Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

109. országos ülés május 23. 1S82. 25 miatt, hanem azért, mert hazafiságuk nem engedné. {Helyeslés a jobboldalon.) De ezen politikát mégis hirdetik, annak ígéretei látszatra mégis kecsegtetőbbek mindannál, a mit mi nyújthatunk és igy a nemzetnek az önök által folytonosan elébe tüntetett jobb sors szemleletéből és a sanyarú jelen érzetéből eredő egész nehezíelése, ekülönbség egész ódiuma e pártra nehezül. {Tetszés a jobboldalon.) De van ennek a mi szerencsétlenségünknek egy vigasztaló oldala is. Abbaij, hogy daczára a fegyverek ezen egyenlőtlen megosztásának, daczára a mi hálátlan s az önök hálás szerepének, ez a nemzet még sem meri a kormányrudat azok kezéből kiragadni, a kik azt most igazgatják, ennek a nemzetnek oly nagy — és akármit mondanak a t. képviselő urak nem vesztegetés, nem pressió által erőszakolt — többsége, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélsőbalon) nem akarja sem azokat követni, a kik a 67-iki kiegyezés szigorú fentartását vették fel programmjukba, de tetteik által mindinkább solidaritásba jutnak azokkal, a kik azt megtagadják, sem azokat, a kik a nagy magyar aspiráíiők megvalósítására vállalkoznak és azért Polit képviselő urat és a délszláv lázadókat osztatlan rokonszenvükről biztosítják, (Nyugtalanság a szélső baloldalon. Derültség a jobboldalon) hanem megmarad hiven és szilárdon ezen kormány mellett, ebben rejlik a legsúlyosabb kárhozható Ítélet a í. ellenzék egész politikájára és eljárására nézve és ebben rejlik az, a mi nekünk bizalmat, bátorságot kölcsönöz terhes feladatunk teljesítésére. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) (Péchy Tamás elnök ismét elfoglalja az elnöki széket.) Vidlicskay József: Legyen szabad t. ház, mindenekelőtt az előttem szólt t. képviselő ur egy pár á'líiására megjegyzést tennem. (Halljuk!) A t. képviselő ur a dublini esetre hivatkozott és a mint beszédjéből látszik, hasonlatosságot vélt feltalálni ezen és a most szőnyegen levő eset közt. Nekem az a meggyőződésem; hogy a két eset közt nincs semmi hasonlatosság, sőt lényeges különbség van. (ügy van! a szélső baloldalon.) Lényeges különbség van jogi tekintetben, mert az itt szőnyegen levő kérdés a nemzetközi jog terén áll, a dublini kérdés pedig nem áll a nemzetközi jog terén. Másik megjegyzésem az •— és erre ki kérem a t. ház figyelmét — hogy a t. előttem szólott azt mondta, hogy a delegátiók a törvényhozással egyenjogú tényezők. Berzeviczy Albert (közbeszól): Azt mondtam: A maga hatáskörében! Vidlicskay József: Önálló. Igenis azt KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VI. KÖTET. tetszett mondani, hogy a delegátiók egyenjogúak a törvényhozással; felírtam azonnal szóról szóra. Berzeviczy Albert: Nem mondtam! Vidliczkay József: Erre csak azt kívánom megjegyezni, hogy nézetem szerint a törvényhozással egyenjogú semmi sem lehet, mert a törvényhozás felette áll az államban mindennek. (ügy van! a szélső balon.) Ha mondta volna az előttem szólt képviselő ur, hogy a delegátiók kifolyása és kiegészítő része a két törvényhozásnak, akkor in idea igaza volna; de a törvényhozással semmi sem lehet egyenjogú. Különben a valóság abban áll, hogy a delegátiók a törvényhozásnak, a törvényhozás jogainak megrontása, (ügy van! a szélső balon.) Mert minden helyes államjogi elmélet szerint — hogy egyebeket ne említsek — a hadi subsidiumok és a béke joga kell, hogy a nemzet joga legyen, mely nemzet a képviselőházban van képviselve. A képviselőház lényeges alkotmányos tényező az ezen kérdések feletti döntésben. És a delegátiók mit eszközölnek ? Ázt eszközük, hogy az alkotmányos tényezők megszavazásával, a nemzeti jogok megcsonkításával a delegátió által és benne elő áll egy mixtum compositum a felső házból és képviselőkből és ez azután elnyeli a képviselőháznak a hadi subsidiumok tekintetében! jogát és megrontja a valódi alkotmányosságot, mert kiveszi a képviselőház, a nemzet kezéből a hadi subsidiumot, a béke és a háború feletti befolyást. Legyen szabad egy megjegyzést tennem az igen t. igazságügyminister ur előadására is. Megvallom, hogy én egészen mást vártam beszédétől. Én tőle mint igazságügyministertol jogi fejtegetést vártam. Azonban miről beszélt az igen t. igazságügyminister ur? Beszélt „befolyásról" és beszélt „érdekről". No már befolvás az életben lehet jogosult és lehet jogosulatlan; érdek lehet jogosult és lehet jogosulatlan. Az igen t. igazságügyminister ur beszédében ezen szó Jog" elő sem fordult, kivéve egyetlen egy helyen, a mikor beszélt a delegátiók illetékességéről és ott is a jogot csak harmadrendű fontosságúnak tüntette fel. De különben ezen, kiválólag internatiouális kérdésben, jogi elméletről semmit sem mondott, jogi szempontokat fel nem hozóit. Legyen szabad megjegyeznem, hogy meggyőződésem szerint az ő beszédének ez igen nagy hiánya, mert a dolog ezen oldalára fényt és világosságot az ő beszéde nem derített. Hogy tovább menjek t. ház, méltóztassék nekem megengedni, hogy maradjak épen a berlini szerződés terén, melyből í'oly ki e jelen egész vita és hogy egy új kérdésre figyelmeztessem a t. házat. (Halljuk! a szélső balon) T. ház! A berlini szerződésben sok mindenféle van. És itt akár akarjuk akár nem, ha 4