitát magasabb szempontra emelte és annak örülök. Nem térek ki előle. Bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy igazsága van, ezen rendszabálynak gyökere onnan származik, hogy a kik felmentetnek és vérrel nem áldoznak, azok bizonyos mértékben pénzzel áldozzanak. De azt hiszem, hogy itt nem az alap volt a kizárólagos czél, hanem azon méltányossági tekintet, hogy a kik ily javadalomban részesülnek, bizonyos mértékben az állam terheihez járuljanak. Mert azon alap létesítése az állam kötelessége volt. Ha az állam más czéljaira is bizonyos mértékben igénybe vétetik ez a pénz, azokra nézve ez nem képez igazságtalanságot. Mert államháztartásunk helyzete feltétlenül kötelességünkké teszi, hogy a hol méltányos alap van és a hol méltányosan lehet fokozni a terheket, ezt igénybe vegyük; azt hiszem, t. képviselőtársam nem fogja ezt kétségbe vonni. Ez oly méltányos adó, hogy a hol ily alap nem létezik is, például Svájczban, ezen adónem mégis fennáll. Ott nem indokolják azzal, hogy ezen alap KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. IX. KÖTET. javára kell azon adó, hanem az állam szükségleteire veszik igénybe; pedig S váj ez nincs azon helyzetben, mint mi vagyunk, az adó ott nem oly magas, mint nálunk. Tehát ha igazságosnak tartjuk ezen adónemet, ez nem fiscalismus. Ha azt mondják a képviselő urak, hogy a polgárok érdekeit a fisealismusnak rendeljük alá, ugy látszik, hogy Svájczban máskép gondolkoznak. Sok oly adó nincs ott meg, mely nálunk megvan. Sokkal kisebbek ott az adók, de ezen adónem meg van és még sem nevezik fiscalismusnak. A mi Szederkényi t. képviselő ur azon észrevételét illeti, hogy kiszámítoítam-e a progressiót, a százalékot, mely ezen classisnál előfordul az egyes adózókra nézve, betudom bizonyítani, hogy kiszámítottam. De a t. képviselő ur tévedésben van. Ha azt akarja kikerülni, hogy az alsóbb osztályoknál magasabb legyen a százalék, hogy a megfordított progressio elő ne [forduljon, ezt semmiféle fix adótételnél nem fogja elérni. Vegyük a legkedvezőbb tételt, melyet Lesskó képviselő ur indítványozott, hogy % telek után fizet 1 frt 50 krt. 0 tehát maga proponál 60%- ot. A 60% előfordulhat-e a felső osztálynál? Természetes dolog, hogy a terhet nenr csak a tétel maga, hanem az alapja is képezi. És ha az alap kicsiny és szíík, nem lehet oly pótlékot akár fix tételben, akár százalékban kifejezni, mely a kisebb alapra nézve sokkal terhesebb ne volna és igy megfordított progressiót ne képezne a felső osztályhoz képest. Nem fog a képviselő ur oly osztályt kitalálni, melyben ez ne fordulna elő. Általában a százalékos számítás a kisebb tételeknél könnyen tévedésekre vezet. E tekintetben egy adoma jut eszembe. (Halljuk! Halljuk! a szélső halon.) Nagyon komoly dolog ez és azt hiszem, hogy tanulságot lehet belőle levonni. Két hires statistikus, Bloch és Engel vitatkoztak a felett, hogy Németország az újabb háború után gazdagodott-e vagy nem. Engel többek közt azt hozta fel, hogy Németországnak nem tudom melyik kisebb városában a millionáriotok száma 100%-kal szaporodott. Általános feltűnés. Vizsgálták, hogyan van ez. Kitűnt, hogy azelőtt volt 1 milliomos és hozzájött egy másik, igy volt a szaporodás 100%. De ebből azt hiszem, valami alapos következtetéseket a vagyonosodás terjedésére levonni nem lehet. Ezt csak arra nézve hoztam fel, hogy a százalékos számítás és ebből a progressióra való számítás nem mindig ezéíra vezető. Ajánlom elfogadásra a szöveget.. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök.* T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 2. §-hoz öt módosítvány adatott be. Lesskó t. képviselő ur adott be kettőt. Földes képviselő ur egy iratban két különbözőt és végre Szeder15