Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-150
150. országos "lés éee/eraber 11. 1882. 129 magamnak, vájjon a Tisza folyó szabályozási munkájának befejezése után meg fog-e szűnni folyóinknak ezen retograd hatása, ezen kérdésre, bocsánatot kérek, egyébbel mint határozott nemmel nem felelhetek, és: Ezekben voltam bátor jelezni röviden nézeteimet és meggyőződésemet, mely az, hogy én részemről a szabályozásainknál eddig követett műszaki eljárásokkal, felfogásokkal és tervezetekkel egyet nem értek". Én, t. képviselőház, ezekre azzal vagyok bátor felelni, hogy a folyók retograd hatásáról, culminálásáról, a vizszin emelkedéséről és a viz mennyiségéről határozott véleményt mérnök adni nem képes és pedig egyszerűen azon oknál fogva, mert hiányzanak- arra a szükséges hydrographiai adataink. A képviselő ur is, a ki e kérdéssel elméletileg foglalkozott, tudni fogja, hogy a hydrographiai formulák, a melyek ily kérdések megítélésénél mérvadók, gyakorlati tényezőkkel állanak kapcsolatban, a mely gyakorlati tényezők a folyó és a meder természetével vannak szoros kapcsolatban, no már, ha a t. képviselő ur az ilyen gyakorlati tényezőket szemmérték szerint akarja megítélni, ezt az eljárást én nem helyeselhetem és nem is követhetem. Igenis lehetne ítéletet vonni a vízfolyás termesz étére és mindazon okokra, a melyeket a t. képviselő ur felhozott arra nézve, hogy a szabályozás rósz, hogy ha volnának, ugy a Tiszára, mint annak mellékfolyóira nézve, összehasonlító hydralicus adataink a szabályozás előtti és mostani időkről. Hogy a szabályozás előtti időkből nincsenek ily adataink, azt a t. képviselő ur ép ugy tudja, mint én. A mostani adatokból közvetlenül következtetést vonni absolute nem lehet. És épen ezen oknál fogva, legalább a jövőt véve figyelembe, bátor vagyok a t. kormány figyelmét felhívni arra, hogy a hy drograpkiai felvételek iránt elkövessen mindent, a mi csak hatalmában áll, mert ha már a jelenlegi folyószabályozási munkálatokból határozott következtetést épen az adatok hiánya folytán, u. m. a sebességi, kereszi-szelvényi, hossz-szelvényi adatok hiánya folytán nem vonhatunk, jövőben, ha ismét árviz-veszélylyel találkozunk s ezekből kiindulva ily határozott vélemény és pálezatörés mondatnék ki egy vízszabályozás felett, hogy akkor mondom technicailag positiv magyarázattal is lehessen ellene szólani. Természetesen a laicusok a dolgot nem így fogják föl. Nem a technicai nehézségeket vagy okokat keresik, hanem azt mondják: Itt vannak az árvizek, pusztítanak, döntenek millió holdnyi területeket; ime itt van az itélet, hogy rósz a szabályozás. No hát t. ház, én erre bátor vagyok megjegyezni, hogy olyan tiz év, mint a milyen most közvetlenül lefolyt, annyi csapadékkal és annyi KÉPVH. KAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. elemi csapásokkal már rég nem volt Magyarországon s nem volt egész Európában. En azokat az árvíz-veszélyeket, pusztításokat s károkat egyenesen ennek a befolyásnak tulajdonítom s nem a szabályozási rendszer rosszaságának. Ezt nem elméletileg akarom igazolni, hanem kérem a t. képviselő urakat, tessék csak végig tekinteni Európában, hát csak a Tiszánál tapasztaljuk ezeket a ealamitásokat és katasztróphákat? Tessék Olaszországot tekinteni, ott van a Pó, Adilge és Brenta folyók, a mely utóbbi kiöntött Veronában és elöntötte még az Arénát is, ugy hogy ott csónakázni lehetett, a hol pedig emberemlékezet óta nem volt viz. Ott van a Garonne, mit tett az Toulouse városában, pedig az szabályozva volt. Ott van a Szajna, mit tett az? Végre, hogy hivatkozzam a Rajnaszabályozásra, mely részünkről, technicusok részéről a vizszabályozás mintaképéül állíttatik oda. tessék ott körültekinteni t. képviselő urak. Mit tapasztalnak? Azt, hogy a Tiszánál százszorta több kárt te|t ugy emberéletben, mint vagyon tekintetében. Én mindezekbői kiindulva t. ház, miután a részletekbe terjeszkedni nem akarok és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a t. képviselő ur is, ki a rendszert akarta megtámadni, csak általánosságban beszélt, nem indokolta azt technicai alapossággal s igy c téren én se terjeszkedhetem ki; de kijelentem még egyszer, hogy én mint technicus, tökéletesen megnyugszom azon rendszerben, mely a Tiszaszabályozásban fel van tüntetve. (Helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy miután ezen kérdéssel részemről is huzamosabb idő óta foglalkozom, foglalkozom pedig határozottan szakemberek útmutatása alapján és szakmunkák tanulmányozásával, Fekete Zsigmond t. képviselőtársam távollétében én bátorkodom magamnak azon jogot venni, hogy néhány észrevétellel feleljek előttem szólott képviselő urnak. (Halljuk!) Mindenekelőtt bátorkodom megjegyezni azt, hogy igenis mind a képviselőház tagjainak — ugy vettem észre legalább — többsége, mind a sajtó ugy értelmezte Fekete Zsigmond képviselőtársam felszólalását, hogy ő általában a szabályozás rendszerét ítélte el és igen helyesen tette. Jónás Ödön képviselőtársam, hogy legalább beszédjének a végén egy passust felolvasott a Fekete Zsigmond beszédéből, mely a műszaki rendszerre vonatkozik, melyből tökéletesen kitűnik, hogy habár részletekbe nem bocsátkozott, de határozottan a rendszert ítélte el. Én is ezen véleményben vagyok, nemcsak ma, ezen véleményben voltam már két évvel ezelőtt, mikor a ház tagjai közül pártkülönbség nélkül értekezlet hivatott össze ezen ügyben, mely értekezletnek 17