Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

109. országos ülés május 23. 1S82. 25 miatt, hanem azért, mert hazafiságuk nem enged­né. {Helyeslés a jobboldalon.) De ezen politikát mégis hirdetik, annak ígéretei látszatra mégis kecsegtetőbbek mindannál, a mit mi nyújthatunk és igy a nemzetnek az önök által folytonosan elébe tüntetett jobb sors szemleletéből és a sanyarú jelen érzetéből eredő egész nehezíelése, ekülönbség egész ódiuma e pártra nehezül. {Tetszés a jobboldalon.) De van ennek a mi szerencsétlenségünk­nek egy vigasztaló oldala is. Abbaij, hogy da­czára a fegyverek ezen egyenlőtlen megosztásá­nak, daczára a mi hálátlan s az önök hálás szerepének, ez a nemzet még sem meri a kor­mányrudat azok kezéből kiragadni, a kik azt most igazgatják, ennek a nemzetnek oly nagy — és akármit mondanak a t. képviselő urak nem vesztegetés, nem pressió által erőszakolt — többsége, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélsőbalon) nem akarja sem azo­kat követni, a kik a 67-iki kiegyezés szigorú fentartását vették fel programmjukba, de tetteik által mindinkább solidaritásba jutnak azokkal, a kik azt megtagadják, sem azokat, a kik a nagy magyar aspiráíiők megvalósítására vállal­koznak és azért Polit képviselő urat és a dél­szláv lázadókat osztatlan rokonszenvükről biz­tosítják, (Nyugtalanság a szélső baloldalon. Derült­ség a jobboldalon) hanem megmarad hiven és szilárdon ezen kormány mellett, ebben rejlik a legsúlyosabb kárhozható Ítélet a í. ellenzék egész politikájára és eljárására nézve és ebben rejlik az, a mi nekünk bizalmat, bátorságot köl­csönöz terhes feladatunk teljesítésére. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Hosszan­tartó zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) (Péchy Tamás elnök ismét elfoglalja az elnöki széket.) Vidlicskay József: Legyen szabad t. ház, mindenekelőtt az előttem szólt t. képviselő ur egy pár á'líiására megjegyzést tennem. (Halljuk!) A t. képviselő ur a dublini esetre hivatkozott és a mint beszédjéből látszik, hasonlatosságot vélt feltalálni ezen és a most szőnyegen levő eset közt. Nekem az a meggyőződésem; hogy a két eset közt nincs semmi hasonlatosság, sőt lényeges különbség van. (ügy van! a szélső bal­oldalon.) Lényeges különbség van jogi tekintet­ben, mert az itt szőnyegen levő kérdés a nem­zetközi jog terén áll, a dublini kérdés pedig nem áll a nemzetközi jog terén. Másik megjegyzésem az •— és erre ki ké­rem a t. ház figyelmét — hogy a t. előttem szólott azt mondta, hogy a delegátiók a törvény­hozással egyenjogú tényezők. Berzeviczy Albert (közbeszól): Azt mond­tam: A maga hatáskörében! Vidlicskay József: Önálló. Igenis azt KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VI. KÖTET. tetszett mondani, hogy a delegátiók egyenjogúak a törvényhozással; felírtam azonnal szóról szóra. Berzeviczy Albert: Nem mondtam! Vidliczkay József: Erre csak azt kívá­nom megjegyezni, hogy nézetem szerint a törvény­hozással egyenjogú semmi sem lehet, mert a törvényhozás felette áll az államban mindennek. (ügy van! a szélső balon.) Ha mondta volna az előttem szólt képviselő ur, hogy a delegátiók kifolyása és kiegészítő része a két törvény­hozásnak, akkor in idea igaza volna; de a tör­vényhozással semmi sem lehet egyenjogú. Külön­ben a valóság abban áll, hogy a delegátiók a törvényhozásnak, a törvényhozás jogainak meg­rontása, (ügy van! a szélső balon.) Mert min­den helyes államjogi elmélet szerint — hogy egyebeket ne említsek — a hadi subsidiumok és a béke joga kell, hogy a nemzet joga legyen, mely nemzet a képviselőházban van képviselve. A képviselőház lényeges alkotmányos tényező az ezen kérdések feletti döntésben. És a dele­gátiók mit eszközölnek ? Ázt eszközük, hogy az alkotmányos tényezők megszavazásával, a nemzeti jogok megcsonkításával a delegátió által és benne elő áll egy mixtum compositum a felső házból és képviselőkből és ez azután elnyeli a képviselőháznak a hadi subsidiumok tekintetében! jogát és megrontja a valódi alkotmányosságot, mert kiveszi a képviselőház, a nemzet kezéből a hadi subsidiumot, a béke és a háború feletti befolyást. Legyen szabad egy megjegyzést tennem az igen t. igazságügyminister ur előadására is. Meg­vallom, hogy én egészen mást vártam beszédé­től. Én tőle mint igazságügyministertol jogi fej­tegetést vártam. Azonban miről beszélt az igen t. igazságügyminister ur? Beszélt „befolyás­ról" és beszélt „érdekről". No már befolvás az életben lehet jogosult és lehet jogosulatlan; ér­dek lehet jogosult és lehet jogosulatlan. Az igen t. igazságügyminister ur beszédében ezen szó Jog" elő sem fordult, kivéve egyetlen egy he­lyen, a mikor beszélt a delegátiók illetékessé­géről és ott is a jogot csak harmadrendű fontos­ságúnak tüntette fel. De különben ezen, kiváló­lag internatiouális kérdésben, jogi elméletről sem­mit sem mondott, jogi szempontokat fel nem ho­zóit. Legyen szabad megjegyeznem, hogy meg­győződésem szerint az ő beszédének ez igen nagy hiánya, mert a dolog ezen oldalára fényt és világosságot az ő beszéde nem derített. Hogy tovább menjek t. ház, méltóztassék nekem megengedni, hogy maradjak épen a ber­lini szerződés terén, melyből í'oly ki e jelen egész vita és hogy egy új kérdésre figyelmez­tessem a t. házat. (Halljuk! a szélső balon) T. ház! A berlini szerződésben sok min­denféle van. És itt akár akarjuk akár nem, ha 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom