Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-148

80 148- országos ülég (toesember 7. 1882. a ház által nem rég elfogadott vasúti szerződés ) következtében. A másik mód az lenne, hogy ha azon nemzet­közi waggon-kikölcsönző-társaság, melyről már a momentán zavarok idejében oly sokat beszéltek a kereskedelmi körök és sokat irtak a kereskedelmi és a gazdasági lapok, hogy ha ezen nemzetközi társaság csakugyan létre jött volna és oly tőkék­kel rendelkezhetnék, hogy alkalmas waggonparkot kölcsönözhetne annak idejében a magyar állam­vasutaknak a főszállítási nyári saisonra. Azért részemről köszönettel venném a 1 közlekedésügyi minister ur nyilatkozatát arra nézve, hogy miben áll ezen ügy, hogy csakugyan létrejött-e ama bécsi és budapesti, állítólag tekintélyes czégek által terve­zett nemzetközi waggonkikölcsönző-társulat, vagy nem. A t. rninister urnak okvetlenül tudomással kell birnia erről és azon irányról is, melyben a társulat hivatva vagy képesítve van a magyar államvasutak imént jelzett közlekedési hiányain a főkiviteli nyári és őszi hónapokban segíteni. Nevezetes hiány az is — és reménvlem, hoffv a minister ur e bajon segíteni iparkodik — hogy a magyar államvasutaknak, kivált alföldi vonal­részein, az alkalmas épületek, különösen a raktá­rak nagyon szíík mérvűek; igen kevés gabonát képesek befogadni a vidék termékenységéhez ké­pest, sőt még szurkos ponyvákkal is oly kevéssé vannak ellátva, hogy a nyáron ezer és ezer méter­mázsa gabonával károsittak meg a kereskedők a magyar államvasutak vonalain részint a raktárak, részint a ponyvák hiánya miatt, részint a miatt, hogy fedetlen waggonokban, melyekbe szükségből a fedett waggonok helyett be lett rakva a gabona, a szállítás hátráltatott. E miatt a kereskedők szá­mos pert indítottak a magyar államvasutak igaz­gatósága ellen kártérítés végett. A tőzsdebiróság­nál több per folyt, mert a budapesti ezégek a ma­gyar államvasuton szállított gabonát vonakodtak átvenni a raktárak hiánya miatt bekövetkezett átázás és átnedvesedés folytán. Pl. a budapesti malmak kinyilatkoztatták, hogy a magyar állam­vasutak dunaparti raktáraiban elhelyezett gabonát át nem veszik. Ennek ugyan másik oka is van t. i. az, hogy a raktárakhoz vezető ut nagyon rósz álla­potban volt, ugy hogy a fuvarosok 15 kron alul métermászáját nem akarták kiszállítni a malmokba a magyar államvasutak raktárából. A másik igen sajnos jelenség az, hogy a ma­gyar államvasutak igazgatósága Budapesten a régi barrak korházat bérelvén ki, oly módon alakította azt át lerakodó helyivé, gabonaraktárrá, hogy a deszka padlózatot felszedvén, kihomokoztatta és kaviesoltatta s ennek következtében sok gabona ment tönkre, kiömölvén a zsákokból s a kereske­dőknek e dolog is nem egy perre és követelésre adott alkalmat. Nem jelentéktelen panaszok történtek továbbá j a magyar államvasutak ellen a szállításoknál elő­fordult hibás, sőt sokszor merőben hiányzó irány és árújelzések miatt is. E tekintetben különösen a salgótarjáni vonal van terhelve. Nem akarom vizs­gálni, mennyire alaposak e felszólalások, sőt meg­engedem azt, hogy oly óriási tömeges szállítások­nál, mint a minők a múlt nyár és Ősz alkalmával történtek, waggonok hibás jelzése előfordulhat, különösen akkor, ha a szállítás oly rendszer nél­kül és kapkodva történik, mert a kibérlendő wag­gonokért későn futkosnak. Ezért óhajtom, hogy a nyári bő termés kiszállítására szükséges waggonok kibérlése jókor történjék és azok már az egyes főállomásokra szét osztva, annak idején helyökön legyenek s akkor reményiem, az irányítás is sok­kal helyesebben fog menni. De továbbá t. ház, még egyéb panaszok is fordultak elő, nevezetesen az, hogy a magyar ál­lamvasutak igazgatóságánál általában a kezelő sze­mélyeknél, a ministeriumoknál és más központi hivataloknál napirenden levő szabadságolási rend­szer igen nagy mérvben gyakoroltatott, tekintet nélkül az időre; t. i. a fürdő-idény tekintetéből igen számos vasúti hivatalnoknak akkor adtak 6 — 8 heti szabadságidőt, a mikor még éjjel is helyt kel­lett volna állniok, mert a főszállítás Julius 15-től október 15-ig tart. Én, t. minister ur, kimondanám azt, hogy vasúti hivatalnoknak, ha csak nem ágy­ban fekvő beteg, hivatalból való elmaradása Julius 15-től október 15-ig semmi szín alatt meg nem engedtetik. A fürdőre menők szabadságoltas­sanak júniusban és Julius elején, de álljanak helyt, mint a katona afőszállítási időben, mert az ország­nak érdeke és avasutakra fordított számos.milliók kamatainak a vasút jövedelmezősége által való visszatérítése ezt kívánja. Végre t. ház, miután ezeket az államvasutakra vonatkozólag szerencsém íeAt volna előterjeszteni, még egy két, inkább localis természetű dologra bátorkodom a t. közlekedési minister ur figyelmét felhívni. Most építtetik ki ugyanis nagyobb mérvben a budapesti közraktárakhoz vezető vasútvonal a ferenezvárosi állomástól a vámházhoz. Én ugy tudom és a főváros ama részében lakók aggoda­lommal vannak eltelve a miatt, hogy ezen most épülő félben levő, számos sinúttal biró vasútvonal­nál a régi tábori kórháztól kezdve egész a vám­házig, tehát igen hosszú vonalon egyetlenegy át­járó közlekedés sem hagyatik a Dunához és igy a 33,000-nyi lakosságú, közvetlenül a Duna mentén épült városrész a Dunától elzáratván, annak kereskedelme a közvetlen forgalmi útnak elzárása által tönkre tétetik. T. ház! E részben lelkiismeretem teljesen meg van nyugtatva az által, hogy még a múlt or­szággyűlés bezárása előtt, még Ordódy t. képviselő­társunk ministersége idejében felszólaltam e helyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom