Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-112

jű)ű) Í12. orszásos HU és 450—500 ezer muzulmán. A katholikus elem a leggyöngébb, a legjelentéktelenebb, minden elem képes ott kormányt fentartaiii, csak a katholikus elem nem. És a horvát tisztviselők — és ezt a delegátió minden tagja tudja — a kik részt vettek Bosznia és Herczegovina kormányzásában, érezték ezt és megkezdték ott egy térítési, katholizálási propagandát. Maga a szerajevói görög érsek tapasztalta ezt és panaszt tett. Hallottam igen komoly oldalról említeni, hogy a muzulmánok megtérítése, katholizálása volna az, a mi kapcsolatot képezne Bosznia és Horvátország mint katholikus délszláv ország közt és a mely elemre aztán támaszkodni lehetne, hogy a monarchia megtarthassa e tartományokat Nagyon fontosnak tartom t. ház, hogy kalandos álmoknak senki se engedje át magát, Arra nézve, hogy a muzulmán elemet megtéríteni lehessen, a legfényesebb tanúbizonyságot nyújtják azon európai államok, melyeknek századok óta muzulmán alattvalóik vannak. Angliának Indiában 40 millión felől muzulmán alatt valója van, igaz, pár 100 millióra menő lakosság közt; Oroszországnak egy pár millióra menő. Hollandiának keletindiai birtokaiban 10 milliónyi lakossága és Francziaor szagnak Afrika partjain van egy túlnyomólag muzulmánok által alkotott coloniája. Angliában évenkint majdnem egy század óta roppant összegeket költenek arra, hogy a muzulmánokat, a más hitüeket megtéríthessék, nem a kormány költi azon összegeket, hanem egyletek és testületek. És uraim, mi lett az eredmény Indiában, a hollandiai birtokokon. Algírban és mi az eredmény Oroszországban ? Az, hogy egy pár elszegényedett portugalli zsidó ugyan akad a megtérítésre, a ki aztán a jövő esztendőben újra visszatér előbbi vallására, de muzulmánok megtérítéséről ezen országok története semmit sem tud. Ne engedjük tehát oda magunkat ily hamis csábeszközöknek. Tudjuk, hogy a horvát elem Boszniában ép oly idegen elem volna, mint azon importált hivatalnokok egy része, a kik jelenleg ott vannak. Ha tehát valami mást akarnak, ha azt akarják, hogy ez a monarchia költse pénzét, ha azt akarják, hogy fordítsa erejét oda, hogy azokat a tartományokat Horvátországgal olvasszuk össze : akkor azt kérdem t. ház, hogy az a politika, mely ugy alkotmányunkra, mint pénzügyünkre ily végzetszerű, változik-e valamit lényegében, enyhül-e valamit következményeiben? hogy ha van valami változásra kilátás, van-e egyéb változásra kilátás, minthogy ezen politikának következményei kizárólag Magyarország terhére volnának rovandók, mert a magyar szent korona tartományával volna összekapcsolandó ezen két tartomány. Tehát a kors májas 26. ISS2mány hivei nem voltak képesek semmi megnyugtató eszmét felfedezni ezen irányban. Ha tehát ezt nem tudták felfedezni, akkor előttünk mi áll. A kormány nem nyilatkozott, a kormánypárt tagjai követelik a kormánytól a nyilatkozást, de bizalmukat ezen nyilatkozathoz nem fűzik. Nekünk ellenzéknek kötelességünk véget vetni azon állapotnak, melyben ugy látszik, mindnyájan megegyeznek ott, (a jobboldalra mutatva) de a melyet Hegedűs képviselő ur ugy jellemzett, hogy legbiztosabbnak taríja azt, hogy ha ezen homályos utón, melyen vannak, azt a kormányt követik, a homályban, a sötétben, vakon, mely eddig vezette őket. (Ugy van! Ugy van! balfelöl) így állította fel a kérdést Hegedűs képviselő ur és tényleg ezen álláspontot fogadják el önök t. uraim. Nagyot kellett ezen parlamentnek (Ralijuk!) és nagyot kellett a politikai életnek sülyednie, (Élénk helyeslés balfelöl) hogy oly kérdésben, mely ezen országra nézve létkérdésnek ismertetik el minden oldalról, a vak bizalom politikája az egyedüli, melyet a t. háznak a kormánypárt ajánl. (Elénk helyeslés a bal- és szélső balfelöl.) Hát nem érzik-e azt, hogy ezen politika és ezen álláspont minő helyzetet eredményezett? Hát nem érzik-e azt, hogy nem elég, hogy a törvénybe legyen iktatva a parlament hatásköre, hogy nem elég az, hogy Magyarország czímero az elnök feje fölött arany hímzésben oda van illesztve, hogy nem elég az, hog-v midőn a ház ülésez, a horvát és a magyar zászló az árboezra felvonatik. (Elénk helyeslés a bal- és szélső bclfelol.) Meglehet a parlament hatásköre, meglehet minden külsőség, mely megillet egy, a nemzet souverain jogait megosztó parlamentet : de ex még magában véve nem alkot igazi országgyűlést, ha a parlament erélye és szelleme, hivatásának öntudata tagjaiban elevenen nem él! (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) És azon parlamentben, a mely lemond arról, hogy a nemzet legfontosabb érdekeire nézve öntudatosan és a kormányt ellenőrizve járhasson el, azon házban nincs meg szelleme és nincs meg erélye egy igazi parlamentnek. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én tudom azt, t. ház, hogy a magyar politikai szellem a legújabb időben hanyatlásnak és csüggedésnek indult. (Uyy van! Ugy van! balfelöl.) És ha valami szomorút látok én ez országban, ez az, hogy a magyar középosztály, a nemzet dereka, a magyar politikai vélemények erős oszlopa a maga gazdasági léte alapjában és függetlenségében igy meggyengítve van, mert a míg az teljes erejében jolt, nem mertek volna ily politikát követni, (Élénk helyeslés balfelöl) nem találtak volna többséget sem hivatalos ke-