Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-140
140. országos ülés novonUier 27, 1S82. 293 Lehoczky Egyed, Lesskó István, Lipovniczky Sándor, Lits Gyula, Lukács Béla, Momusich Lázár, Matkovics János, Maiuska Péter, Maximomcs Miklós, b. Mednyánszky Árpád, Mezei Ernő, Micsly Lajos, gr. Migazzy Vilmos, Mihajlovics János, Miksa Elek, Miletics Szvetozár, Missics János, Mocsáry Géza, Nadányi Miklős, Nagy István, Ocskay Rudolf, hg. Odescalchi Arthur, hg. Odescalchi Gyula, Orbán Balázs, b. Orczy Gyula, Ordódy Pál, Ónody Géza, Paczolay János, Pappszász György, Pilisy Ferdinánd, Pogány Károly, Polit Mihály, Porubszky Jenő, Probstner Arthur, id. gr. Máday Gedeon, Román Sándor, Roszival István, Rónay István, b. Rudics József, Sárközy Aurél, Sembery István, b. Sennyey Pál, Simonyi Iván, Siskovics Tamás, Spóver Andor, Sváb Károly, Szakáll Antal, Szathmáry László, Szájbély Gyula, Szemző Gyula, Szeniczey Ödön, Szentiványi Árpád, b. Szentkeresziy Béla, Széll Kálmán, Sziláéi Lajos, Szilágyi István, Szlávy Olivér, Szuhányi Ödön, Tassy Béla, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Géza, gr. Teleki Samu } Thury Gergely, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Tóth Antal, Turgonyi Lajos, Ugron Gábor, Urányi Imre, Vagner József, Vargics Imre, Várady Gábor, Vásárhelyi Béla, gr. Zichy Jenő, gr. Zichy Ödön, Zsámbokréthy József, Abonyi Emil, Almássy Sándor, Andaházy Pál, Antonescu István, Aczél Péter, Bacon József, Baross Gábor-, Bartha Miklós, Becker János, Bereczky Sándor, Bessenyey Ernő, gr. Bissingen Ernő, Bittó Béni, Bohus Zsigmond, Bornemisza Ádám, Bossányi László, Bódogh Albert, Bölöni Sándor, Bubics Zsigmond, Czirer Ákos, Dániel Márton, Dániel Pál, gr. Dessewffy Aurél, Doda Traján, Domahidy István, Dörr Soma, Dőry Dénes. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a szavazás eredményét. Összesen van 447 igazolt képviselő, azonban a horvátországi képviselő urak 34-en nem szavazhatván, az elnök sem szavazván, összesen tehát 35 képviselő nem szavazván, marad 412. „Igen"-nel szavazott 157, „nem"-mel 102 képviselő, távol volt 153 képviselő. Eszerint tehát (Tisza Kálmán wtinister elnök bejön és hosszantartó zajos éljenzés közt foglalja él helyét) a kérvényi bizottság javaslata a ház többsége által elfogadtatott. Péchy Jenő jegyző (olvassa a sor jegyzék 9—35. számai alatt foglalt kérvények jegyzékét, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik). Elnök: E szerint a 19-ik sorjegyzékben foglalt kérvények letárgyaltatván, következik a napirend: a budapest-szőnyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása.. Péchy Jenő jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatik s alkotmányos tárgyalás s szíves hozzájárulás végett a szokott módon a főrendekhez át fog küldetni. Most következnék az állandó pénzügyi bizottság jelentése az 1883-ik állami költségvetésről. Minthogy azonban a mai napirendnek még egy tárgya van, t. i. az igazságügyminister ur már régen kivan válaszolni Mezei Ernő képviselő urnak és miután ez már több izben elhalasztatott, én azt hiszem, czélszerííbh lenne, ha a t. ház az államköltségvetés tárgyalását holnap méltóztatnék megkezdeni, (Helyeslés) ugy hogy most az igazságügyminister ur válaszát előadhatná. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Mezei Ernő képviselő ur a tisza-eszlári ügyben következő kérdéseket intézte hozzám : Mivel indokolhatom én azt, hogy elnéztem, miszerint a nyíregyházi törvéiwszék a tisza-eszlári ügyben a vizsgálatot nem törvényszéki biróra, hanem aljegyzőre bizta? Hogyan nézhettem én azt el, hogy a törvényszék Scharf Móriczot, ámbár bűnrészességgel gyanúsítva és vádolva nem volt, több hónapig fogva tartotta ? Miért néztem én el, hogy a vizsgáló bíró a vizsgálati adatok közlése által a vizsgálat menetét ugj^szólván a szenvedélyek és indulatok áldozatává tette V Tettem-e az iránt intézkedést, hogy a főügyész az ,Egyenlősége-ben megjelent s a vizsgálóbírót nagyban eompromittáló czikk miatt indítsa meg a sajtópert? és végre szándékomban áll-e a történtek után az úgynevezett tisza-eszlári ügynek elbírálására más törvényszéket delegálni? Ezen kérdésekre van szerencsém a következőkben válaszolni: Az ország törvénye és az ideiglenes büntető eljárási szabályok szerint a vizsgáló bírót a törvényszéki elnök határozza meg. Az elnök azt rendszerint a törvényszékibirák sorából, kevésbbé fontos esetekben a jegyzőkből választja. Kire bízza tehát az elnök a vizsgálatot, azt néki a feljelentés vagy az ügyészi indítvány alkalmával tartalmának mériegezéséből meg kell Ítélni és a szerint a vizsgáló bíró iránt határozni s a szerint azt kirendelni. Á tisza-eszlári ügyben a vizsgálat, a mint tudva van, a községelőljáróság által Solymosy Eszter anyjával felvett jegyzőkönyv alapján, mely májas hó 7-én benyujtatott, indult meg. Annak a jegyzőkönyvnek, mely a feljelentést magában foglalta, tartalma olyan volt, hogy amint a törvényszéki elnök kijelentette, azt fontosnak egyátalán nem tartotta, annak fontosságot nem tulajdonított. És annál fogva, miután a vizsgáló bírák egyike beteg, a másika pedig, kit a vizsgálatokkal megszokott bizni, távol volt, a vizsgálatot az idő szerinti helyettesre, Bary József aljegyzőre bizta. (Helyeslés.) Az ügy folyamában annak jelentősége mindinkább emelkedett; előre nem látható dimensiókat vett fel és érdeket keltett.
