Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-145

115. itrsz&gos illés deezember 4. 1882. 15 Duka Ferencz jegyző (olvassa as indítvá­nyokat és módosítváwyohat). Elnök: Kérdem tehát először, elfogadja-e a ház Herman képviselő ur azon indítványát, mi­szerint a szőnyegen levő 361. sz. jelentés a napi­rendről vétessék le; igen vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadta el. Most fel fogom tenni a kérdést, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottságnak javaslatát, fenn hagy­ván egyébiránt külön kérdésül a javaslatnak Hol­lósy Károly képviselő úrra vonatkozó részét. Kér­dem tehát, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, kivévén annak Hollósy Károly t. kép­viselő úrra vonatkozó részét? A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház többsége a bizottság javaslatát el­fogadta és igy a Mukics Ernő képviselő ur ellen­indítványa elesett. Most hátra van még a kérdés, hogy elfo­gadja-e a t. ház a mentelmi bizottság javaslatát Hollósy Károly képviselő úrra vonatkozólag, szem­ben Komjáthy Béla képviselő ur indítványával? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Kisebbség! El­lenpróbát! Nem szükséges! Kisebbség !) Elnök: Nem tudom méltóztatnak-e ellen­próbát kívánni, de azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy Hollósy Károly képviselő úrra nézve a ház többsége a mentelmi jogot nem függesztette fel. (Helyeslés.) Következik a mentelmi bizottságnak 263-ik számú jelentése, Pázmándy Dénes képviselő ur mentelmi ügyében. Tibád Antal jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: A vitát megnyitom, melyben az első szó, a bizottság előadóját illeti. (Felkiáltások: Nem kivan szólani!) Komjáthy Béla: T. ház! Egyik indoka felszólalásomnak, hogy a mentelmi jogra vonatko­zólag nézetemet mondjam el, mert azokat, a miket az előadó ur, az előbb itt elmondott, elfogadni ké­pes nem vagyok. Törvényeink és szabályaink sze­rint egyszerűen ki van mondva annyi, hogy a képviselőt nem lehet bűnvádi eljárás alá vonni, mig arra a képviselőház az engedélyt meg nem adta, azaz mig a mentelmi jogot fel nem függesz­tette. A mentelmi jog felfüggesztése tehát tisztán a képviselőházat magát, mint egész testületet illeti. És midőn a mentelmi jog meg van állapítva s törvényeinkben, szabályainkban ezen jognak terjeme kö'rvonalozva ninc+s, azt én nagyon helyes­nek tartom, mert igy a hogy most van, minden egyes concrét esetben a képv+iselőház azon hely­zetben van, hogy mint jnry, saját benső meg­győződése alapján mondjon határozatot. Ha meg volna határozva a mentelmi jog, ha meg volnának határozva az esetek, mikor a men­telmi jogot fel kell vagy nem kell felfüggeszteni, akkor állana azon eset, a melytől az előadó ur fél, hogy a képviselőház mint bíróság határozna, mert akkor a dolog érdemébe menvén bele, a dolog érdeméről lenne szó s akkor, mikor a ház a men­telmi jogot fel függesztené, egyszersmind a füg­getlen bíróság mellőzésével a vád sorsára is döntő befolyást gyakorolna, holott jelen esetben csak any­nyiban kell a dolog érdemében belemennie s a körülményeket felvilágosítania, hogy ez által min­den képviselőnek megérlelődhessék azon benső meggyőződése: vájjon a concrét esetben akarja-e képviselőtársát a bűnvádi eljárásnak átengedni vagy sem? Ezek előadása után a fenforgó kérdésre nézve vagyok bátor elmondani nézeteimet. (Halljuk!) A mentelmi bizottság Pázmándy Dénes képviselőtár­sunk mentelmi jogának felfüggesztését indítvá­nyozza. Én ezzel szemben a fel nem függesztés mellett szólalok fel. (Halljuk!) Pázmándy Dénes ellen, mint az iratokból kiderül, rágalmazás és becsületsértés miatt akarnak sajtópert indítani. Hát t. képviselőház, az előbb előreboesátottak után nekem egyszerűen ki kell jelentenem, hogy én bensőleg meg vagyok győződve, hogy a mit Pázmándy Dénes irt, avval nem bűnt követett el, hanem kötelességet teljesített; meg vagyok győ­ződve, hogy igazat irt, hogy tényleg elkövetett visszaéléseket ostorozott és épen azért én őt nem óhajtom kitenni a bűnvádi eljárás kellemetlenségei­nek. (Halljuk!) De ezen meggyőződésemtől eltekintve, más szempontok is a ki nem adás mellett szólnak. Mint a bizottság jelentéséből kitetszik, a szom­bathelyi királyi ügyész rágalmazás és becsület­sértésért vádolja Pázmándy Dénes képviselő­társunkat. Rágalmazással vádolja, holott a büntető­törvény értelmében az incriminált közleményben rágalom nincs. A törvény értelmében rágalom az, midőn valaki tudva, másról hamis tényeket állít, mégpedig concrét tényeket és nem általánosságban teszi állításait, A kir. ügyész ur Vasmegye alispán­jának a nevében lép fel, holott az incriminált köz­leményben Vasmegye t. alispánja, Széll Ignácz ur egyátalán coneret cselekvény elkövetésével nem vádoltatik. Tehát a dolog lényegét tekintve is, mert rágalmazás vétsége fenn nem forog, Pázmándy Dénes mentelmi jogát felfüggeszteni nem lehet, De tovább megyek t. képviselőház. A szombat­helyi kir. ügyész ur még becsületsértéssel is vá­dolja Pázmándy Dénes urat, pedig neki arra egy­általában joga nincs. A büntetőtörvénynek, hajói emlékszem, 270. §-ában körül van irva az, hogy mily esetekben van jogosítva és kötelezve a kir. ügyész a köztisztviselők ellen elkövetett vétség esetében hivatalból föllépni; ezen szakaszban vilá­gosan ki van fejezve az, hogy midőn a köztiszt­viselő ellen rágalmazás követtetik el, akkor van

Next

/
Oldalképek
Tartalom