Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-149
118 Ui). országos ttléi dtczensber 9. 1882. közt megbukjék. Különben azért is lehetetlen vállalkoznia egy idegennek, mert az átvágásokban, a Deutsch volt vállalkozó által bennhagyott földtömeg, melyet Deutsch nem hordatott ki szerződésszertíleg s a mi tetemes mennyiség, mert egyes helyeken 8—10 méter szélességben ma is benn van, esetleg rá fognák arra, ki a leendő munkát becsületesen elvállalná, hogy ő nem felelt meg kötelességének és ő neki kellene esetleg, mint csalónak, azt az igazi csaló helyett kiemeltetnie. Különben t. ház, itt van köztünk egy képviselő, Fekete képviselő ur, ki egyszersmind mérnök, a kit a birói vizsgálathoz a vizsgáló biró meghitt mint műszaki tanácsost. 0 jelen volt, betekintett ugy a colíaudationális térképekbe, mint az új felvételekbe, azt hiszem, informatiót nyújthat a t. háznak és remélem, meg is fogja tenni. Én tehát bátor vagyok a t. közlekedésügyi minister urnak személyes figyelmébe ajánlani és őt felkérni arra, hogy miután ezen millió frt valószínűleg ismételten is meg fog szavaztatni a t. többség által: a jövő évben végzendő munkákra esetleg ha nagyobb vállalkozók nem akadnának, kik ezen átvások mélyítési és szélesbítési munkálatait egyszerre kivennék, talán egyenkint adatnának ki kisebb vállalkozóknak olykép, hogy a száraz munkát árlejtés utján külön, a baggermunkát pedig a kormány saját regiében eszközölni, mert ezennel kijelentem, hogy a felelősséget, a munkák ki nem adhatása esetén magamra nem vállalom, de sőt azért ugy a kormány, mint a műszaki közegeket felelőssé teszem. Hieronymi Károly: Az előttem szólott képviselő ur foglalkozott az én — ha jól emlékszem, február végén vagy márczius elején itt elmondott — beszédemmel és annak különösen azon tételével, mely az árakra vonatkozik. Méltóztassék megengedni, hogy legelőször is egy egészen rövid reeapitulatióját adjam annak, a mit akkor az árakról mondtam, miután nem ugy mondta el azokat az előttem szólott képviselő ur, mint én azokat előadtam. (Halljuk!) Én akkor t. i. megjegyeztem azt, hogy a tiszai kotrásoknál a különböző rétegekben különböző árak fizettettek és minthogy ezen árak különböző időkben változtak, az összehasonlítás ezek közt igen nehéz, majdnem lehetetlen, ha az ember mindig az egyes fizetett árakat hasonlítja össze egymással. Én ennélfogva akkor előadtam és a napló tanúságom reá, hogy ugy van a maga összegében, hogy bizonyos periódusban mennyi föld vétetett ki az átmetszésekből. Elmondtam akkor a praecis számokat, megmondtam micsoda, összeg fizettetett azért és elmondtam ezt igya vállalkozók azon első ciclusára, mely 1870-től az 1879-ik évig terjed, elmondtam ugyanazon számokat arra az egy évi meghosszabbított időre és elmondtam erre a vállalkozási időre ugyanazon számokat, melyek a Schaar-féle szerződésre vonatkoznak és azon átlagos ár, a melybe igy utólagosan egy köbméter földmozgósítás kerül, tett 1 frt 25 krt az első periódusban, 95 krt a második ciclusban, 73 krt a harmadik ciclusban, a miből én azon tökéletesen jogos következtetést vontam le, melyet ma is fentartok, hogy ezen árak nemcsak hogy nem emelkedtek, nem is ugyanazok maradtak, hanem a kotrási árak fokozatosan lejebb szállottak. Nem azt mondtam, hogy 73 kr fizettetett az utóbbi időben minden köbméter kiemelésére; világosan megmondtam, hogy ez egy átlagos ár és a dolog természetéből következik épen mert átlagos ár, hogy 73 krnál több fizettetett a mélyebben fekvő rétegért és 73-nál kevesebb a magasabb vagyis száraz munkáért, respective a felsőbb rétegekért, a melyekből a kiemelés könnyebb. Azt mondtam továbbá, midőn ezen árakat összehasonlítottam azokkal, melyeket a Drávaszabáiyozási kormánybiztos kimutatott, hogy azokban az árakban először egyáltalában nincs benne a szállítási költség s másodszor jeleztem azt is, hogy miként határozták meg ott az átmetszésekben hiányzó földmennyiséget és kimutattam abból, hogy azon átmetszések bővülése vagyis azon földmennyiség, a mely az egyik méret szerint az átmetszésből hiányzik, nem mind a kotrásnak tudható be; s en| nélfogva, ha azután az egész kotrási mennyiséget I elosztjuk, az igy kijött szám nem adja ki a végzett j munka értékét. Es csakugyan ugy van, a mint a j képviselő ur felolvasta a naplóból, hogy a kotrás J átlag 18 kr és a szállítás 55 kr, miután én 73 krnak analysisét akartam adni. Es most elmondom először, hogyan szereztem magamnak ezen adatot. A Dunán igen jelentékeny kotrások történtek a Duna-szabályozás számára; a bécsi Allgemeine Baugesellschaft volt a vállalkozó, a melynek 5 kotrógépe volt, ezek közül 2 Marseillesben, 2 Bécsben készült és egy, nem tudom hol vásároltatott, annak nem tudom készítési helyét. Minthogy az nagyfontosságú kérdés, hogy a kotrás mibe kerül, annálfogva én a bécsi Allgemeine Baugesellschaft közegeit felkértem, hogy engedjék át mindazon adatokat, a melyekből ki lehet számítani a különbséget, hogy mibe kerül a kotrás és mibe kerül a szállítás. A társulat ezen adatokat készséggal rendelkezésemre bocsátván, azok alapján mondtam, hogy 18 krba kerül a kotrás és 55-be az elszállítás. Bárkinek, a kit ezen ügy érdekel, szívesen rendelkezésére bocsátom ezen adatokat, én nem szoktam a levegőből beszélni; mindenki megítélheti, hogy mennyire alapos ezen dolog, mennyire nem; én részemről alaposnak ismerem. Azt mondani, hogy a szegedi folyammérnökség közegei részéről számítás történt és ezen számítás eredménye 5 és fél krajezárt mutat, mint szállítási költséget és azt mondani, hogy én valószinüleg