Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-150

150. országos filés deczemucr 11. 1882. 137 védelmi munka abban hagyassék de azt sem akarom, a mit a ministerelnök ur mondott, hogy experimentatiónak legyen kitéve a Tisza vagy bármely vizvidék. Az országgyűlés kötelessége a felügyelet, hogy részrehajló rendszertelenség ne uralgjon; intézkedni kell mielőbb, hogy daczára a szegedi katastropbának, mert hydrographiai felvételünk nincs, ez létesíttessék, rendelkezni kell, hogy a mi nem történt meg, Paleocapanak terve hajtassék végre, hogy t. i. a torkolatnál a vizlevezetés eszközöltessék, de amig a Tiszaszabályozásra nincs terv, a mely az országra megnyugtatókig hatna, a mig a társulatok sine lege et cruce vannak és létezni engedtetnek technicus és minden a vízmentesítéshez megkívántató munkálatok szerves összhangzás nélkül. S mikor ezt látjuk, akkor igenis az országgyűlésnek szigorú kötelessége ez ellen vetőt mondani. S midőn ezt tesszük ezen padokról, akkor nem akarjuk stagnáltatni a munkálatokat, hanem eorrigálni akarjuk azt, a mit a részrehajlás és visszaélés elrontott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mihalovics Miksa: T. ház! (Malijuk! Halljuk!) Nem akartam e tárgyhoz szólani, mert vetrem észre, hogy türelmük úgyszólván ki van merítve; (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs!) de annyi mindenfélét hallottam, hogy meggyőződésem szerint azon csekély tapasztalatokat, a melyeket ezen alsó vizvidéken szereztem, megtagadnám, ha nem vennék annyi bátorságot magamnak, hogy mégis felszólaljak. (Halljuk! Halljuk !) Igen rövid leszek, nehogy talán az unalomig is menjek. Itt a t. házban főleg két eszmét hallottam ; t. i. állíttatott egyrészről a szabályszerű eljárás, állíttatott másrészről a szabálytalan eljárás. Én, t. ház, határozottan kijelentem, hogy a legnagyobb szabálytalansággal jártak el nemcsak a Tisza folyónál, hanem ennek az országnak minden folyóinak És nem tehetek róla, de szent meggyőződésem, hogy minden szabályozás, a mi eddig történt, ennek a vidéknek, ennek a lakosságnak, legalább nekünk, isten átka gyanánt történt. (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Szabálytalanul történt az eljárás, aziránt igen sokat hozhatnék fel. Nem szólok a temesbégavölgyi társulatról, mely épen a közlekedési ministerium eljárásával koldusbotig vitt bennünket ; nem bocsátkozom a részletekbe, én a tárgynál akarok maradni, t. i. a Tisza kérdésénél. (Halljuk!) Én nem osztozom t. ház, a túloldalról nyilvánított azon nézetben, hogy itt a házban, kivévén talán a szakértőket, a vizszabályozásba ne avatkozzunk, az ellen szót ne emeljünk. Én ezt el nem fogadhatom, mert meggyőződésem szerint, nincs az a magyar gazda, a ki viz melKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. lett lakván, legalább feleannyi tapasztalással ne birjon, ha tudománnyal nem is, mint igen sok szakértő. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hivatva van erre minden magyar gazda. Meg vagyok győződve, megöregedtem benne, láttam a legnagyobb veszélyekben: hogy igenis a legjobb tanácsot a legnagyobb veszélyben nem szakértő, hanem gyakorlott gazdák adták. (Felkiáltások balfelől: Igaz! Ugy van! Soroksári gát!) És így ezt el nem fogadhatom. A mi már most a Tiszaszabályozást illeti, egy t. előttem szólott szakértő a túloldalon azt méltóztatott vitatni, hogy igenis szakértőleg jártak el, ez ellen szakkifogás nem tehető és ő továbbra is serkenti a közlekedési ministeriumot, hogy csak haladjon ezen az utón, mi czélt fogunk érni. Én azt vagyok bátor mondani t. ház, (Halljuk!) hogy ha mi ezen az utón haladunk, a Duna Temesvárig, Csongrádig fog pusztítani. (Zaj a jobboldalon.) Engedelmet kérek, hiszen én kihallgatom az ellenvéleményt; én a magam nézetét mondom, nem tehetek róla, ha nem tetszik; de minden képviselőnek joga van szólani, engedjék meg, hogy én is elmondjam nézeteiméi. (Helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk!) Minthogy pedig eddig nem hallottunk tényeket felhozni, legyen szabad ezt nekem tennem. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Annyi bizonyos, akárki kérdezze magától, hogy miben áll ez a nagy veszély — ne mondjuk, a felső Tiszától, hanem menjünk az alsó Tiszától felfelé, — a veszély abban áll, hogy a felülről jövő tenger temérdek-viz megfojt bennünket. A második kérdés, hogy hogyan lehetne ezen segíteni? Mindenek előtt ugy, hogy módot teremtsünk oda lent minél több víznek a levihetésére, mert hiába dolgoznak ott a t. szakértők, ha a vizet nem vihetik le ott lent Titel alatt, vége minden munkálatuknak, ha milliókat költenek is, nem érnek czélt. Már pedig t. ház, hogyan áll ez az alsó tiszarész Titel alatt, hol befolyik a Dunába? A Béga csatorna Titel felett nem meszsze a Dunától ágazik be a Tiszába. Eddigelé a Tiszától nem távol volt egy 70 öl széles ér, mely mindannyiszor, mikor a Tisza a legnagyobb állásban volt, igen felduzzadt, itt a fele vizét beszorította a Béga - csatornába és mindjárt onnan a 70 öl széles érbe és igy megosztva az egész Tiszavizét, egyenesen levitte Titel alatt a Dunába, a másik felét azonban azon bizonyos 70 öles éren, melyet az újabb szakértők O-Bégának, a régiek török érnek neveztek, levitte ebbe az érbe, le az úgynevezett Karas-féle érbe majdnem Kubin alatt vitte be felét a Tiszába. Ehhez szaktudomány nem kell, akárki megfontolja, beláthatja, hogy a Tisza befolyása a Dunába teszi a legnagyobb akadályt, t. i. mert 18