Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-145

12 145. országos ülés deczember 4. 1882* akkor minő benyomás alatt állott a ház. Én tehát azt hiszem, nem lehet másképen cselekednünk, minthogy ebben az esetben a mentelmi jogot nem függesztjük fel. (Helyeslések.) Még egyet akarok a t. ház előtt elmondani, (Halljuk!) és ez az, a mi hasonló párbajügyekben történik, a mi egyfelől magát az ügyet nevetségessé teszi, (Felkiáltások: Ugy van!) másfelől a közvéleményt, a bíróságot, sőt a képviselőháznak figyelmét is mindig ezen párbajokra irányozza, hogy t. i. nem komoly becsületbeli ügyek elintézéséről van legtöbbnyire szó, a mely komoly becsületbeli ügyeket utoljára is nem lehet a büntető codex értelmében elintézni, hanem rendesen arról van szó, hogy e párbajokról a legkisebb részletekig leirt hírlapi közlemények jelenjenek meg. (ügy van!) A tulajdonképeni komoly becsületbeli ügyekről, melyek mindenki által discreteknek tartatnak, nem beszélek; hanem olyanokról, a melyekről egész fejezetek jönnek a lapokba, (Ugy van! HelgesUs) úgy, hogy valósággal a nagy közönség becsületbeli kérdésekkel pertractáltatik. Az ilyenek teszik egytelől csakugyan nevetségessé a dolgot, másfelől pedig akarnak szerezni maguknak ez által hírnevet, nagy bátorságukról bizonyítványt és rendkívüli becsületükről attestatumot talán olyanok, a kiknek egyrészénél talán mindezek hiányoznak és szükségük van az ilyen attestatumra. (Általános helyeslés. Ugy van!) Ezek hirdetik hősiességüket a legapróbb részletekig leírva és ez az, a mi csakugyan arra indítja az embert, hogy még oly esetekben is, a melyek discret természetűek és a melyekben a mentelmi jogot felfüggeszteni épen a discretio szempontjából, a mit megmagyarázni, vagy törvönyben decretálni nem lehet, a háznak legalább egy része nem volna hajlandó, mondom, ez az, a mi arra kényszerít akárhány embert, hogy ily discret esetben nehezen tud reá szavazni arra, hogy a mentelmi Jog felfüggesztessék. Én azt gondolom, hogy tekintve ez esetben az előzményeket, itt minden indokolás nélkül elhatározhatja a ház, hogy az illető t. képviselő urak mentelmi joga fel ne függesztessék. A ki ismeri a zártülésben felsoroltakat, az bizonyára egészen tisztán a mentelmi jog fel nem függesztésére fog szavazni. És itt nem hagyhatom említés nélkül azt, hogy egyáltalában arra semmi körülmények közt senki köteles nem lehet, hogy Hollósy Károly t. képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztésére szavazzon. (Ugy van!) Hiszen különös helyzetben van egy tisztességes ember hasonló esetekben. Ha tudomásárajut ilyen dolog, hogy becsületvesztes ne legyen, köteles azt tennie, hogy ilyen dolgokat ne üldözzön, mert erre sem hivatása, sem állása nem kényszeríti j és ezt lehetőleg titkolni is szokta. Nemcsak a mívelt, tisztességes úriemberek cselekesznek így, hanem az olyan emberek is, a kik a míveltségnek magas fokán nem állanak, még az ilyenek is bizonyos discretióval tekintik a hasonló ügyeket. Ugyanazért, bármennyi tanúvallomás olvastassák is fel, engem azoknak egyike sem fog arra birni, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére szavazzak, különösen pedig a jelen esetben és azért pártolom azon indítványt, a mely szerint a nevett képviselő urak 'mentelmi joga fel ne függesztessék. (Helyeslés a szélső oldalon.) Gr. Csáky László: T. ház! Először is minden félreértésnek elkerülése végett röviden kinyilatkoztatom, hogy én a jelenlegi társadalmi viszonyok között a párbajt szükségesnek tartom és azért felszólalásom nem arra irányul, hogy e lovagias szokás megszüntettessék vagy gátoltassék. Jelenleg' azonban nem a párbaj törvényes, vagy nem törvényes voltáról van szó, nem is az 1878. évi V.t.-cz. 79. §-a módosításáról. (Halljuk!) Ez alkalommal tulajdonképen csak arról van szó, hogy a képviselőház a mentelmi jog tekintetében határozzon és erre vonatkozó jogát gyakorolja és én csak ezen kérdésre szorítkozom. A mentelmi bizottság, felfogásom szerint, nem akar előjogot adni a képviselőnek, mert a jelen korszaknak általában nem felelnek meg a privilégiumok s igy a legnagyobb hiba volna, ha a képviselő a többi polgárok felett magának privilégiumot vindicálna. Az idézett törvény a párbajt vétségnek nyilvánítja — ismétlem, nem vitatom helyes-é a törvény vagy nem, de benne van törvénykönyvünkben és benne van az is, hogy a bíínpalástolás szintén büntetendő. Már pedig, a ki a törvényes bíróság eljárását akadályozza, az bűnpalástolást követ el s hasonlót követnénk el mi is, ha a törvényes bíróság elől elvonnók azokat, kik kikéretnek; már pedig épen a törvényhozás kötelessége első sorban megtartani a törvényt, főleg nálunk Magyarországon, a hol a törvény iránti tisztelet nem nagyon erős lábon áll, mert törvényszegés sehol sincs oly nagy mértékben, mint Magyarországon. Mutatják ezt a gyakran előforduló eriminalis esetek és a pénzügyi kihágások. Arra kérem tehát a házat, tartsuk meg a magunk által hozott törvényt teljes szigorában és én arra szavazok, hogy a mentelmi bizottság véleménye szerint a kikért képviselők mentelmi joga függesztessék fel és ezt annálinkább indokoltnak tartom, mert hasonló esetekben ugyanez a ház már többször igy határozott. (Helyeslés.) Ugron Ákos: Azok után, a mik itt elmondattak, nagyon röviden kívánok nyilatkozni. Nekem is volt egyszer szerencsém, mint a mentelmi bizottság előadójának, egy hasonló kérdésben nyilatkozni. Akkor a bizottság többsége a kiadás megtagadása mellett nyilatkozott ugyanazon indokok alapján, melyeket Mukits Ernő t. képviselőtársam hangoztatott. De én nem ezért szólaltam fel, hanem azért, mert itt egy előttem szólt t. képviselő ur