Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-110
110. országos ülés május 24. 1882. 43 szélső baloldalon: De hisz az zsidó!) Ha zsidó, az J az ő szerencséje. (Derültség.) Mi ez a 4 millió jövedelem? Az Magyarország középszerű, vagy ha nem csalódom Magyarország nagyobbszerü négy megyéjének a jövedelme. Ha pedig az Magyarország nagyobbszerü négy. megyéjének a jövedelme, akkor annak a négy megyének földjövedelme, véres verítéke mind le van kötve, sőt nem csak hogy annak a megyének véres verítéke és keresete van lekötve, hosszú időre, hanem az a négy megye földestől, emberestől, gyermekestől, mindenestől rabszolgának vau eladva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Miután ezen előttünk fekvő törvényjavaslat ezen óriás terhet lenne hivatva szaporítani, nem szavazom meg már csak azért sem. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon ) Nem kiváuok ezen törvényjavaslat törvényes, vagy törvénytelen voltának vitatásába bocsátkozni, mert hisz ezt már előttem, nálamnál sokkal nagyobb törvénytudók és szónokok megvitatták. Csak egy ellenvetésre kivánok rá térni, melyet ellenünk hangoztottak : hogy lehet az, hogy ezen rossz politika, a melynek követésével önöket vádoljuk, az országban, a népnél, a többségűéi mindig támogatásra talál? Hisz azt önök legjobban tudják, hogy a választó polgárokat miképen kellett oüa ca piciíálni a szavazáshoz, hogy önök ide a parlamentbe bejussanak. (Élénk derültség. Ugy van! a szélső baloldalon.) Minden egyes esetet nem tudnék felhozni, a mi nagyon természetes, mert minden egyes esetet nem is tudhatnék meg, mert hisz, ha valaki turpisságot követ el, az első dolga az, hogy azt tagadja. {Elénk derültség.) Ha én akarnék olyat elkövetni, vagy olyat el is követnék, bizonyosan én is így tennék. (Elénk derültség a szélső baloldalon.) Kétségbe vonjuk tehát azt, hogy az önök pártja mögött az ország többsége állana. De hiszen van az önök kéziben egy eszköz, a melylyel bennünket evidenter meggyőzhetnek arról, hogy az ország többsége önök mellett áll. (Halljuk!) Szavazzák meg ezen költségeket, ezt a törvényjavaslatot olykép, hogy az erre megkívántató költségeket csak^ az önök által képviselt kerületek fizessék, (Elénk tetszés és derültség a szélső baloldalon) hogy Boszniába csak az önök által képviselt kerületek atyáinak fiai küldessenek s akkor tegyék le önök a mandátumot, menjenek haza és kérdjék meg választóiktól, hogy jói cselekedtek-e ; és meglátjuk, vájjon fogják-e azután önöket ismét ideküldeui? (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Ezzel aztán uraim, minket is meg fognak győzni arról , hogy az önök háta megért csakugyan^a többség van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én egy perczig j sem fogok késlekedni a magam nézetét annak a többség nézetének alárendelni, habár az ország kárára lenne is, de legyen az valódi többség, mert hiszen volenti non fit injuria. Mindezek alapján kijelentem, hogy Eötvös Károly t. képviselőtársam határozati javaslatát fogadom el, ha pedig az el nem fogadtatnék, a Szilágyi Dezső t. képviselőtársam által beadott határozati javaslathoz járulok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon?) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! (Halljuk!) Figyelemmel kisértem a vitának eddigi, már hosszúra nyúlt folyamát, lestem különösen azt, hogy milyen érveket fogunk hallani azon kérdés mellett : vájjon helyes dolgot cselekedtünk-e akkor, mikor bementünk Boszniába, he • lyes dolgot cselekednénk-e, ha ott maradnánk véglegesen? Mert erről van szó t. ház és hiába igyekezett Hegedűs Sándor t. képviselőtársam egy gyenge kísérletet tenni a vitának a maga medréből való kizökkentedére, azzal, hogy azt mondta, hogy hisz itt voltaképen csak a Boszniában levő osztrák-magyar katonaság részére szükséges 21 millió megszavazásáról van szó, melylyel mindazon dolgok, melyek itt a vita folyamán felhozattak, semmi összefüggésben nem állnak. Igenis egyenesen magáról a bosnyák politikáról, a Boszniában való állandó maradásról, az annexióról van itt szó. (Ugy van! a szélső ba 1 oldalon.) Mert bármily különös módot keresett is magának a t. ministerelnök ur, ezen kérdés felhozására, akkor, midőn a franczia akadémia szótárából mag} T arázza ki az „oecupé" szó értelmét, tény az, hogy ezen alkalommal ő az annexiót kimondta (Ügy van! a szélső baloldalon) s a mit az igazságügyimnis.ter ur tegnap erre vonatkozólag mondott, az is egyenesen oda vág s ha talán némi kétség merülhetne fel arra nézve, hogy ezeknek a •— mondjuk — kétértelmű nyilatkozatoknak mi lesz majd a kifejlése, én azt hiszem, előre tisztában lehetnénk arra nézve, hogy itt csakis aunexióról van szó, ha meggondoljuk azon nyilatkozatot, melyet a delegátió legutóbbi ülésszakának megnyitása alkalmával az osztrák delegátió elnöke, a mi régi barátunk, Schmerling lovag megnyitó beszédében moiidott, a ki egyenesen kimondta az annexiót. Ebből meglehetünk győződve a kormány intentióiról, mert tudjuk, hogy Schmerling nyilatkozata nem volt egyéb, mint a magasabb körök intentióinak visszhangja, oly intentióknak, elhatározásoknak, melyek utóvégre is kell, hogy napvilágra jöjjenek. S minthogy tudva van ezen nyilatkozatból, hogy az annexio a felsőbb körökben el van határozva, magától értetődő dolog, hogy Tisza Kálmán ministerelnök azt eo ipso 6*
