Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-155

272 155. arszágos ülés iteíemher 16, 1882. is volna tantárgy. Tényleg ugy van, hogy a tanuló jóakaratától függ, vájjon akarja-e a tornát tanulni vagy nem. Mai napon, midőn a művelt osztályhoz tartozók nagyrészt az Íróasztalhoz vannak kötve és ott görnyednek és rontják mellüket és szemeiket, valóban több gondot kellene fordítani a tornatanításra : Én azt tartom, mens sana in corpore sano. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort igost, vallás- és közoktatásügyi minister: A tankönyvirodalom visszás állapotát jól ismerem és iparkodom ugy a ministerium, minta közoktatási tanács segélyével a bajt orvosolni. Én nem tehetek arról, ha némely tanárok mindenekelőtt üzletet csinálnak a tankönyv készítéséből és ha a nyelv kezelésében ügyetlenek. A jó tanácsokat és a közreműködést egyébiránt szívesen elfogadom. A mi hg. Udescalchi panaszát illeti, meg kell különböztetni a kormány egyenes vezetése alatt álló gymnasiumokat azoktól, amelyek nem állanak a kormány közvetlen vezetése alatt. A kormány vezetése alatt állókban a tanterv ugyan az és igy az átmenetnél nincs nehézség. De ha állami iskolából vagy a kormány vezetése alatt álló iskolából átmenet történik felekezeti iskolába, vagy megfordítva, a nehézség néha előáll, mert a tanterv különbözik. Ha az unificatiót akarjuk, meg kell alkotni a középtanodai törvényt, mely tizenkét év óta napirenden van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi a tornászatot és testgyakorlatot illeti, ezek nincsenek a középtanodákban elhanyagolva. A franczia nyelvre vonatkozó javaslatot stb. nagyon szívesen elfogadnám,halehetne, de a tanulók úgyis annyira túl vannak terhelve, hogy nem jó lenne a tantárgyakat szaporítani. A latin nyelv pedig nem élő nemzet nyelve s ezért azt mégis csak máskép kell tanítani, mint a töb bi modern nyelveket, mert arra kell irányozni a főtörekvést, hogy a tanulók a classieusokat megértsék, latinul beszélni már ugy sem fognak. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tétel nem támadtatván meg, azt megszavazottnak jelentem ki. Bakovszky István jegyző (olvassa): 9. rovat. Reáliskolák 437,550 írt. Elnök: Megszavaztatik. Bakovszky István jegyző (olvassa): 10. Pozsonyi főreáliskola segélyezésére 4000 frt. Elnök: Megszavaztatik. • Bakovszky István jegyző (olvassa): 1 1. Sümegi főreáliskola segélyezésére 4000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 12. Székesfehérvári főreáliskola segélyezésére 2667 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 18. Középiskolák közös költségei 9000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) • Szaktanodák. 14. Bábaiskolák 20,000 fjt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 15. Gépészeti ipariskola Kassán 15,490 frt. Gr. Zichy Ágost előadó: T.ház! A ministeri indokolás szerint ezen intézet eddig idegen telken s idegen, egyszersmind nem mindenben alkalmas helyiségekben működik; e miatt a telket és a rajta levő épületeket 26,000 frton meg kellene az államnak szereznie s a még hiányzó tanítási helyiségeket a készített terv szerint 20,000 írttal fel kellene építeni. Az e czélra szükséges 46,000 frt tőkének 57° kamat és 17° törlesztészi hányada, a mostani házbérrel 2760 írttal 34 év alatt t örlesztve leend. A pénzügyi bizottság ezen tervezetet helyesli s miután a minister ur határozottan kijelentette, hogy ez több költséget nem fog igénybe venni mint a jelenlegi házbér évi összegét, azt elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: E szerint maga a tétel me gszavaztatik, de azonkívül eífogadtatik a bizotts ág határozati j'avaslata, melyet az előadó ur a kölcsön felvételére vonatkozólag előterjesztett. Rakovszky István jegyző (olvassa): 16. rovat. Budapesti középipariskola 53853 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 17. rovat. Iparos tanulók iskolái 14,000 frt. Gr. Zichy Jenő: T. ház! A mit már a kereskedelmi minister budgetje tárgyalásakor jeleztem,— mert ezen kérdés oly szorosan összefügg a kereskedelmi és iparügyi ministerium ressortjával, hogy önkénytelenül támad a kérdés, miért nincsenek az iparos tanodák és tanműhelyek az iparügyi ministerium alatt — mondom, a mint már jeleztem, most leszek bátor egy határozati javaslatot benyújtani, mely főleg az iparos-tanonezokra vonatkozik. Mert minden épületnél a lényeg a fundamentum, az iparfejlesztésre nézve pedig az alap az iparos tanonezok oktatása. Magyarországon körülbelől 100,000 iparos-tanoncz van. Ezek a fővárosban és 13 városban taníttatnak rendszeresen és a 100,000 tanoneznak körülbelől másik 50'/

a-je sem irni, sem olvasni nem tud. A t. minister urnak van egy kidolgozott, rendszeres, igen helyes terve, mely felöleli ugy az alsó, mint a legfelsőbb iparos oktatást, melyért teljes elismerést érdemel. (Helyeslés.) O ezt évek óta próbálja, de az attól jogosan várható sikert nem éri és nem is érheti el mindaddig, mig az 1872 : VIH. t.-cz. jelen alakjában fennáll és annál kevésbbé fog érvényesülhetni, ha ez iskolák oly gyengén dotáltainak. A budapesti iparos-tanonezok iskolái segélyezésére 6000 írt, a vidékiek segélyezésére pedig 8000 frt van felvéve. Ezzel az ösz-