Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-115

17 Í II5. országos ülé» juaims 2- 1882. méltóztatik-e azon módosítványt elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző {olvassa a czímet és 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. §-£). Joanovits István: T. ház! Bátor vagyok a 2. §-hoz egy módosítványt benyújtani. T. i. ezen szavak helyett: „Az 1. §-ban nevezett községek feljogosittatnak" stb. a következő szavak tétessenek: „Nevezett vevő községek, a megvett birtokrészeket jelenlegi birlalóiknak megfelelő vételárban tulajdonul átengedni kötelesek, feljogosittatnak azonban" stb. És akkor a 2-ik §. igy hangzanék: „Az 1. §-ban nevezett vevőközségek a megvett birtokrészeket jelenlegi birlalóiknak megfelelő vételárban tulajdonul átengedni kötelesek, feljogosittatnak azonban, hogy mindazon ideig, mig a község és az egyes birlalók között a birtokviszony véglegesen rendeztetik, illetőleg, mig a kölcsön teljesen törlesztve nem lesz, az illető birlalóktól és jogutódaiktól a vételárnak és a haszonbéri hátraléknak megfelelő kölcsön évi járadékát beszedhessék, esetleg késedelmi kamataival együtt, a közadók módjára behajthassák." Szükségesnek tartom ezen módosítványt azon indoknál fogva, mert a községek vevők gyanánt különösen azért szerepelnek, hooy a tulajdonjognak átíratása mielőbb keresztülvihető, a vételár és a pauealis hátralék kifizetésére szükséges kölcsön mielőbb beíáblázható legyen és hogy a vevő községek a kincstárral szemben elvállalt kötelezettségüknek mielőbb eleget tehessenek. Részemről tehát nem tartom feleslegesnek, jóllehet a szerződésekben az áll, hogy a vevő községek a jelenlegi birtokosok részére veszik meg az „Ueberland" földeket, hogy azon körülmény magában a törvény szövegében is felemlittessék. Elnök : Fel fog olvastatni a niódosítvány. Tibád Antal jegyző' (olvassa). Gr. Szapáry Gyula pénzügyinmister: T. képviselőház! Van szerencsém kijelenteni, hogy Joanovits képviselő ur által beadott módosítvány nem ellenkezik a törvény lényegevei, sőt nemcsak nem ellenkezik azzal, de az eredeti javaslatban, mely a kormány által benyujtatott, ugyanezen intézkedés fel volt véve s a pénzügyi bizottság csak azért hagyta ki, mert az mondatott, hogy nem szokásos egy törvényjavaslatba indokolást bevenni, az eredeti szövegben pedig ez mint indokolás volt benn. He hogy maga a dolog lényege bevétessék, az ellen észrevételem nincs, bár azt hiszem, hogy akár bevétetik, akár nem, az a dolgot nem alterálja, mert a szerződésben különben is benne van az említett kitétel. De én is helyesnek tartom, hogy ez az illető vidékek megnyugtatására neesak a szerződésben, hanem magában a törvény szövegében is benne legyen. (Helyeslés jobhfelŐl.) Elnök : T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, az első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a ház a 2. §-t változatlanul a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem; azután fogom kérdezni, hogy elfogadtatik-e azon módosítvány, a melyet Joanovits képviselő ur beadott. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a 2. §-t változatlanul a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. Kérdem már most: elfogadja-e a t. ház a 2. §-t azon módosítással, melyet Joanovits képviselő ur tett ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Tibád Antal jegyző (olvassa a 3—6 %-okat, a melyek észrévétel nélkül elfogadtat&iJs)* Elnök: T. ház! E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további cárgya: A képviselőház véderő bizottságának jelentése a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és tisztképző intézeteinél magyar ifjak részére adományozandó 120 alapítványi helynek alapítása tárgyában szóló törvényjavaslat iránt. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelentés felolvastassák ? (Nem !) Ha méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, akkor az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Rakovszky István: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Régóta nyilvánuló óhaj az az országban, hogy a hadsereg tiszti karában minél nagyobb tért foglaljon el a magyar elem és hogy magasabb katonai kiképeztetést minél több magyar ember nyerjen. A törvényjavaslat ezen két irányban nyilvánuló óhajnak kivan megfelelni s ezáltal a helyzeten segíteni. Egyrészről azt óhajtjuk, hogy a magyarországi elem a közös hadseregben miaél inkább érvényesüljön, másrészről pedig elérni véljük azon czélt is, hogy Magyarországon a fiatalságnak ezáltal egy újabb pályát, tágasabb hatáskört nyitunk. A. pénzügyi bizottságnak, midőn ezen, az általános óhajnak megfelelő és régóta hangoztatott javaslat terjesztetett eléje, első sorban az volt feladata, megvizsgálni azon kérdést, vájjon ezen ezélt nem lehetne-e elérni oly módon is, hogy az országra újabb áldozatok ne rovassanak. (Halljuk!) Ennek következtében az eddigi elhelyezése-