Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-136

136. országos filés jogsérelmet foglalnak magokban, azt gondolom, javalni, jóvá hagyni senki sem fogja. (Helyeslés a szélső balon.) Es ebben az esetben a delegatiók más tekintetben is praejudikáltak nem csak a magyar országyülésnek, hanem a jövő bizonyos megfejtetlen kérdéseinek. Kimondották sanetiójuk által azt is, hogy ők ezen új reorganisatió által felmerülendő költségeket is meg fogják szavazni, azok viselésére az országot kötelezik. Azt mondják, hogy a reorgansiatió költségemelések nélkül tehető s hogy azon néhány ezer forintra menő átmeneti kiadásokon kivül, melyek ki lettek mutatva, más összegek igényeltetni nem fognak. A jövő évi költségvetésben valóban más költségek nem szerepelnek. De bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy a hadügyministernek megszavazott összegekre vonatkozólag virement adatott. Más ezélokra költhet el összegeket, mint a melyre azok megajánltattak. S így, hogy egyebet ne említsek, a boszniai lázadásra el nem költött összegek dispositiójára állottak ebben az évben, valamint azon összegek is, melyek őszi hadgyakorlatokra szavaztattak meg, de melyek fenmaradtak, miután ezen gyakorlatok megtartva nem lettek. Hogy az új organisatió nagy költségemelést fog maga után vonni, arról mindenki meggyőződhetik, ha figyelmére méltatja az ezutáni állapotokat az eddigiekkel. Az a „Verbesserung der Avaneement-Verhältnisse " a közös hadügyminister szájából nem hatás nélküli puszta szó. Méltóztassék összehasonlítani a hadügyminister tavalyi és idei költségvetését. Meg fogják benne találni, hogy épen a felsőbb tisztek száma mennyivel szaporodott. A tüzérségre nézve imént említettem. A gyalogságra nézve csak a törzstisztek száma 62-vel szaporodott, az összes gyalogsági csapatoknál pedig a hadnagytól az ezredesig menő tiszteknek a száma nem kevesebb, mint 194-el szaporodott. Ott találhatják ezt uraim a hadügyminister hivatalos kimutatásában. Es én nem hiszem, hogy lenne valaki oly naiv azt hinni, hogy mikor tisztjeinknek a számát 194-el szaporítjuk, az magára a budgetre visszahatással ne lenne, a mely visszahatás bizonynyal már a jövő esztendőben előterjesztendő budgetben lesz érezhető. De biz az érezhető másképen is. Méltóztassék csak megvonni a consequentiákat egy háború esetére is. Az orclre de bataille szerint az első pillanatban, néhány nap alatt mintegy 400,000 ember vonulhat fel, 12 Armeecorpsban. Mindegyik Armeecorpsban egy ezred tüzérség k 12 battéria s mindegyik battériában 8 ágyú. Ez összesen 1152 ágyút emészt meg, A másik felvonulás alkalmával, mely vagy négy hét alatt követheti az elsőt, újra 400,000 embernek kell csatakészen állani, ugyanakkora számú ágyúval. Szüksége lenne tehát 2304 november 23, 1882. ^95 ágyúra összesen. Azonban összesen csak 1544 ágyú felett rendelkezünk* s igy nem kevesebb mint 760 darab hija van. A hadügyminister tehát elő fog állani, bizonnyal nem is oly sok idő múlva s a delegatióktól követelni fogja ezeknek az ágyúknak a beszerzését. A delegatió, mely oly készségesen adta sanctióját az új reorganisatióhoz, kénytelen lesz viselni a consequentiát, s nem tagadhatja meg a követelés jogosultságát. íme, ez lesz a következése tisztelt ház, annak a reorganisatiónak, melyet a mi hitünk és tudtunk nélkül csináltak meg. Most tőlünk kérik, hogy a 17 zászlóaljra vonatkozó határozatunkkal mi is adjuk hozzája sanctiónkat. Akasszuk ki a czégért a ház fölé, melyet nélkülünk emeltek s melyről ma sem tudjuk bizonyosan, hogy mit mérnek benne s miként sáfárkodnak. Hiszen csak 17 zászlóaljról van szó, azokról is csak kivételesen, egyszersmindenkorra, nem tángálván egyébként a törvény intézkedéseit. így állítja legalább a honvédelmi minister ur. De ugyanakkor bevallja ő is, hogy január 1-ével az 5-ik és 10-ik tüzérezred is magyarrá fog átalakíttatni s ott ismét a nem magyarokat fogják bevenni a magyar ezrednek kötelékébe. Az eljárás tehát temészetszerííleg és szükségképen folytattatni fog. Ugyanakkor ismét elfelejti a honvédelmi minister ur, hogy Magyarországon ezentúl 6 hadtest lesz, de csak négy tüzérezred. S a mig az új két tüzérezred felállítását ugy tekinti, mint valami nagy vívmányt Magyarország számára, azalatt elfelejti, hogy még ezt a területi hadtest-rendszert is megzavarják az által, hogy ép két magyar hadtest nem kap magyar tüzérezredet. Ez is be fog következni okvetlenül jövőre. Megint meglesz talán a szükség, hogy megcsinálják még egyszer azt, a miről ma állítják, hogy csak kivételesen egyszersmindenkorra teszik. A magyar zászlóaljak nem lesznek többé biztonságban. A törvény fenn fog állani változatlanul, érintetlenül, de minden egyes alkalomra külön fölfogják függeszteni. Oly eljárás, melyen meglátszik félreismerhetlenül a mester keze. (Igaz! a szélsőbalon.) Mikor őseink, oly sok viszontagság között hűen megőrizték mindenkor a nemzet azon jogát, hogy a Magyarország által kiállított ujonezjutalékot idegen ezredekbe beosztatni nem engedték, s e jogot még 67-ben is megtudták oltalmazni, azoknak eljárásában a politikai bölcsesség nagy foka volt kifejezve. Ez a különválasztás annyit mondott mindenkor, hogy Magyarország nem adta fel független államiságát s ha katonasága képezte is részét az egész hadseregnek, mégis mindenkor külön választott és külön választható részt képezett. Az önálló államiság eszméje volt ebben kifejezve. (Helyeslés a szélsőbalon.) De a mit őseink évek hosszú során át feL 25*