Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-110

50 110, országos ül áldozatokat, a melyeket a kormány már eddig is az országra rótt és még ezután is róni fog. {Halljuk!) Szabad legyen tehát e kérdés fontosságához mérten foglalkozni azokkal, a melyek a Szilágyi Dezső t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslat és azon politika ellenében felhozottak, a mely azon két határozati javaslatban megtestesítést lel. Mindenekelőtt legyen szabad a két határozati javaslat tárgyát kettéválasztani a discussio egyszerűsítésének szempontjából és először az illetékességi kérdéssel és az arra felhozottakkal foglalkozni, úgy azután áttérni azokra, a melyek a Boszniában eszközlendő politikára és annak hazánk további sorsára való visszahatására vonatkoznak. (Halljuk!) A mi az illetékességi kérdést illeti, az első szempont, a mi azon argumentatiókbau, a melyek a túloldalról felhozattak, feltűnik, a kifogások különfélese'ge és összeférhetlensége. A t. ministerelnök úr egyrészt Szilágyi Dezső t. képviselőtársam okoskodását azzal véli megdönthetőnek, hogy az occupátió és administratió közt különböztetést állapít meg és ezen kulönböztetésre rakja jogi okoskodását. Mások ismét azzal argumentálnak, hogy hisz itten hadi actióról van szó, a hadi actió tekintetében pedig megszűnnek azon kifogások, melyek t. barátom határozati javaslatában foglalvák. A t. igazságügyminister ur érezvén ezen argumentatiók tarthatatlanságát, azt mondja, hogy a közigazgatásnak kétségen kivül a törvényben megállapított fogalma kimutatja, hogy nem az 1880 : VI. t. ez., hanem az 1867 : XII. t. ez. alkalmazható e kérdésre vonatkozólag. Minthogy legújabb az utolsó argumentum és minthogy talán specificusnak látszik, szabadjon első sorban avval foglalkozni. (Halljuk!) Az igen t. ministerelnök ur egyszerűen okoskodik. Azt mondja, hogy a bosnyák közigazgatás költségei fedezeti módját az 1880: VI. t.-cz állapítja meg. Igen, de arra, hogy az 1880: VI. t.-ez.-et értsük, előbb meg kell érteni szerinte azt, hogy mit ért a törvény a közigazgatás alatt. És erre a következő magyarázatot hozza fel: (Halljuk!) „Mit mond a törvény? Azt mondja: hogy a közigazgatás azon költségei, melyekről szól, Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből fedezendők; ezen közigazgatás ugy rendezendő be, hogy ama költségeket e tartományok jövedelmeiből lehessen fedezni s ha és mennyiben ez azonnal nem történhetnék, akkor van helye a monarchia hozzájárulásának. Oly költségekről van tehát e törvényben szó, melyeket a törvényhozás rendszerint Bosznia jövedelmeiből fedezhetőknek vélt. Hogy a törvényhozás ez alatt a hadiköltségeket, a netalán folytatandó ;s május 24. 1S82. háborúnak a költségeit értette, vagy érthette volna, azt én el nem fogadhatom; mert hogy Bosznia jövedelmeiből a közigazgatáson felül egy háború költségeit fedezni egyátalán nem lehet, gondolom, azt kétségbe vonni senki sem fogja." Szószerint olvastam fel ezen passust, mert majdnem hihetetlennek látszik, ha a törvény szövegét ezzel összehasonlítjuk. Mit mond a törvény? Azt mondja, hogy a közigazgatás a közös ministerium által vezetendő és abba a magyar ministeriumnak is alkotmányos felelősség melletti befolyás van biztosítva. Azután azt mondja : „Ezen tartományok közigazgatása ugy rendezendő be, hogy annak költségei azon tartományok saját jövedelmeiből fedeztessenek. Ha és a mennyiben ez azonnal teljes mértékben elérhető nem lenne — a rendes közigazgatás érdekében fedezendő összegekre vonatkozó előterjesztések a közös ügyekre nézve fenálló törvények értelmében — a monarchia két felének kormányaival egyetértőíeg állapítandók meg. Az állandó beruházásokra pedig a monarchia mindkét államában összhangzóan hozott törvények alapján történik az engedélyezés." Nem azt mondja tehát a törvény, hogy azon közigazgatási költségekről szól, melyek Bosznia jövedelmeiből fedezhetők, hanem szól a közigazgatás minden költségéről, sőt azokat még classificálja olyanokra, melyekre elvül fogadja el azt, hogy azok Bosznia jövedelmeiből fedezendők, de olyanokra is, melyek nem Bosznia jövedelmeiből fedezendők, mert nem fedezhetők, hanem a monarchia két felének hozzájárulásával, de akként, hogy a monarchia két törvényhozása szavazhatja meg azokra a fedezetet. (Helyeslés bal/elöl.) Csak azt tehetem tehát fel, a minister ur vagy nem olvasta el a törvény szakaszát, vagy okoskodásában készakarva ignorálta azt. (Ugy van! a baloldalon.) Mert azt nem tehetem fel jóhiszeműleg senkiről — és én feltételezem a t. minister ur jóhiszemét — hogy midőn a törvény határozottan a közigazgatás mindennemű költségeiről szól, ebből azt magyarázza ki, hogy ez a közigazgatás csak bizonyos fajainak költségeire vonatkozik és azt magyarázza ki a törvénymagyarázatnak soha semmi körülmények közt meg nem engedhető módja által, hogy oly kérdések tekintetében pedig, melyekről a törvény határozottan intézkedik, az intézkedés ex analógia más törvénynek nem is helyes magyarázata alapján legyen megállapítva. (Helyeslés a haloldalon.) Ez, azt hiszem, mind a törvénymagyarázat szabályaival, mind a törvény jóhiszeműségével ellenkezik. És midőn ily magyarázatokat hallunk, akkor valóban mindazon aggályok, melyek nagy