Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-120

él jnnins 9, 188Í. 296 120. országM II akkor a képviselőház el is határozta, hogy a kinyomozásra egy bizottság küldessék ki. A bi­zottság ki is küldetett és e tárgybeli munkálatát terjedelmes adatokkal felszerelve, 1875-ben be is adta, a mely munkálat az 1875. május 22-ki ülésben Széll Kálmán akkori pénzügy mini ster indítványa következtében a ministeriumnak ki­adatott azon utasítással, hogy erre véleményes jelentését a legközelebbi országgyűlésnek adja be. Azóta ismételve történtek felszólalások. Mindannyiszor első alkalommal Széll Kálmán akkori pénzügyminister megígérte, hogy a leg­közelebbi ülésszakban beterjeszti, utána Perczel Béla akkori igazságügyminister szintén megígérte, hogy mivel az iratok az igazsägügyministeriumban vannak tanulmányozás és előkészítés végett, mielőbb be fognak adatni; legutóbb, már két éve, a mi­nisterelnök ur azon nyilatkozatot tette, hogy a kormány igenis kötelességének ismeri ezen annyi­szor sürgetett véleményes jelentést beterjeszteni és lesz is mód rá, hogy beterjessze, de miut­hogy a jelentés, a mint magát kifejezte, oly terjedelmes, hogy az adatok szekerén szállíttat­nak be, azért az áttanulmányozás nagyobb munkát igényel; de fájdalom a jelentés beterjesz­tése mindeddig nem történt meg. Épen ezért megbocsát a t. ház, ha a ház határozatának érvényesítése és a kormánynak adott utasítás foganatosítása érdekében annál inkább kötelességemnek ismerem felszólalni, ne­hogy ezen ügy akár elfeledtessék, nem akarom mondani, elaltassák és ez által szenvedjen az államkincstár érdeke, mely megkívánja azt, hogy ha az államjavak felett intézkedés történik, ak­kor ezen ügy bővebb megvizsgálás és beczikke­lyezés végett az országgyűléshez beterjesztessék. Az interpelláttó igy hangzik (olvassa): Interpellátió a ministerelnök utján az össz­ministeriumhoz, a naszódvidéki államjavak érde­kében. Tekintve, hogy a képviselőháznak 1876. évi június hó 12-én tartott 150-ik ülésében Simonyi Ernő volt képviselőtársunk által tett azon interpellátióra: mely szerint 1875. május 22-én kelt határozattal a naszódvidéki állam­javak tárgyában kiküldött bizottság jelentése az összes iratokkal együtt a ministeriumhoz oly utasítással tétetett át, hogy ez a jövő országgyű­lésnek véleményes jelentést tegyen, Széll Kál­mán akkori pénzügyminister ur 1876. június 16-iki 154. ülésen kijelentette, „hogy még azon ülésszak alatt a téli időszakban a je­lentés be fog terjesztetni." Tekintve továbbá, hogy az 1877. márczius 10-iki 24-ik, ugy 1878. jun. 21-iki 412. ülésen tett e tárgybeli felszólalásokra az akkori igazság­ügy minister Perczel Béla ur ismételve megígérte a mielőbbi beterjesztést, miután a halmaz-iratok azon ministeriumnál tanulmányozás alatt ál­lanak. Tekintve végül: hogy 1880. márczius 20-án 230. ülésen tett újabb interpellátióra Tisza Kál­mán ministerelnök ur egyszerűen és röviden nyilvánítóita, „hogy a kormány ez ügyben jelen­tést fog tenni, az kötelessége és annál inkább fog azon helyzetbe juthatni, minél inkább lesz ideje ilyen nagy, bonyolódott, szekerén vitt ak­tákból álló kérdéssel tüzetesen foglalkozni". Kérem az igen t. ministerelnök urat, méltóztas­sék lehetőleg még ezen ülésszak alatt szeren­cséltetni válaszával. Tisza Kálmán ministerelnök: Részle­tekbe ily nevezetes kérdésről ezúttal nem bocsát­kozhatom. Csak arra kérem a t. házat, legyen meggyőződve arról, hogy a szándék megvolt és megvan most is és remélem, hogy vala­hára nem sok idő múlva teljesedésbe is megy. De méltóztassanak bizonyos elnézéssel leuni, mert valóban nem csoda, ha ily soká húzódnak némely nevezetesebb dolgok, akkor, midőn a kormánynak alig marad egy esztendőben pár hónapja, az ily dolgokkal foglalkozni. De is­métlem, a szándék megvan és remélem, hogy a jövő ülésszak alatt beterjeszthető lesz a ja­vaslat. Lázár Ádám: A t. ministerelnök ur vá­laszát azon reményben veszem tudomásul, hogy miután nem tartozik az akkori időben érdekelt ministerek sorába, annál inkább kötelességének fogja ismerni a ház határozatának eleget tenni és midőn az igazságügyministeriumba szekerén vitték az aktákat, reményiem, hogy egy minis­teri táskába bele fog férni azon véleményes je­lentés, melyet a ministerelnök ur ezen ügyben a legközelebbi ülésszak alatt az országgyűlésnek beterjeszteni megígérte. (Derültség.) Elnök: Ugy hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszi. Még három válasz van hátra. Az egyik a pénzügyminister ur válasza Kun István grófnak, a második a belügyminister válasza Máriássy képviselő urnak és a harmadik a vallás- és köz­oktatási minister ur válasza Madarász József képviselő ur interpellátiójára. (Felkiáltások: Holnap.') Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Csak arra kérem a t. házat, minthogy már ér­tesültem, hogy Kun István képviselő ur nincs a házban, daczára annak, hogy néhány nappal ez­előtt bejelentettem, hogy válaszolni szándékozom, nehogy az én válaszom meg nem adása evilen­tiában tartassék, méltóztassanak tudomásul venni, hogy a választ megadni szándékoztam, a kép­viselő urnak jogában állván, hogy a függőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom