Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-118
118. országos ülés junius 7. 18S2, gqg ezt és tehette öntudatosan azért, mert Baját vidékének legvitalisabb, legfőbb kérdése nemcsali 1608 óta az országgyűlés gondjai közé sorolva volt, hanem az érdekeltségnek úgyszólván őseitől átöröklött óhaját képezte és az érdekeltségnek ugy köz-, mint magánéletét tökéletesen minden izületében áthatotta, következőleg tanulmányai tárgyává tenni és komoly megoldásának öntudatosan abban cselekedni előtte elég alkalom volt és e cselekvésre elég ismerettel birt. Hogy elég ismerettel birt is, tanúsítja az a körülmény, hogy 1870. ápril 20-án Szombathelyen Összejött a kir. biztosi ülésen, hol Győr-, Sopronyi Mosony-, Vas-, Veszprém megyék érdekeltsége, Győr és Soprony szab. kir. városok küldöttsége együtt volt, azon kérelmét intézte az ország kormányához, hogy az ország kormánya a Rábavölgy szabályozásának viz-hasznosítás elvén alapuló átalános tervezetét készíttesse el. A magas kormány el is készítette & Rába-völgy szabályozásának, a Fertő kiszárításának és a Hanság kiszikkasztásának terveit általánosságban. Időközben ezen általános tervek alapján alakult a társulat, a mely a részletes terveket minden évben legalább 4 izben tartott választmányi és legalább két izben tartott közgyűlésén vezérelve és intézve, elkészítette. Az így elkészült a az 1871: XXXIX. t.-cz. 12., 15. §-aiban érintett előmunkálatok és terv annak útján közszemlére kitétetvén, a felszólamlások végérvényesen elintéztettek. E közben történt az, hogy a tervek kivitele iránt, t. i. hogy azok mily sorban foganatosíttassanak, a társulat közmegállapodásra jutni nem bírván, az ország kormányához folyamodott kir. biztos kiküldéseért. Folyamodott pedig kettős okból: 1-ször, mert 1876-ban közelhatározás folytán a Rábának saárvár-győri szakaszán 23 nagyobbszeríí malom kisajátittatván, annak fenékgátjai eltávolíttattak, így a volt helyzetet megváltoztatta és adósságba merült. A malmok kisajátítása közelhatározás folytán történt. Lehet, hogy ezen elhatározást befolyásolta az 1751-ik 14. t.-cz., lehet talán befolyásolta a múlt században alakult egyik országos bizottságnak azon kijelentése, miszerint a Rába-szabályozás megtörténhetik, ha a malmok gátjai eltávolíttatnak, lehet, hogy befolyásolta a közmunka- és közlekedési ministeriumnak a tervek átadására vonatkozó rendeletének azon intézkedése, melyben az moudatik a társulatnak első sorban teendőjéül, hogy mindenekelőtt a fenékgátak eltávolítása a tulajdonosok sérelme nélkül eszközöltessék. Elég az hozzá, hogy a társulat által készített tervezetek mellett és ezeknek legközelebbi végrehajthatása reményében a közgyűlés a malmok gátjainak eltávolítását egy szívvel, egy lélekkel egyhangúlag elrendelte és a huszonhárom feuék j gát igen rövid idö alatt el is távolittatott, ez által a víznek ezelőtti sebbessége meggy orsittatväu, a medernek oly alakulását teremtette, mely alakulás a szabályozásnak mindeddig be nem következése miatt, különösen az alsó vidék helyzetét tetemesen rosszabbá tette. (Igaz! Ugy van a szélsd baloldalon.) Midőn a szabályozás keresztülvitele a kormánybiztosi kezelés alatt különböző indokokból elodáztatott, én főleg a szabályozó társulat árterébe eső alsóbb területek érdekében bátor voltam múlt évi deczember hóban, a t. közmunkaés közlekedési minister úrhoz, interpellátiót intézni arra nézve, hogy miután minden, a mit a törvény előzményül kitűz, jogerejű, a terv jogerejíi, az ártérfejlesztés jogerejű és a terv minő sorrendben való keresztülvitele felett már az illetékes hatóság határozott: hajlandó-e a közmunka- és közlekedési minister ur oly intézkedést tenni, hogy még ezen év tavaszán a munkálatok megkezdessenek? Szerencsés voltam a t. közmunkaés közlekedési minister úrtól a képviselőház f. é. márczius 9-én tartott 75-ik ülésében azon biztató feleletet nyerni, hogy: „Tekintettel arra t. ház, hogy a Rábavidéknek szabályozása egyúttal Győr városára nézve is nagyfontosságú kérdést képez, hogy ma Győr városának és Győrszigetnek helyzete sokkal kétesebb, mint volt azelőtt, mielőtt a malmok és malomgátak megszüntettettek, tekintettel arra, hogy üeai találnám méltányosnak azt, hogy a társulat azon tetemes költségek viselésére szorittassék, melyek Győr városnak és Győrszigetuek az árvízveszélyek ellen való biztosítására szükségesek és tekintettel arra, hogy a kormánynak feladatát képezi az ily szabályozási ügyekben a társulat működését lehetőleg megkönnyíteni; a kormány abban állapodott meg, hogy hívassék össze az illető kormánybiztos által a társulat közgyűlése, ezen közgyűlésben a társulat nyilatkozzék, hajlandó-e azon költségek viselésére, a melyek a Rába-szabályozással járnak, kivánja-e, ha nem bírja máskép ezen költségeket előállítani, azokat kölcsön utján fedezni. — A kormány kijelenti, hogy Győr városának és Győrszigetnek helyreállítására nézve kész oly javaslatot a törvényhozásnak előterjeszteni,mely szerint Győr városának kellő hozzájárulása mellett, annak biztosítására szükséges költségeket az állam viselje, kész a kormány arra is, hogy ha a társulat a Rábaszabályozásra a kölcsönt megszavazta, ezen kölcsön realizálásának közvetítését elvállalja és kész, ha szükséges, szintén javaslatot terjeszteni a törvényhozás elé, hogy ezen kölesöu törlesztési és kamat-járulékai oly módon hajtassanak be, mint az a tiszai kölcsönnél történt. Ezeu megbízatásában a kormánybiztos legközelebb el fog járni, a többi a társulat elhatározásától fogg függni. Éu egyelőre csak azt jelent30*
