Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

1QQ 14«. or*zágo* fléi azonban világosan kimondja, hogy ezt tenni nem szabad addig, mig az utolsó törvényjavaslat végig nem tárgy altatott, addig a többség hatalmat nem gyakorolhat. Mindezek alapján bátor vagyok a ház többségét arra kérni: méltóztassék önként elállani azon kísérlettől, hogy jinost provokálják az ellenzéket oly lépéssel, melyre semmi helyes ok nincs, appellálunk az önök loyalitására, vájjon lehet-e ezen ellenzéknek egyéb szemrehányást tenni, mint azt, hogy majdnem az unalomig szelid. (Ugy van! a bal és szélső haloldalon.) Ezek kifejtése után, ha még sem fognak az indítványtól elállani, kénytelen vagyok a ház igen t. elnökét felkérni arra, hogy ne engedjen meg oly lépést most, mely az 1848 : IV. t.-ez. szellemével, de szerintem betűjével határozott ellentétben áll. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A képviselő ur egyenesen hozzám fordult, tehát kötelességein nyilatkozni. (Halljuk!) A házszabályok és a törvény, melyre a képviselő ur hivatkozott, t. i. az 1848: IV. t.-cz. 14. §-a azon szavakat tartalmazza, melyeket a képviselő ur előadott, mert ugyanazon szavak benne foglaltatnak a házszabályok utolsó szakaszában is, De a házszabályok még azt is mondják, hogy ha valamely képviselő indítványt ad be, a 101. §. szerint felvételi nap határoztatik meg és az indítvány kifejtése — de csak egyedül kifejtése, nem tárgyalása — egy bizonyos napirendre kiííízetik. Már most felfogásom e tekintetben az, hogy a t. háznak, mikor a tanácskozásra kerül a sor, kell azt eldönteni, hogyan magyarázza az 1848-iki törvényt, mert most azt sem tudhatjuk, hogy a képviselő ur mit akar indítványozni, a tanácskozásra és szavazásra vonatkozó részt akarja-e érinteni. Az ellen semmi szavam sincs, ha a t. ház, vagy a t. indítványozó képviselő ur maga eláll szavaitól. De ha el nem akar állni, én még a kisebbség álláspontjára is helyezkedve,kény telén volnék fentartani azt, hogy indokolhassa indítványát. Mert ha azon precedenst most megállapítjuk, hogy a t. képviselő ur indítványát elő ne terjeszthesse, a kisebbség ki volna téve annak, hogy egyetlen indítványát sem indokolhatná, mely a többségnek nem tetszenék, mert mindig előállhatna a többség azon indítványnyal: a napirendről kérj ük levétetni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt ajánlom a t. képviselő urak figyelmébe. Különben méltóztassék a ház belátása szerint dönteni, én csak azért fejtettem ki ezeket, mert a t. képviselő ur egyenesen hozzám fordult s igy kénytelen voltam nézeteimet előadni. (Helyeslés.) Baross Gábor: T. ház! Tudomásom szerint először történik e házban az, hogy egy képviselő, kinek joga van indítványt terjeszteni a t. ház elé, elüttetni szánd ékoztatik azon a házszabályokban fentartott világos jogától, hogy indítványát indokolja és nemcsak elüttetni szándékoldecisember 9. 1S82. tatom ettől, de egyúttal a t. előttem szólott képviselő ur részéről egy meglehetős súlyos váddal illettettem, a mennyiben az indokolás bevárása nélkül, azon állítással kellett találkoznom, hogy előterjesztendő indítványom az 1848: IV. t.-cz. 14. §. rendelkezésébe ütközik. Ezzel szemben kötelességem felszólalni, hogy kimutassam, hogy a t. képviselő ur által felhozott ok helytelen s hogy magyarázata, melylyel indokolását kisérte, meg nem felelő. (Halljuk)) Az 1848: IV. t.-cz. 14. §., melyet felolvasott, akként intézkedik, hogy a házszabályok szorosan a tárgyalásra vonatkozó részének módosítása csakis az évi ülések végén, a törvényjavaslatok letárgyalása után történhetik meg. En nem állítottam sem indítványomban, sem indokolásomban állítani nem akarom, hogy a t. ház a házszabályok módosítását máskor eszközölje, mint akkor mikor az 1848: IV. t.-cz. 14. §-a azt, rendeli. (Helyeslés jobbfelől.) Mit óhajtok én'? azt. hogy a ház által eszközlendő módosítás előkészíttessék időközben és ezen előkészítéssel egy bizottság megbizassék. Ez lényegileg eltérő dolog és közelebbről bizonyítani is felesleges, hogy ez az 1848: IV. t.-cz. 14. §-ba nem ütközhetik. Sőt tekintve a tárgy fontosságát, bátor vagyok az előttem szólott képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy a házszabályok bármely irányú módosítása igen lényeges dolog és hogy módot kell nyújtani a t. ház minden egyes tagjának arra, hogy a bizottsági véleményt áttanulmányozhassa és véleményét megállapíthassa. (Helyeslés jobbfelől) Ezt pedig máskép nem fogja megtehetni, mintha a bizottság idejében elvégzi feladatát és jelentése idejében szétosztathatik. így azután, ha a t. ház tagjai mindent kellően megfontoltak, ha a ház az ülésszak végén elkészül munkájával, tárgyalás alá veheti a t. ház a bizottság javaslatát. (Ugy van! jobbfelől.) Ez azt bizonyítja, hogy szerény magam és azok, kik indítványomat támogatják, semmi esetre nem contempláljuk azt, hogy bárminemű munkálattal a t. ház mintegy meglepessék. De a képviselő ur magyarázatát sem fogadhatom el. A 1848: IV. törvény kétféle megkülönböztetést tesz. Midőn mind a három évi ülésszak üléseit érti, akkor világosan nyilatkozik a 14. §-ban, azzal a kifejezéssel: „Mindhárom évi üléseire"; midőn pedig az évi ülésszak üléseiről szól, akkor az évi ülésekről tesz említést. Tehát a magyarázat, mintha a 14. §-ban foglalt „évi ülések" kifejezése alatt azt kellene érteni, hogy mind a három ülésszak Végén eszközölhető a tárgyalás, az 1848: IV. törvényczikk értelmének és szellemének, sőt kifejezéseinek sem felel meg. Különben t. ház, hivatkozom egy előzetes esetre. Ezelőtt egy-két évvel, a naplót hamarjában nem kereshetem ki, Szilágyi Dezső indítványára, a házszabályjk módosítására bizottság küldetett ki. E bizottság későn lett kiküldve és munkálatát az idő rövidsége miatt nem