Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

112 149. országos ülés deczember 9. 1882. művelettel többet segített, többet lendített ezen népek megnyerésére, ragaszkodásuknak megszilárdítására és a bujtogatások meghiúsítására, mint bármely paedagogiai, vagy politikai intézménynyel. (Helyeslés.) Én concrét javaslatot ezúttal tenni nem szándékozom, csak arra kívántam az alkalmat felhasználni, hogy a Mura-szabályozás kérdését újabban is a t. ház s a kormány figyelmébe melegen ajánljam. (Helyeslés bálfelől.) Herman Ottó: Nem a tételhez akarok szólani, csak szólási jogommal élve, mert nem voltam a házban a múlt ülésben, mikor az előadó ur a hydrographiai intézményre tett megjegyzéseket: bátor vagyok pár perezre figyelmet kérni, hogy a felfogást, a mely arról a helyről a hydrographiai felvételek iránt nyilatkozott, rectificáljam. Át. előadó ur tévedni méltóztatott abban, hogy a hydrographiai felvétel a hydrographiai intézetnek a művelete is. Lukács Béla előadó: Ennyit én is tudok. Herman Ottó: Szavai legalább nem árulják el. A hydrographiai intézet felállítását sokkal fontosabbnak tartom, semhogy ezzel a törvényhozás csakúgy kurtán-furcsán elbánhasson. Figyelmeztetem a t. előadó urat, hogy igen jól tudom, hogy hydrographiai felvételek folyamatban vannak, hogy e czélra a költségvetésben magasabb tételek vétettek fel, mint a múlt éviben, xlzonban ezen felvételek természetüknél fogva csak is localis érdekkel birnak és valamint lehetetlen a statistikát akként értelmezni, hogy a localis statistikai kimutatás legyen mérvadó az egész országra, ugyanez áll a hydrographiára nézve is. Midőn a hydrographiai intézet felállítását sürgetjük és követeljük, ugyanazt teszszük, a mit tesz a statistikai hivatal, midőn az országos statistikai hivatal felállítását sürgeti, mert tudjuk, hogy csupán a központi intézet kimutatásai és főszámai azok, a melyek az egészre üdvösen kihatnak. Ily értelemben voltam bátor az első izben és tegnap is a hydrographiai intézetről szólani. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. ' B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Azon személyes, mondhatnám nyilvános párbeszédre, hogy ne mondjam szóvitára, a mely a képviselőház előtt lefolyt, megjegyzést tenni nem kívánok. Nem kívánom legkevésbbé is bizonyítgatni, hogy a kormánynak mennyi érdemei vannak, hogy méltó-e arra, hogy a túlsó oldalról is bizalommal legyenek irányában; csupán anynyit kívánok megjegyezni, hogy az én felfogásom az, hogy mindenkinek lelkiismerete legjobb bírája az iránt, hogy melyik párthoz tartozzék, hogy melyik pártban szolgáljon legtöbbet és legüdvösebben saját meggyőződése szerint. Nézetem szerint a legszélsőbb részről innét, a másik oldalon levő legszél| sőbb részig, mindenütt lehet az országot szolgálni, de ne tagadjuk annak lehetőségét, hogy ezt bármely oldalon lehet tenni. Csupán annyit megjegyezvén, áttérek azon tisztán szakszerű dolgokra, melyek itt felhozattak, mert ezen szóváltás semmi összefüggésben magával a budgettel nem áll. Somssich igen t. képviselőtársam megjegyzéseket és kérdéseket tett a Drávát illető tételekre vonatkozólag. Az egyik megjegyzés az volt, hogy helyes lenne, nemcsak Eszék és Barcs közt, hanem a Duna torkolatától egész Zákányig a Drávát kormánybiztos kezelése alá bízni. Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy Eszéktől a Duna torkolatáig igenis kormánybiztosra van bizva. A kormánybiztosnak épen deczember 6-ról hozzám intézett felterjesztése itt van kezemben és épen arról szól, hogy minő fontos, épen az Eszéken alól levő résznek jókarba hozatala a Drávának hajózhatóvá tétele, szempontjából. Es nemcsak hogy a kormánybiztos kezelése alatt van, de ha méltóztatik megtekinteni az indokolás 35. lapját, ott két tétel van felhozva, mint a Dráván létesítendő munkálat: egyik a szarvasi átmetszet, Eszéken alul; ez, a mint értesülve vagyok, egyike a legfontosabb átmetszeteknek épen a Dráva torkolatának hajózhatóvá tétele tekintetében. Ugy látom a kormánybiztosnak ép ezen előterjesztéséből, hogy ő talán még nagyobb fontosságot tulajdonít az Eszéken alól levő rész munkálataira, mint az Eszék és Barcs közt levőkre. Mindenesetre meg fogom a dolgot vizsgáltatni és vizsgálni és akként intézkedni, magam is rendkívül fontosnak tartván azt, hogy a folyamnak torkolata ne legyen elzárva, mert ezáltal, tulaj donkép a világgal, a Dunával való érintkezése meg van szakítva. Meg fogom vizsgáltatni e dolgot s miután az itt kitett összeg úgyis nem specialiter megnevezett munkálatokra, hanem átalányképen a Dráván eszközlendő munkálatokra van előirányozva, ha azon meggyőződésre jövök, hogy szükséges a torkolatnál nagyobb kiadásokat tenni, ezen megszavazott költségen belül szívesen leszek hajlandó arra költekezni. A mi azt illeti, hogy helyes volna a Drávát Barcstól Zákányig állam-felügyelet alá venni, ez jelenleg épen tárgyalás alatt áll s magam is azt hiszem, hogy szükséges az államfelügyeletet egész Zákányig kiterjeszteni. Avval azt hiszem, hogy a t. képviselő társamnak két kívánságát illetőleg megadtam a feleletet. Van még egy harmadik, melyet ő sem jelzett valami nagy dolognak, megvallom, én még csekélyebbnek tartom, t. i. hogy a Dráva „horvát folyam" neve alatt van felvéve. T. ház! Én nem kívánok abba belebocsátkozni, hogy akkor, midőn valamely folyam határfolyó, meddig terjed az egyik tulajdonosnak a határa. Most például a Száván építendő hídnál, a Száva közepe vétetik határpontnak Szerbia és Magyarország közt. Azonban méltóztassék tekintetbe venni, I hogy nem ilynemű független állammal állunk szem-