Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-151

172 151. orsuáges ülés í<>czember 12. 1882. túl, a mint 8 monda, a szikes és homokos talajra vitessék át. E tekintetben ő, mint az alföldnek lakója, azt hiszem, már tapasztalásból tudhatja, (Halljuk! Halljuk!) hogy a szikes helyeken vajmi kevés növény életképes és hogy ezen ritka növények közé a szőlő bizonynyal nem sorolható. (Derültség jobbfelől.) Azon tanácsot pedig, hogy a szőlőmívelés homokos talajra is tereitessék át, ugy hiszem a legközelebb összeülendő phylloxeraértekezlet alkalmával többen fogják hangoztatni. És ha a nézetek abban fognak összpontosulni, hogy a kormány törekedjék oda, hogy a gyengébb borok a homokos talajon termeltessenek, mert itt a szőlő a phylloxera támadásainak kitéve nincs meg lehet róla győződve a képviselő ur, hogy a ministerium részéről minden lehető meg fog tétetni arra, hogy ezen nézetnek minél nagyobb propagandát szerezzünk. Természetesen nem az lesz a kormánynak hivatása, hogy ö ezt az által initiálja, hogy másoknak szőlőt ültessen, azonban biztosíthatom a t. házat, hogy az illetőknek könnyítéseket fog nyújtani. (Helyeslés jobbfelől.) Jónás képviselő ur felszólalására csak anynyit jegyzek meg, hogy a kazán vizsgálatra vonatkozó törvényjavaslattal a ministerium kebelében már foglalkozunk és hogy e kérdés a legközelebbi időben megoldást fog nyerhetni. A mi pedig az ipartörvénynek több oldalról hangoztatott revisióját illeti: (Halljuk! Halljuk!) e tekintetben azon kérelemmel fordulok a képviselőházhoz, méltóztassék nekem, a ki eddig még az ipartörvény revisiójával nem igen foglalkoztam, annyi időt engedni, hogy magamat tájékozhassam. Feladatomul tűzöm ki azt, hogy magamat minél előbb s minél szélesebb körben tájékozzam és e kérdés tárgyalását minél nagyobb nyilvánossággal a legtágasabb körökben lehetővé tegyem s azután igy előkészítve a törvényhozás elé terjeszszem. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Gr. Zichy JenÖ: Én a legnagyobb elismeréssel vagyok az iránt, a mit a t. minister ur válaszában elmondott. Bevallom, hogy ezen a téren többet nem is tehetett. De indítványom-* hoz még is ragaszkodnom kell, még pedig annak mindkét részéhez. Mert az, a mit ő excellentiája felemlített, azon ministeri rendeleteket én is ismerem, azok igen szépek, de azokkal ugy vagyunk, mint a törvényekkel, melyek megalkottatnak, de a végrehajtásuk körül van mindig a nehézség. A pénziigyminister ur például kiírja ma, hogy az egyik másik megyében községenkint Wertheim-kassák szerzendők be s egy-egy vállalkozó Pestre jön, a váczi utczában szobát bérel ki magának, az iparhatóságtól szerez magának egy jegyet három írton s azután mint itteni gyáros megkapja a concurrentiával kiirt megrendelést és Bécsben csináltatja azt a 484 Wertheim-kassát, leszállítja a gőzösön — a minister pedig nagyon örül, hogy mennyire segített a magyar gyárosokon, a pénz pedig Bécsbe megy. Ily példát akárhányat tudok s ugy tudom: valahányszor megrendelés történik, az iparegyesületben mindig hangoztatták az ipar-ellenőrző hatóság felállításának szükségét. De ez csak az ellenőrzésre vonatkozik. Kérdésemnek egy másik részére nem is kaptam választ, pedig azt reméltem, hogy arra vonatkozólag, t. i. a közös hadsereg felszerelésére nézve szintén fogok felvilágosítást kapni. Ez lényeges része az én kérdésemnek. Indítványomban bátor voltam kifejezést adni azon kívánatnak, melyet ez oldalról számos képviselő aláirt 8 excjával egyetemben, hogy a subventionált társulatok, hatóságok mind az o szükségleteiket itt fedezzék. Most az történik, hogy sok papirszükségletre a pályázat ki van irva a ministeriumtól a hatóságok számára és egy kis gyáros Szent-Péteren kapja meg a megrendelést, a ki 150—200 frt adót fizet és önök, t. minister urak, azután nagyon örülnek azon, hogy a magyar ipart segélyezik, pedig csak a számlát kapják magyarul, de a papirt, azt Bécsből szállítják; akkor bizony nem segítettek a magyar iparon. De én azt szeretem, hogy ha valamit megállapítunk, azt i<era theoriában, hanem a gyakorlatban is ki vigyük. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Csak egypár szót kívánok megjegyezni. Az egyik az, hogy az egész kérdés, azt hiszem, megvitatandó lesz akkor, mikor, miként t. barátom a kereskedelmi minister mondotta, a közgazdasági bizottság jelentése a ház előtt leend. (Helyeslés a jobboldalon.) Különben épen ezért én a dolog részleteibe nem megyek. Ha egyes esetekben, annak daczára, hogy minden nagyobb megrendelésnél az iparegyesület meg szokott kérdeztetni. Gr. Zichy Jenő (közbeszól): Nem mindig! Tisza Kálmán ministerelnök: Mondom, ha daczára ennek, oly visszaélések előfordulhatnak, azok oly concret visszaélések, melyek, ha felderittetnek. bizonyára intézkedés történik bármely minister részéről, (gr. Zichy Jenő tagadólag int) hogy vagy a csalás folytán azon üzlet is semmivé legyen, vagy hogy jövőre ily czég ne kapjon megrendelést. (Helyeslés a jobboldalon.) De, mondom, mindezek megbeszélhetők és megbeszélendők, ha a bizottság jelentése a ház előtt lesz. Egyre azonban, miután épen a t. barátom arra is hivatkozott, hogy hát hol van a kimutatás a közös hadsereg részére történő megrendelésekről, kell megjegyzést tennem és ez abból áll, hogy arra kérem, hogy sem most, sem