Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-133

133. országos ülés november 20, 1882. \ 35 vényét, melyben az 1867. évi XVII. t.-cz. eltörlését kérik. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Jelentem a t. háznak, hogy az V. osztály megalakulván, elnöknek gr. Andrássy Manót, jegyzőnek Berzeviczy Albert képviselő urat választotta. Tudomásul vétetik. Egyszersmind jelentem, hogy Hentaller Lajos képviselő úr sürgős interpellátiót jelentett be, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a képviselő úr interpellátióját az ülés végén megtehesse. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassaaz interpellátiós könyvet): Hentaller Lajos: A szabadszállási ref. templom megszentségtelenítése tárgyában, a belügyministerhez. Elnök: Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Szlávy Olivér, az állandó igazoló bizottság előadója: Az állandó igazoló bizottság nevében van szerencsém jelenteni, hogy a bizottság Atzél Péter, Arad városában megválasztott képviselő megbízó levelét a törvényes kellékeknek megfelelőnek és rendben levőnek találván, nevezett képviselőt a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazolt képviselőnek mondotta ki. Elnök: E szerint Atzél Péter Arad városában megválasztott képviselő a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazoltatik és minthogy jelenleg a Il-ik osztályban van legkevesebb tag, ezen osztályba soroztatik. Dániel Gábor, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a mentelmi bizottság jelentését Várady Gábor és Rohonczy Gedeon képviselő urak ügyében. Kérem méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzetni. Elnök: Kinyomatik, szétosztatik s annak idején a napirendre tűzés iránt a ház intézkedni fog. Következik a napirend első tárgya: A gazdasági bizottság jelentése, a képviselőház november havi költségvetése tárgyában. Baross Gábor jegyző (olvassa a költségvetést). Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa az október havi kimutatást). Elnök; A ház által a kimutatás tudomásul vétetik s az elnökség felhatalmaztatik, hogy a november havi előirányzat folyóvá tétele iránt intézkedjék. Következik a napirend további tárgya: a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Baross Gábor jegyző (olvassa a 6-dik szakaszt). ' B-árday Sándor előadó: T. ház! Mielőtt teendő módosítványomat beterjeszteném, bátorkodom a j elén igen fontos §-ra vonatkozólag a bizottság álláspontját röviden jelezni. A bizottság áthatva azon jelentőségtől, melyet a községi jegyzői állásnak tulajdonítani kell, tetemesen emelte ezen állás qualificatióját. Hogy azonban a bizottság nem ment túl, nevezetesen nem ment odáig, mint a községi jegyzők országos congressusa kívánta, annak legfőbb oka az ország különböző vidékein eltérő viszonyokban rejlik. Míg ugyanis az ország egy részében, hol nagy és gazdag községek vannak, a községi jegyzői állás oly dúsan jövedelmező, hogy a jegyzőktől bátran lehetne jogi képzettséget is kívánni; addig más vidéken, nevezetesen a felvidéken s az erdélyi havasok közt még a minimális 400 frt is majdnem elviselhetetlen terhet képez a községekre nézve. Tudok az országban megyéket, melyekben a körjegyzőknek egész 1600 frtig terjedő nyugdíj-igényök van, míg másrészt competens férfiaktól hallottam, hogy vannak községek, melyek csak azt választják meg jegyzőnek, kivel előre megegyeztek, hogy a minimális 400 frtnak egy részét elengedi. Ily viszonyok közt természetes, hogy a bizottság óvatos volt e szakaszban a qualineatio meghatározásánál. Ehhez járul, hogy a szolgálat ott terhesebb, a hol rosszul vannak a jegyzők fizetve, mert pl. az erdélyi havasok közt sokszor tiz községnek roppant területén van egy körjegyzői állás. Ezért a közigazgatásnak, a helyes administrátiónak szempontjából nézetem szerint okvetetlenül be fog következni az az idő, a mikor a kormány kénytelenítve lesz a szegényebb vidékeken a körjegyzői állás rendszeresítéséről gondoskodni, mert ezen szegényebb vidékek az állami közvetítésnek terhét el nem viselhetik. De erről itt szólni nem volna helyén. Annyi azonban bizonyos, hogy a qualineatio eltérő nem lehet a különböző vidékek szerint épen úgy, a mint a felvidéken a szegényebb lelkészek qualificatiój a ugyanaz, mint az alföldön a gazdag plébánusoké. Lényegesnek sem tartom azt, hogy a községi jegyző qualificatiój a szempontjából, 6 vagy 8 osztály kivántatik-e meg. A bizottság sokkal nagyobb súlyt fektetett arra, hogy a jegyzői szigorlat szigorittassék, hogy a vizsgálati bizottság szervezetében legyen több garantia és hogy a vizsgálatot a gyakorlat előzze meg. E szakasznak 3-ik bekezdésében vétetett fel azon intézkedés, hogy a vizsgálat tárgyát, a vizsgáló bizottságok szerkezetét, kellő tekintettel a községi jegyzői karra, végre a vizsgálatnál követendő eljárást a belügyminister rendeleti utón állapítja meg. Czélja volt ugyanis a bizottságnak, hogy a kormány ebbeli intézkedése által egyöntetűség hozassék létre, mert jelenleg némely megyében kedélyes pipaszó mellett ugy végzik a jegyzői szigorlatot, hogy az egész ország