Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-117
117. országos ülés janias 8. ÍS82. 231 ügyészhez intéztem és pedig a belügyminist érrel folytatott tárgyalások alapján. Én ezen rendeletet a belügyministerrel folytatott szokásos tárgyalások folytán f. é. márczius 11-én 654. sz. a. adtam ki. Ezt a rendeletet, közöltem minden törvényszék elnökével; a belügyminiater pedig közölte a törvényhatóságok első tisztviselőivel, t. i. az alispánok és polgármesterekkel; tudatta azt egyúttal a főispánokkal is. Ez tehát annak rendje és módja szerint volt közrebocsátva. Egyébiránt, ha a t. ház megengedi, miután a rendeletg nem hosszú, annak tartalmát a t. ház előtt fel fogom olvasni, (Halljuk!) a mi által meglehet majd ítélni annak czélszerűségét és a törvényekkel való összeegyeztetbetését. (Halljuk!) Előrebocsátom, hogy sok panaszra adott alkalmat az, hogy közigazgatási tisztviselő ellen alaptalan vádak jelentettek be. Hogy ennek eleje vétessék, adtam ki a rendeletet, melynek dispositió része a következő: „Hogy ezen káros következményektől a közszolgálat érdekei lehetőleg megóvassanak, indokoltnak látszik, hogy a kir. ügyészségek az említett cathegoriába tartozó bűnvádi feljelents'sekre kiváló figyelmet fordítsanak s nevezetesen czélirányosnak kell tartanom egy oly intézkedést, mely kötelességévé teszi, a kir. ügyészségeknek, hogy mindazos esetekben, midőn közigazgatási tisztviselő ellen hivatali minőségben, állítólag elkövetett bűntett vagy vétség miatt feljelentés tétetvén, ennek akár elsősorban, akár pedig a kir. törvényszék utján jönnek tudomáS ä t cl 8 cl feljelentés minden kétséget kizáró bizonyítékokkal már ele ve ellátva nincsen, mindenesetben közvetlenül s még indítványtétel előtt a feljelentés alapossága iránt a vád megismertetése s a feljelentésnek esetleg fontosabb mellékleteinek másolatban való közlése mellett a bepanaszolt közigazgatási tisztviselő hivatali felsőbbségéhez (alispán, illetőleg polgármesterhez) kérdést intézzenek, mert nem kétlem, hogy ily eljárás mellett a közigazgatási felsőbb hatóságok kötelességüknek ismerendik a kir. ügyészekkel késedelem nélkül közölni azon adatokat, a melyek esetleg a feljelentés alaptalanságát rögtön és kielégítő módon képesek igazolni, továbbá mert ekként eleje fog vétetni számos oly panasznak, mely a törvényes felsőbbség mellőzésének, nem ritka következményeként merül fel. Nem tartom szükségesnek azt is kifejteni, hogy ily eljárás a vizsgálat lefolyásának oknélküli késleltetését nem fogja eredményezni, mert a közigazgatási hatóságoktól bekivánandó felvilágosítás bevárása a körülményekhez mért rövid határidőhöz és pedig rendszerint a megkeresés vételétől számítandó 8 napi, a legsürgősebb esetekben pedig ennél is rövidebb időhöz köthető s ezen különben is csak votum iuformativum hatályával bíró értesítésnek elmaradása a kitűzött határidőa tál netu akaszthatja meg a vizsgálat rendes folytatását. Az elérni óhajtott ezel az, hogy mint fentebb említem a közigazgatási hatóságoknak mód es a Ikalom nyujtassék a vád alaptalansága esetén az ennek bebizonyítására alkalmas adatokat minél előbb a törvénykezési közegek rendelkezésére juttatni s igy a nyomozás illetve elővizsgálat minél gyorsabb lefolyását eszközölni, illetőleg a körülményekhez képest az eljárás azonnali beszüntetését eredményezni. Bizton vélem remélhetni, hogy ily eljárás követése mellet; jövőben eleje fog vétetni azon panaszoknak, hogy a közü^fts^atási tisztviselők alaptalan feljelentések kö^%íkfestében indokolatlanul zaklatíatnak." Ezen rendeletet közölvén mindkét főügyészszel, felszólítottam őket. hogy annak alapján közrebocsátandó körlevelüket velem közöJjék. Közölték is és abban ugyanaz foglaltatik némi toldással; a budapesti kir. főügyész felszólítja az ügyészeket, hogy ha hamis vád vagy rágalmazás történnék, e tekintetben is eljárni hivatásuknak ismerjék: a maros-vásárhelyi főügyész pedig hozzáteszi, hogy minden késedelemről értesítsék és ha az közbejönne is, eljárni kötelességüknek ismerjék. A í. ház megismerte a rendelet tartalmát. Hogyan indokolhatom én azt? mert az interpelláló képviselő ur véleménye szerint a rendelet a törvények, a törvényes gyakorlat szellemével, sőt positiv intézkedésekkel is ellenkezik. Meggyőződésem az, hogy nemcsak nem ellenkezik, hanem azok szellemének tökéletesen megfelel. Mert mi mondatik e rendeletben ? Nem biztosíttatik itt a közigazgatási hatóság főnökének befolyás a vizsgálat folyamán, hanem az ügyész utasiítatik, hogy ha a bejelentés minden kétséget kizáró bizonyítékokkal ellátva van, akkor kérdést ne intézzen, de ha ellátva nincs, iparkodjék magának teljesen biztos adatokat az illető felsőbbsége útján is megszerezni, hogy a vádnak tényálladékáról tökéletesen tájékozva legyen. Azok az adatok nem fognak befolyással lehetni másként, mint tartalmuk szerint az ügyészség és végre a bíróság elhatározására, a közhatósági elöljárónak tehát magára a törvénykezésre semmi hatása nincs. De megfelel azon rendelet nemcsak a dolog természetének, hanem positiv intézkedéseknek is. A királyi ügyészségről szóló 1871 : XXXIII. t. ez. 17. §-a egyenesen utasítja az ügyészt arra, hogy jogorvoslatokkal még a vádlottnak érdekében is éljen, mert a királyi ügyészségnek az a feladata, hogy az igazság objeetive realizáltassék és azért nemcsak mint vádló, hanem oly esetekben, midőn