Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-148

82 148. országos filás deesccmber 7. 1882. A ml a waggon-hiányt illeti, az két dologra vihető vissza. Egyik az, hogy általában nincs eléggé felszerelve még a magyar államvasút waggonok tekintetében. Hogy a kormány ügyeimét nem kerülte ki e tekintetben az intézkedés szüksége, látszik azon előterjesztéséből, mely 600 waggon beszerzését illetőleg már most a ház asztalán fekszik. Azonkívül a budapest-szőnyi vasút kiépítése alkalmával már mo st a legközelebbi időben jelentékeny összeg van előirányozva szintén waggonvásárlás czéljából. Azonban méltóztassék meggondolni, hogy ha waggont nagy mennyiségben akarunk szerezni, az hirtelenében nemcsak azért nehéz, mert a waggon drága, 2—3000 frt és igy erre kellene 4— 5 millió frt, de azért is, mert nem kapunk. Ezeknek előállítása bizonyos időt igényel. így tehát én magam is helyesnek tartom a waggon-park szaporítását, ez irányban fogok is működni és előterjesztéseket tenni, de az államvasutnál jelenleg előállott egyensúlyhiány, azt hiszem, nincs épen olyan magasra fokozva. Azon eljárás, melyet a t. képviselő ur ajánlott, hogy tavaszszal, a mint a jó termés mutatkozik, béreltessenek ki a waggonok, ez igen kétélű fegyver. Mert az sohasem bizonyos, hogy lesz-e kivitel. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy épen a magyar alföldön, mely a termés tömegét adja, igen gyakran megtörténik, hogy egy-két héttel az aratás előtt egyszerre ugy összemegy a termés, hogy mondhatni, csaknem haszonvehetetlenné válik. (ügy van!) Mint földmívelési minister gyakori példáját láttam ennek Mezőhegyesen. Onnan jöttek egy darabig a legszebb tudósítások s mintegy 12 nappal az aratás előtt egyszerre csak jött a hír, hogy megütötte a köd, vége a termésnek. Ha ugy járunk él mint a t. képviseli) ur mondta, sok évben ki fog sülni, hogy naponként ezreket kell, hogy kiadjunk egy bizonytalan jövőért. De másfelől waggonokat nem is lehet ugy bérelni, mint valami olyan dolgot, melyet máról holnapra használ az ember. Ezeket legalább 3 hónapra szokták kibérelni, s igy megtörténhetnék, hogy a t képviselő ur azért interpellálná a közlekedési ministert, mert kibérelte a waggonokat és ime azok használatlanul ott hevernek, mert nincs kivitel. Bizonyos lüktetés a nagy üzletekben mindig szokott előállani. A t. képviselő ur maga is felhozta, hogy nálunk mint állanak a kereskedelmi viszonyok. Nem tartom magam sem egészen egészségeseknek, tehát magam is elfogadom, hogy ugy van, mint a t. képvisel* ur mondta. Aratás után csakhamar Julius — augusztus hónapban minden ember mondhatni egész termését vasútra kívánja adni. Ha tehát csak közepes termésünk van is és nincs nagy waggon-park, mégis fennakadás kell hogy legyen. (Ugy van!) Ezek után még csak röviden fogok a t. képviselő ur beszédjével foglalkozni. (Halljuk!) Méltóztatott felemlíteni, mennyire hasznát veszik a mi waggonhiányunknak a külföldi vasutak s menynyi hasznát veszik e készületlenségnek főleg azok, kik vaggonokat szoktak kikölcsönözni » kérdést intézett hozzám, van-e tudomásom arról, hogy ilyen waggonkölcsönző társulat van. Igenis van ; van egy újabb ily társulat. Ezektől a magyar államvasuttársaság is bérel anynyit, a mennyit lehet s ezek viszonyosán olcsóbbaknak mondhatók, habár elég nagy összeg az, mit, a waggonokért kifizetni kell. A mi azt illeti, hogy gondoskodjam arról, hogy a Ferenczváros legfőbb közlekedési eréhez, a Dunához jusson, erre nézve nem tudok egyebet mondani, mint hogy igenis lesz rá gondom. (Derültség.) Ha nem volnék is annak a kerületnek a képviselője, mégis kötelességem volna róla gondoskodni, igy kétszeresen fogok rá gondolni. (Elénk derültség.) Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be a szabadjegyek tárgyában. (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, hogy nem tartom helyesnek azt a gazdálkodást, a mely ez idő szerint a szabadjegyekkel űzetik és hogy a mióta a közlekedésügyi tárczát átvettem, nem találkoztam sehol annyi kívánsággal, a melyet vissza kellett utasítanom, mint épen a szabadjegyek tekintetében. És hajói emlékszem, már elődöm nyújtott aziránt biztosítást, hogy intézkedni fog, hogyne történjék annyi visszaélés, mint azelőtt. Én szívesen közlöm azon intézkedéseket, a melyek e tekintetben érvényben vannak s ezért nincs szükség a határozati javaslat első részére. A mi annak második részét illeti, azt nem fogadom el, mert nem szeretném magamat arra köteleztetni, hogy mi legyen a rendeletben, hogy miképen kell a hatóságoknak, a vasutaknak és igazgatóságoknak a szabad vagy kedvezményes jegyek kérdésében eljárni. Hogy minden egyes esetben nyilvánosságra adatván, külön kritika tárgyát képezze, hogy igazolta-e valaki, hogy ezen és ezen ügyben szándékozik utazni, bocsánatot kérek, de ez oly természetű, hogy ezt épen ezért nem fogadhatom el. A határozati javaslatnak tehát első részét elfogadom anynyiban, hogy az illető rendeleteket a ház Iára leteszein, második részét azonban el nem fogadhatom. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán í A minister ur talán félre méltóztatott érteni engem, mert ugy tüntetett fel, mintha én vaggonok kibérlése által annak akarnám kitenni az államot, hogy oly mennyiségű waggonok béreltessenek, hogy azok hónapokon át a gabona hiánya miatt hiába heverjenek. Felemiitette a minister ur, hogy az alföldön bekövetkezett gyors időváltozások következtében a gabona megszorul és a waggonok használatlanul maradnak. A minister ur tulszcrénységének tartom e nyilatkozatot, mert engem e tekintetben megnyug-