Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-126

42 126 » országos ülés október 12. 1882. hogy évekkel ezelőtt már hasonló indítványt tett Deák Ferencz elhunyt nagy hazánkfia,azt hiszem, hogy e tekintetben, épen mivel alakulóban is va­gyunk, czélszertí lesz azonnal határozni. (Helyeslés.) És miután ugy fogtam fel, hogy Madarász kép­viselő ur indítványát csak ezen ülésszakra értette és mivel szoros kapcsolatban van ezzel az is, hogy jövőre semmi következtetés levonható ne legyen: a kérdést akként teszem fel, méltóztatik-e a t. ház ezen ülésszakra vonatkozólag, a nélkül, hogy abból következtetés lenne a jövőre vonható, az indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ha tehát e kérdést elfogadni méltóztatnak, méltóztassanak felállani azok, kik a hetedik jegyző választására vonatkozó indítványt elfogadják. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja az indítványt és ha méltóztatnak beleegyezni, a választás a holnapi napon fog megejtetni. (He­lyeslés.) Herman Ottó : T. ház ! A ministereínök ur a tegnapi ülésben körvonal ózta a ház munka­programmját; én részemről ezt teljesnek nem tar­tom, mert létezik tudtomra egy törvény, melynek hatálya már lejárt s melyre nézve a kormány uta­sítva van, hogy azt egy bizonyos időszakban rész­letes törvénynyel pótolja. Ez az 1880-iki Il-ik, a philloxera elleni intézkedésekről szóló törvény czikk, melynek 1-ső §-a szerint a kormány két év alatt részletes törvény előterjesztésére köteleztetik. Ki­hirdettetett a törvény czikk 1880. február 3-án s igy beállott azon tény, hogy a földmívelés-, ipar­kereskedelemügyi minister 1882. február 3-tól kezdve voltaképen törvény nélkül intézkedik egy véghetetlen fontos ügyben, mely Magyarország igen neveztes nemzetgazdasági ágát pusztulással fenyegeti. En már a múlt ülésszak végén voltam bátor napirend előtt figyelmeztetni a t. házat, hogy a tör­vény hatálya lejárt s egyszersmind felkértem a t. mi­nister urat és a ház t. elnökét, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a törvényjavaslat tár­gyalás alá kerüljön, annyival inkább, miután be van nyújtva, a bizottság által tárgy altatott és an­nak letárgyalása semmi akadályba nem ütközik. Nem akarom a t. minister urat mulasztással vádolni, egyszerűen kifejezem azon óhajtásomat, hogy a ház határozatának annyival inkább eleget fog tenni, minthogy a philloxera-vész napról napra terjed, a szőlőgazdák körében az aggodalom növe­kedik és kétségtelen tény az, hogy a mit a tör­vények rendelnek, azt a minister ur is megtartani köteles. Trefort i goston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy a ministereínök úr, miután tegnap elsorolta azon törvényjavaslatokat, melyek az ülésszak alatt a ház tárgyalásainak alapját képezhetik, azt mondta, hogy ezen elősorolás nem zár ki más, fö­ltép administrátiv természetű ügyeket. így tehát abból, hogy a kérdéses ügyet nem említette, nem következik, hogy a kormány nem akarj a figyelmét e tárgyra kiterjeszteni. Én azt hiszem, a t. háznak nem szükséges e felett határozni s miután a t. kép­viselő úr e kérdést szóba hozta, ez által az illető szakminiszter figyelmeztetve lett s a maga idejé­ben az ügyet bizonyosan a ház elé hozza. (Helyeslés.) Elnök: Szokásban van és a házszabályok­ban is gyökerezik, hogy a ministerek minden ülés­szak kezdetén felkérik a házat, hogy az általuk a múlt ülésszakban beadott törvényjavaslatokat is­mét bizottságokhoz utasítsa, mint ez meg is történt most két minister úr részéről. A szóba hozott törvényjavaslat a bizottság által már tárgyaltatott, de a ház által nem. Most tehát meg kell várni, hogy a minister úr, a ki a maga törvényjavaslatát bizo­nyosan fogja szorgalmazni, hasonlóképen, mint a többi minister urak ma tették, a házhoz forduljon, kérvén e törvényjavaslat tárgyalását. Azt hiszem, e tekintetben a figyelmeztetés czélszertí volt, de határozathozatalra nincs szükség. Következik a napirend: előszóra tegnap meg­ejtett választások eredményének kihirdetése. Tibád Antal jegyző (olvassa): A közigaz­gatási bizottság tagjaira beadatott összesen 205 szavazat, legtöbb szavazatot nvertek: Szederkényi Nándor 205, Halász Gejza 20*4, gr. Török József 204, Bay Barna 203, Bathó Bálint 203, Bornemisza Ádám 203, Dőry Dénes 203, Elekes György 203, Földváry Gábor 203, Grómon Dezső 203, Grün­wald Béla 203, Konstantinv Györgv203, Mkolits Sándor 203, Péchv Jenő 203. gr. PechvManó 203, Pogány Károly 203, Pulay Kornél 203, Rónay János 203, Szentiványi Kálmán 203, Tibád Antal 203, gr. Széchenyi Pál 202 szavazatot. A többi szavazat egyesek között megoszlott. A közgazdasági bizottság tagjaira beadatott 214 szavazat, ebből legtöbb szavazatot nyertek: b. Prónay Gábor 214, Vukotinovics Lajos 214 Andaházv Pál 213, gr. Andrássv Tivadar 213, b. Bánffy Dániel 213, Éber Nándor 213, György Endre 213, Hegedűs Sándor 213, gr. Karácsonyi Guidó 213, b. Kemény Kálmán 213, Korizmics László 213, Kovách László 213, Szalay Imre 213, Wieland Arthur 213, gr. Zichy Jenő 213, Baross Gábor 212, Gaál Jenő (világosi) 212, Láng Lajos 212, Falk Miksa 182, Wahrmann Mór 136, gróf Apponvi Albert 101 szavazatot. Kaptak még Zay Adolf 81, Istóczy Győző 72, Ónody Géza 14 és Simonyi Iván 3 szavazatot. A többi szavazat egye­sek közt megoszlott. Az alapok és alapítványok jogi természeté­nek megvizsgálására kiküldött bizottság tagjaira beadatott összesen 205 szavazat. Legtöbb szava­zatot nyertek: Apáthy István 205, gróf Apponvi Albert 205, gr. Csáky László 205, Dániel Pál 205, Hofftnan Pál 205, Horváth Lajos 205, Jászay Antal 205, Lükő Géza 205, Mocsáry Lajos 205, gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom