Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-136

210 136. országos ülés november 23. 1S82. sok tekintetben nem, határozatlan viszony volt ez, mert például mozgósítás esetében teljesen önálló volt és semmi tekintetben sem alárendelt a tábori ezredparanesnokságnak. (Igaz! ügy van! jóbbfelöl.) Ezek után t. ház, csak Herman Ottó t. képviselő ur előadására kell még egy észrevételt tennem. (Halljuk!) At.képviselő ur szememre vetette, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál nem reflectáltam azon előzetes kérdésre, melyet a tárgyalás előtt itt a házban Helfy képviselő ur felvetett. Én nem tettem azt t. ház azért, mert azt szükségesnek nem tartottam, miután azon előzetes kérdés a ház határozata által el volt döntve. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy vájjon szakszerűséggel tárgyaltam-e a törvényjavaslatot avagy nem? magam nem bírálhatom. De épen ugy nem akarom bírálni azt sem, vájjon a t. képviselő urnak mai fejtegetései, melyeket majdnem egy Simpson hevével igyekezett előadni s melyeknek bevételéhez ugy látszik, szintén két napra volt szüksége, szakszernek voltak-e vagy nem ? Én ennek bírálatát nyugodtan bízom a t. házra. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot Hoitsy Pál és társai határozati javaslatának mellőzésével a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Hoitsy Pál: T. ház! Egynéhány rövid megjegyzést méltóztassék megengedni, hogy azokhoz tehessek, mik ma itt az ülés folyamában elmondattak. (Halljuk!) Mindenekelőtt Ivánka igen t. képviselő úrnak tartozom felelettel, arra vonatkozólag, a mit itt mondott, hogy t. i. itt semmiféle oly átalakítás nem czéloztatik, mintha a Magyarország által kiállított újonezjutalék osztrák uniformisba akarna bebújtattatni, mert neki a honvédelmi minister ur mondta, hogy ez nem így fog történni. Én hivatkozom a képviselőházra, hogy itt a honvédelmi minister ur tegnap határozottan ezt mondta és ha Ivánka képviselő urnak privátim mást mondott, mint itt a házban, arról nem tehetek, én természetesen aeceptálom azt, a mit mindnyájan hallottunk. A mi Pulszky képviselő urnak mai felszólalását illeti, én vele vitába bocsátkozni e kérdés felett igazán nem akarok. Hogy a nemzet elidegeníthetlen és természetes joga-é, ez a két szó van abban a határozati javaslatban, melyet benyújtani szerencsés voltam, hogy mondom a nemzetnek természetes és elidegeníthetlen joga ez, igen vagy üem? És hogy ő e jogot egyenesen megtagadja a nemzet részéről s csupán az aspiratióra nyújt neki kilátást, ebben engem tőle rendkívüli nagy hézag választ el, a mely hézag mellett egymást megérteni nem fogjuk soha; (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) kérem a képviselő urat, talán a hézag sokkal inkább ki lesz egyenlítve, menjen a ministerelnök úrhoz iskolába, mert e téren a liberalismus tekintetében hozzá sokkal közelebb áll. (Derültség és helyeslés a szélső balfelől.) Néhány rövid észrevételem van azokra vonatkozólag, a miket Tischler Vincze előadó ur az imént mondott. Azt mondta, hogy ő az ezredrendszernek mindenkor barátja volt, a zászlóaljrendszert mindenkor elvetette, sőt hivatkozott arra, hogy Ő két év előtt még a honvédségnél is az ezred-rendszert akarta behozatni. En természetesnek tartom, hogy az előadó ur két év előtt igy gondolkozott, csak ne felejtse el azt, hogy akkor még itt ült az ellenzéki padokon. (Élénk tetszés és derültség szélső balfelől.)] Nagyon röviden akarok még szólani azon megjegyzésre vonatkozólag, a miket a t. honvédelmi minister ur épen az imént hallatott. Hivatkozott arra, hogy ő ezen év folyamán is márcziusban, mikor itt a véderő módosítása szőnyegen forgott, kifejtette, hogy az nálunk meg nem valósítható. Márczius 23-ki beszédében, melyet mint előadó tartott e házban, akkor méltóztatott a territoriális rendszer be nem hozatalát tárgyalni és hogy erre hivatkozott, szintén természetesnek tartom, de azt nem tartom természetesnek, hogy a ki most a territoriális rendszer bizonyos behozatalát akarj hivatkozik, hogy ő akkor sem akarta. (Helyeslés a szélsőbálon.) A mit én a tüzérezredekről mondtam, bocsánatot kérek, nem mondtam, hogy elegendő tüzérezredeink nincsenek, tudom, hogy minden tíízérezrednél megvan arra a keret, hogy mikor az első felvonulás megtörténik, akkor még egy másik csapat is felállítható legyen; de azt mondtam, hogy ezen másik felvonuláshoz elegendő ágyukkal nem rendelkezünk; és azt mondom igenis most is, mert az ordre de Bataille szerint 1152 ágyút használ fel az első 400,000 ember, a ki kirukkol s ha a második felvonulás alkalmával ismét 1152 ágyúra lenne szükségünk, ezt fedezni nem tudjuk, mert a monarchiának nem több, mint 1544 kész ágyuja van. A mi pedig azt illeti, hogy a minister ur kétségbe vonja, hogy ezen reorganisatio megvalósítása iránt a kellő lépések megtörténtek, mielőtt még ez a magyar parlamentnek beterjesztetett volna és hogy ezen ezredek, zászlóaljak, melyekről ma is szó volt, nem lettek alárendelve az idegen ezredeknek; erre nézve egy kérdést bátorkodom intézni a honvédelmi minister úrhoz: igaz-e vagy nem, hogy ezen évnek augusztus havában a parancs ki lett adva minden egyes zászlóaljnak, a melyben benne volt az, hogy ők már október 1-től fogva a tactikai kiképzés tekintetében tényleg alá vannak rendelve az új ezredeknek ? Kérdem a t. honvédelmi minister úrtól, hogy ez, a mi benne van különben az Armées-Verordnungsblaftban is, mely azt hiszem, az ő részéről is hivatalos okmánynak elismertetik, hogy ez a parancs, a melynél fogva