Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-117
117. erssságes filés jimiüs 6. 18S2. 227 kálatok már befejezve lettek, az utólag hiányosnak bizonyult szabályozás folytán mentesítve nem lettek." Támogat továbbá az összes érd'kéltség egyhangú véleménye is, mely minden alkalommal s legközelebb egy Verseczen tartott nagy gyűlés alkalmával is oda nyilatkozott, hogy a jelenlegi tervezet keretében egyáltalában ármentesítve nem lesz. Mindezeket t. ház, csak azért hoztam fel, hogy megfoghatóvá tegyem, miért nem tartom én kielégítőnek a javaslat jelen szerkezetét. Ugyanis a javaslat 2. §-a következőleg szól : „Utasittatik a közmunka- és közlekedési minister, hogy a temesbégavölgyi vizszabályzó és ármentesítő társulat keretébe tartozó védtöltéseknek a kormány által helyben hagyott tervezetek alapján leendő kiépítését 1882. évi Julius havában kezdje meg s egész erélylyel folytatva, mielőbb fejezze be." Tehát ugyanazon tervezetek alapján van utasítva ä kormány a szabályozási munkák folytatására és befejezésére, a melyeket a szakférfiak, a társulat és az érdekeltség, valamint az eredményezett létező tények is egyaránt rossznak és hiányosnak mondanak. Azt hiszem t. ház, hogy még az állam kezelése alatt is, ezen rósz tervezet szem előtt tartása mellett nem érjük el azt a czélt, hogy segítsünk azon vidék bajain, a melyre újabb terhet is akarunk róni. Mikor ezeket felemlítem, teszem ezt azért, mert meg vagyok győződve, hogy azon vidéknek árvizbajain nem lehet máskép segíteni, mint ha a szabályozási munkákat azon tervezet szerint hajtjuk végre, mely a már általam más alkalommal is hangsúlyozott karassi levezetés tervezetében nyilvánul. Jóllehet igaz, hogy a 2. §-ban az is említtetik, hogy a kormány a mostani vizfolyási viszonyok tekintetbe vételével folytassa és befejezze a munkálatokat, még sem érthetem ezen kifejezés alatt azt, hogy a kormány az esetleg felülvizsgált terveket kijavíthatja, hogy a munkálatokat más irányba vezesse és hogy e karassi levezetés figyelembe vételével vezesse le a belvizeket. Mielőtt befejezném felszólalásomat , arra akarok kitérni, hogy miért hoztam fel a tervezetet. Azért, hogy kérdést intézzek a kormányhoz, hogy a má?odik §. mostani szövegezése mellett megengedhetőnek tartja-e az esetleges felülvizsgálat után a karassi levezetés keresztülvitelét is, a mely pedig a mostani tervezetek alapján teljesen ki van zárva? Hogy ha ez irányban kielégítő választ nem nyernék, kénytelen lennék ez értelemben tnódosítványt benyújtani és ne hogy második felszólalással is kénytel enittessem a t. ház figyelmét igénybe venni, méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval indokoljam azon nézetet, a mely oda utal, hogy a jelenlegi szövegezés egyätalában nem felel meg az elérendő czélnak. Az érdekeltség minden alkalommal hangoztatja azt, hogy a karassi levezetés nélkül ármentesítve egyátalában nem lesz; és miután az érdekeltekre készülünk újabb nagy terheket is róni, jogosult az azon irányban való kívánság, hogy a munkálatok ne a mindenki és minden eredmény által rosznak és hiányosnak bizonyított tervezetek alapján, hanem a felülvizsgálat után a kifejlendő eredményekhez képest hajtassanak végre. Még csak azt tartom kötelességemnek megjegyezni, miszerint nem tartom ezélszerúuek, hogy törvényben a kormány directivát nyerjen az iránt, hogy mikép eszközöltessék az ármentesítés, mert a törvényhozás nincs azon helyzetben, hogy akár a kormány által helybenhagyott tervezeteket bírálja meg, akár az általam hangoztatott karassi levezetést tudja kellőleg méltányolni. Én tehát nem tartom helyesnek hogy esetleg beadandó módosítványomban a karassi levezetés tervezetét ajánljam a t. háznak elfogadására, a miért is a netalán beadandó módosításom szelleme csak oda fog irányulni, hogy ezen árvizmentesítési munkálatok végrehajtása a kormányra bizassék minden directiva nélkül és csak megemlítésével annak, hogy a hiányosnak bizonyult terveket az érdekeltség meghallgatása mellett felülvizsgáltassa és esetleg kijavíttassa. Mert hiszen a t. kormánynak kell tudni, hogy a végrehajtásnál felelősség tudatában miként kelljen eljárni. Még csak röviden azt jegyzem meg, hogy a t. kormánytól nyerendő felelettől teszem függi) vé a 2. §-hoz ez iránt beadandó módosításomat. Különben a javaslatot általánosságban elfogadom. Hieronymi Károly : T. ház ! Bánhidy ur a törvényjavaslatot azért nem vélte elfogadhatónak, mert uem csupán a Temes-Béga völgyi társulat szabályozási munkáinak végrehajtását ionnányra, hanem ezenkívül még a Bégacsatornának hajózási csatornává való átalakítását, a belvizek levezetését és a torontáli töltések visszahelyezését is legalább elvileg érinti. Én azt hiszem, hogy annak indokolását, hogy miért terjesztette elő a kormány a javaslatot ugy, a hogy tette és nem másként, legcélszerűbben abban adhatom, ha elmondom azon ellenvetéseket, melyeket, nézetem szerint, teljes jogosultsággal fel lehetett volna a törvényjavaslat ellen hozni azon esetben, ha a kormány azt ugy szerkesztette volna, mint Bánhidy képviselő ur kívánja, vagyis ha csupán a Temes-Béga völgyi munkálatokra szorítkozott volna. E?.en esetben mindenki teljes joggal azt mondhatta volna, hogy a kormány teljes programmot még azon munkálatokra nézve sem ad, melyek szűkebb keretben, t. i. a Maros-Duna közt végrehajtandók. Mert hogy ha 29*
