Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-157
1 57. országos ülés deezomfepr 18 1882 O 1 3 némítsa el hova-haroarább ezen panaszokat, melyeknek igazságát bizonyára ő is elismeri, adott Ígéreteinek beváltásával. (Halljuk !) Ezután t. ház, áttérek felszólalásom különös okára és tárgyára s azon kezdem, hogy a mennyire be tudom látni, miszerint nagy dolgok nagy időt igényelnek, épen olyan kevéssé tudom elismerni annak czélszerűségét, hogy olyan kis vagy nagy bajokon, a melyeknek elhárítását mi sem akadályozza, az igent.igazságügyminiszter ur mégis késik segíteni. T. ház! Ismeretes, azt hiszem, többé-kevésbbé mindnyájunk előtt, hogy az első folyamodása bíróságok székhelyeinek jelenlegi szétosztása és megállapításánál a tapasztalat sok helyre nézve a legsér elmésebbnek és legigaztalanabbnak bizonyult. Számtalan és számtalan panasz érkezett fel e tárgyban, melyeket az én meggyőződésem szerint a legjogosabbaknak mondhatni. Nem akarok én ezen panaszokkal foglalkozni, de mégis, hogy hü képét nyújthassam a t. háznak azon siralmas helyzetről, mely az ország több helyén valósággal kétségbeejti a jogvédelmet kereső közönségét, méltóztassanak nekem megengedni, hogy legalább pár szóval ecseteljem példaként azon állapotot, mely Bars megyének újbányái kerületében, illetőleg garami járásában létezik. Ezen járás falvai és városainak nagyrésze az aranyos-maróthi járásbíróság alá van beosztva. Aranyos-Maróth pedig olyan távolságra fekszik ezen járás legközelebbi helyéhez is, hogy a járásbírósághoz menő fél kénytelen a tárgyalás napját megelőző napon útnak indulni, hogy másnap délelőtt a kitűzött órában a törvényszéki bíróságnál megjelenhessék. Ilyen távolság választja el, mondom, a járásnak legdélibb, tehát Aranyos-Marótboz legközelebb eső községeit a járásbíróságtól — hát ha már most a kerület közép vagy épen legfelsőbb pontjainak lakója akarja a jogszolgáltatást igénybe venni, vagy telekkönyvnél betekinteni, akkor már az illetőnek 1 — 1 X A napi utazásra van szüksége, hogy oda jusson. Ennek következménye pedig nem egyéb mint az, hogy 50—70—100 frtos követelés iránt a jogosult pert támasztani, per esetén pedig a kötelezett kész magát inkább védelem nélkül elmarasztalni, mintsem hogy az oda-vissza igénybe vett 3—4 napi időmulasztás, drága fuvar, élelmezési költségek czímén nagyobb kárt és több költséget okozzon magának, mint a mennyit a per összege kitesz. Tudnék e részben és ezen miseriák lefestésére sok mindent elmondani, de nem akarok a t. ház türelmével visszaélni. Azért csak arra szorítkozom, hogy tekintettel arra, miszerint tudomásom szerint ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1881— 84. VIII. KÖTET. törvényjavaslat teljesen készen van, ismételten kérjem. (Helyeslés jobbfelöli) Ezután még csak egy mozgalmat akarok megemlíteni, a mely c czímhez tartozik és a mely ma is érintve lett. Értem azon mozgalmat, a melyet a vidéki első folyamodása bíróságok és kir. ügyészségek kezelő és segédszemélyzete megindított. (Halljuk! Halljuk!) Én nem bocsátkozom a kérelemnek illustrálásába, de ismerve a vidéki viszonyokat, kénytelen vagyok annak jogosságát elismerni s egyszerűen azt eonstatálni, hogy ezen kérelem meghallgatásra most sem talált és annak eredményét a költségvetésben látni nem lehet. Én tehát árra kérem a t. minister urat, hogy az alsóbb tisztviselőknek bajain mielőbb segíteni méltóztassék. (Helyeslés jobbjelöl.) Különben a tételt elfogadom. Csanády Sándor: A tárgyalás alatt levő költségvetésnek egyik rovatában „fizetés-emelések" czím alatt szerepelnek bizonyos összegek. Szerintem a jelenlegi anyagi nyomorúságos helyzet nem alkalmas arra, hogy fizetések emeltessenek. Oly körülmények közt, midőn az illető hivatalnokok aránylag igen jól vannak díjazva, (Felkiáltások jobbjelöl: Törvény!) akkor kérem a minister urat ezen összegeket nem mint fizetésemelést, hanem pótlék ezímén felvenni, ha törvény, nem szólok ellene. Pauler Tivadar igazságügyminister: Az előttem szólott képviselő urnak észrevételére azt kell megjegyeznem, hogy a törvény szerint azon birák, kik 10 évig ugyanazon állásban maradtak, fizetésemelésben részesítendők és pedig 10%-os fizetésemelésben; ezt jelenti ez a 240, 200, 150 frt fizetésemelés. A múlt évben pótlék neve alatt fordult elő s az a kifogás tétetett, hogy ez által meg akarjuk rövidíteni a bírákat, mert a mi csak pótlék, az nem számíttatik be a nyugdíjba, holott a törvénynek ez volt intentiója s ezt ki is jelentettem a házban. Hogy tehát ily kifogást tenni ne lehessen, a „pótlék" elnevezés már tavaly változtatott át „fizetésemeléssé" s az idén is igy maradt. Ez nem egyéb, ismételve mondom, mint a bírákat a törvény szerint illető 107.-os fizetésemelés. A mi pedig Kazy képviselő ur kívánságát illeti az újbányái járásbíróságra nézve, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ha a járásbíróságok tüzetes szervezése szóban forog, az kellő figyelembe fog vétetni. De egy járásbíróságot a többiek mellőzésével szervezni vagy áthelyezni majdnem lehetetlen, mert az olyan kezdemény, mint a lavina, ha egyszer megindul, annak útját állani nem lehet és akkor nem törhénhetik a rendezés bizonyos elvek szerint. A mint egyszer kész a törvényjavaslat, melyet — most is ismétlem — lehetőleg ezen ülésszak alatt fogunk beterjeszteni, ott reménylem, az ő 40
