Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-117

117, országos ülés janira 6. 1S82- Jfg hogy az első törvényjavaslatban a belügyministernek csak az volt meghagyva, hogy az átszállítást eszközölje, de itt a főrendiház módosítása folytán tovább megy, hogy az okmányok az illető tulajdonosoknak kiadassanak, itt már az igazságügyminister hozzájárulása is szükséges. Módosítványom ekként szól (olvassa) t A harmadik §. ekként lenne szövegezendő: „A belügyminister felhatalmaztatik, hogy három havi határidőt tűzzön ki" a többi a főrendi javaslat szerint; és a végére hozzáadandó lenne: „A jogosultság kimutatása körüli eljárást az erdélyi sajátlagos viszonyokhoz képest az igazságügyministerrel egyetértőleg kiadandó szabályrendelettel állapítván meg". Ennek elfogadása esetében a 4. §. ekként lenne önállóan szövegezendő: „A jelen törvény végrehajtásával a belügyi és igazságügyi ministerek bízatnak meg*. Ajánlom e módosítványomat a t. háznak elfogadás végett. Elnök: T. ház! Lázár Ádám képviselő ur a főrendek által megváltoztatott 3. §-t ismét megváltoztatni, illetőleg abból két §-t készíttetni kivan. Az első kérdés természetesen az lesz: Elfogadja-e. a t. ház a 3. §-t a főrendiház szövegezése szerint, a melyet e bizottság is elfogadásra ajánl, igen vagy nem ? Ha ez elfogadtatik, akkor a Lázár Ádám képviselő ur módosítása elesik; ha pedig ez nem fogadtatik el, akkor fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a t. ház azon módosítványt, a melyet Lázár képviselő ur beadott. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a 3. §-t a főrendiház módosításával, igen vagy nem ? (Igen! JSiem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és e szerint a Lázár képviselő ur módosítása elesett. Következik most a napirend további tárgya: az állandó pénzügyi bizottság jelentése , „a Maros, Tisza és Duna között fekvő árterületek mentesítése érdekében teendő intézkedésekről" szóló 201. sz. törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a bizottság jelentése felolvastassák, vagy méltóztatik-e azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha méltóztatik azt felolvasottnak venni, akkor az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Darányi Ignácz, a közlekedési bizottság előadója: T. ház ! (Halljuk!) Az igen tisztelt közlekedésügyi minister ur a Maros, Tisza és Duna közti árterületek mentesítése tárgyában és a kapcsolatos intézkedéseket illetőleg törvényjavaslatot terjesztett elő. (Halljuk t) Ezen törvényjavaslatban a Temes - Bégavölgyi társulat ármentesítésén és ezen társulat ügyeinek állami kezelés alá leendő vételén kivül fölvétetett a torontálmegyei belvizek levezetésének és a Béga-csatorna hajókázhatóvá tételének kérdése is. A közlekedési bizottság ezen törvényjavaslatot beható tárgyalás alá vévén, azon álláspontot foglalta el, hogy ha sürgős és halaszthatlan is a temes - bégavölgyi társulat iránti intézkedés, nem volna helyes, hogy a költségvetés és a tervek egyidejű előterjesztése nélkül a többi kérdésekre nézve most határozat hozassék. A közlekedési minister ur a bizottság ezen álláspontját elfogadván és magáévá tévén, a törvényjavaslat át lőn alakítva és átalakított szövegében a t. ház tagjai közt ki lett osztva. A temes-bégavölgyi társulat bajai onnan erednek, liogy a társulat az osztrák földhitelintézettől 1873-ban 6 millió arany forint kölcsönt vett fel. Ezen kölcsönből azonban a cursus-veszteségek és a visszatartott részletek folytán a társulat rendelkezésére csupán 3 millió 890,000 frt maradt; ehhez a kivetéseket is hozzászámítva, mindez ideig a töltés beépítésére circa 5 millió frt fordíttatott. Ezzel szemben a társulat tartozásának conversiójára, a hátralékokat is hozzászámítva, 87* millió forint szükséges és igy a társulat tényleges megterheltetése 87* millió frtot tesz. A társulat a conversió tárgyában folyamodott volt a törvény által e végből alkotott hetes bizottsághoz. A hetes bizottság azonban a 87» millióból 47* milliót megszavazott, a másik 4 milliónak megszavazását azonban attól tette függővé, hogy a kölcsön másik felének értékesítéséig a társulati osztályozás be legyen fejezve. De a 87* millió forintot meghaladó s a munkálatok folytatására szükséglet biztosításáról a hetes bizottság nem gondoskodhatott azért, mert további összegeket megszavazni más társulatok jogos érdekeinek sérelmével találta volna csak lehetőnek, a kölcsönalap kimerülésétől tartva. Ezen helyzet folytán a társulat pénzügyei megakadtak s a kormány sem látta magát hivatva felelőssége érzetében a törvényhozás nélkül ezen társulat czéljaira további előlegeket utalványozni. Ily körülmények közt nem maradi más hátra, mint azon expedienst igénybe venni a kormánynak, mely a Kőrös vidékére az 1881. évi LII. t.-czikk batái'ozmányai által alkalmazva lett. A kérdés már most t. ház egyfelől az kell, hogy legyen, hogy ezen egy millió forint, a mely ezen törvényjavaslat által megszavaztatik, illetőleg, a melynek erejéig a kormány felbatal| mázta tik a társulat terhére munkálatokat teljesí' teni, hogy ezen egy millió forint biztosítva van-e,