Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-135
133. országos ülés november 22. 18S2. jgcj ket, mint az egyes ezredek új átalakítását és szervezetét keresztülvinni; keresztülvinni pedig ágy, hogy még csak pár hétre is ne tétessék kérdésessé ezen intézkedés folytán a hadseregnek harczképessége. A mi Ernuszt t. képviselő urnak hozzám intézett kérdését illeti, kijelentem, hogy igenis, meggyőződésem szerint a hadseregnek ezen újjászervezése, a territoriális rendszer felállítása azért történt meg, hogy a mozgósítás még sokkal gyorsabban legyen keresztülvihető, mint eddig volt. Bátor leszek most már, mint előbb jelzem, érinteni a helyszervezetre vonatkozó mindazon egyes intézkedéseket, melyeknek folyománya azután a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat. Az eszme ki lett mondva: decentralisatio a hadseregnek egy bizonyos mérvéig, t. i. a territoriális hadtesteknek felállítása. Természetesen, a mint egy territoriális hadtestet akarunk szervezni, akkor azon hadtest keretében és annak területén helyezendők el mindenekelőtt a legszükségesebbek a kiegészítésre, igy a felszerelés is szükséges, hogy a megfelelő kerületből egészíttessék ki az egész hadtest mozgósítás idején. Ennek természetes következménye az is, hogy a tüzérezredek is azon hadtest kerületéből kell, hogy kiegészítést nyerjenek; és következménye az is, hogy a már eddig létező négy tüzérezreden kivül, tekintettel arra, hogy majdnem ugyanazon beosztás fog létezni Magyarországon a jövőben is, mint eddigelé, ugyanis hat hadtest állíttatván fel, az eddigi főhad- és hadparanesnokságok igen kevés változtatással maradnak, szükséges, hogy minden egyes hadtestnél egy tüzérezred a hadtest keretéből egészítessék ki. Ha tehát a territoriális rendszert csakugyan létesíteni akarjuk és el akarjuk érni a ezélt, elkerülhetetlenül szükséges az, hogy az itt Budapesten levő 5-ik és a Kassán állomásozó 10-ik ezred minél előbb magyar ezredekké alakíttassanak át. És szándékoltatnak is 1883-tól kezdve már magyar ujonezok által kikiegészitetni ezen tüzérezredek, melyek eddigelé nem magyarok. Épeu igy a territoriális rendszer folytán szükségessé vált még két vadász-zászlóaljat az eddig meglevő magyar hat vadász-zászlóaljon kivül 1883-tól fogva mag3 r ar ujonezok által egészíttetni ki. Az egyik a 11-ik, Győrből és vidékéből, a másik a 19-ik, egy horvát zászlóalj leend, mely Károlyváros vidékéből fog kiegészíttetni. A főváltozás a belszervezetben az, hogy az eddigi 80 ezred tartalék-ezredei, melyek eddig 5 zászlóaljból állottak, reducáltatnak zászlóaljak tekintetében, vagyis 102 ezred állítatik fel per 4 zászlóalj és az eddig létező 40 vadász zászlóalj leszállitatik 32 vadászzászlóaljra és ebből szintén alakittatik még 2 gyalog sorezred. Magyarország koronatartományaiban volt eddig 41 gyalogsorezred. Ezek most a jövőben csak is 4 zászlóaljból állván, 41 zászlóalj, hogy ugy mondjam felesleges látszik lenni, mely 41 zászlóaljból szándékoltatik felállíttatni hat új magyar gyalogezred, mely 4 zászlaljanként magában foglal 24 zászlóaljat. Számfelett marad tehát 17 zászlóalj. Ez azon 17 magyar zászlóalj, t. ház, a melyre nézve a javaslat alapján a felhatalmazás kéretik, hogy ezek ideiglenesen és átmenetileg a birodalmi tanácsban képviselt országokban' felállítandó új hét ezred keretébe beosztathassanak. Megvallom t. ház, hogy ha egyáltalán ezen új szervezet keresztül vitetik, hogy ha a territoriális rendszert egyáltalán lehető gyorsan és a költségek kímélésével keresztül akarjuk vinni és létesíteni, nem volnék képes az iránt javaslatot tenni, hogy mikép lehetne azt kikerülni, hogy tizenkét ilyen gyalog zászlóalj megmaradjon itt az állományban, különös tekintettel arra a mit már az előadó is felemlített, hogy épen a folyó évtől kezdve az 1880. évi népszámlálás alapján 1381-gyel apadt Magyarország ujouezjutaléka. Ha már most méltóztatnék tekintetbe venni, hogy 1381 ujonczezal kevesebb adatik, azonkívül— mi mindenesetre kívánatos — két tüzérezred és két vadászzászlóalj magyar ujonczokkal fog kiegészíttetni : akkor nem marad egyéb hátra, mint a magyar gyalogsági állományt leszállítani; vagy pedig maradna még hátra egy mód — de ezt a törvényhozás semmi szin alatt sem fugadná el és egyébként is nagy visszatetszést szülne — t. i. az évi ujonczjutalék állományának felemelése. Ha ezt nem tesszük, akkor nem vagyunk képesek a harminczkilenczezer és néhány száz ujonezjutalékkal ellátni két tüzér és újonnan magyarrá alakított két vadász zászlóaljat is. Nézetem szerint tehát t. ház, ezen különbözet kiegyenlítésére ez az egyedüli mód s csak is azt ismételhetem, hogy a szóban levő intézkedés csakis a kiegyenlítés érdekében történik meg és semmi más indokoknál fogva; mert az 1882: XXXIX. törvényezikk 8. §-ának azon rendeletétől, hogy a Magyarországban besorozott ujonezok csakis a magyar csapatokba oszthatók be, csak kivételesen és átmenetileg a kiegyenlítés szempontjából történik eltérés. Szükségesnek tartom itt még megjegyezni, hogy daczára az itt is hangoztatott állításoknak és a különféle hírlapi híreknek : a hadseregnek szóban levő új szervezése, ezen territoriális rendszer behozatala és különösen a tizenhét magyar zászlóaljnak nem magyar ezredekbe való beosztása csakis 1883. január 1-én lép életbe, ha t. i. a törvényhozás által itt megadatik az
