Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-112

118 112. orsnígos ülés májat 26. 1S82. — felolvashatóm, — Tuzlában építtetik olyan kaszárnya, melyben két század helyezhető el, istálló, barakkok, tiszti lak, melyek 211,000 frtra vannak praeliminálva, Focsában szintén két század helyeztetik el, azután építtetnek őrházak két századra, 4—5 — 6 száz főnyi katonaságra, ezek mind csak ideiglenes dolgok s mind kijavításai — mint a képviselő ur mondja — az eddigi laktanya-rendszernek: nem vakmerő megfosz­tása ez azon építkezések jellegének? A t. ministerelnök ur azt mondja többek közt, hogy a monarchia prestige-ét károsítaná a mi politikánk. Rögtön előáll Hegedűs képviselő ur, mondván: „Kérem, nemcsak a monarchia prestige-ét bántaná, hauem ha kivonulunk Bosz­niából, ugyanazon okból ki kell vonulnunk Magyarországból is." Neki Bosznia és Magyar­ország földe tökéletesen ugyanaz, csakhogy tor­zíthassa az ellenzék álláspontját. (Derültség bal­fém.) De most fordulok nem a tanítványhoz, mert ezen tanítványnak ugyanaz lesz a sorsa, a mi sorsa volt azon történetben, melyre czéloztam, hogy túlzásai által elrontotta a valószinüségnek még azon látszatát is, mit óvatossága által a mester felgerjesztett, hanem fordulok egyenesen a ministerelnök úrhoz. És t. ház, azt mondom, ha e kérdésben, minthogy vele most röviden akarok foglalkozni s azok után, miket gr. Ap­ponyi, Pulszky és Hódosy t. képviselőtársaim elmondottak — valóban rövid is lehetek — ha mi őszintén akarunk e dolgok felett Ítélni, akkor ne fosszuk meg a tényeket valódiságuktól. Igenis, méltóztassék jegyezni. Hogy ezen két tényt ismerjük el és ezt az igazságügyminister urnak is ajánlom figyelmébe, hogy ne méltóztassék ráfogni, a mi azon tartományokban történik, hogy az actualis háború folytatása, ne méltóz­tassék elcsavarni a dolgot azzal, hogy midőn ott állandó beruházások, majdnem öt millió frt ere­jéig erődített kaszárnyák és utak építtetnek, akkor oly költségekről van szó, a melyek egy actualiter folytatott háború költségeinek, a badmívelet költségeinek alkatrészét képezik. (Ugy van! bal- és szélső balfelöl.) Ne méltóztas­sék ellentétbe jönni a közös ministerekkel, a badügyministerrel és a dolog természetével, mikor azt mondják: ezek a jövő pacificatióra, a féken­tartásra való intézkedések, akármit mond is Hegedűs Sándor képviselő ur. Ismerjék el, hogy ezek nem egy actualiter folytatott háború csak kiegészítő költségei, hanem ezek állandó katonai beruházások a jövőre. (Helyeslés a bal- és szélső balfelöl.) Ha tisztességesen elismerjük a tényeket, vitatkozhatunk ezen alapon, (ügy7van! balfelől.) Másodszor ne méltóztassék feledni, hogy ezek állandó befektetések és ne nyújtsanak segédkezet Hegedűs Sándor képviselő urnak, ki azt hirdeti, hogy ideiglenes intézkedésekről van szó, miknek azon tartományok nem vennék hasznát, falat húznak az ablak elé, kijavítják a barakkokat, hanem ismerjék el ugy becsületesen, mint a közös hadügyminister előterjesztette, hogy állandó ka­tonai beruházásokról van szó és ezt annál inkább kérem, mert az igazságügyminister ur tanította a nemzetközi jogot ; az igazságügyminister ur jól tudja, hogy mi a háború és hogy a közös hadügy­minister előterjesztésében ugy kéri azt, hogy a lázadás el van nyomva, apró, szétrobbantott rabló­csapatok vannak és hogy a jövőben azon tartomá­nyok ezen erődítések által könnyebben és olcsób­ban fékentarthatók legyenek. Az igazságügy­minister ur sehol sem olvashatta, soha Bem hir­dethette azt. hogy a szétrobbantott rablócsapatok ül­dözése háború és hogy midőn jövőre féken akarnak tartani egy tartományt és e czélra középítkezé­seket tesznek, az nem állandó katonai beruházás, hanem egy actualiter folytatott háború actiójának kiegészítő költsége. Ha biztosak ügyükben, nincs szüksége erre sem neki, sem a ministerelnök urnak, de szükségük van torzítóiknak, hogy meg­foszthassák a tényeket valódi jellemétől. Ha a té­nyek valódi jelleme el van fogadva, annak legális jelentősége felett okoskodhatunk. E kettő az, a mit kérek. Ezen alapon nincs emberi magyarázat, a mely elvitathassa ezen építkezések megszavazá­sára nézve a ház illetőségét,] (Ugy van! balfelől) még akkor sem, ha a minister urak az olyan ma­gyarázatokhoz folyamodnak, a melyek a polgári perlekedésben és a legkétesebb jellemű perekben fordulhatnak elő és a melyek mindenkor meg­rovást érdemelnek. A ministerelnök ur, igaz, azt mondja, az 1867: XII. t.-cz. értelmében ezek az állandó katonai beruházások közösügyek a monarchia területén, közösügy — és pedig ezen törvény értelmében — a megszállt tartományok területén is. Mert maga az occupátió az és minden, a mi fentartására katonailag szükséges. Ez az okos­kodás, gondolom, az, a mit a ministerelnök használt és nagyon sajnálom, ha nem találtam volna el gondolatát. Hát t. ház, ez két nagy hibában szenved. Az egyik, hogy ellenkezik a törvény értelmével, az 1867: XII. t.-cz. értelmével. De ez nem szokott itt hatni ebben a házban, hanem hogy ellenkezik az önök saját álláspontjukkal, a saját ministereik előterjesztéseivel, ez meg szokta önöket döbbenteni. Hol történtek ezen állandó katonai beruházások? Idegen területen, a mely a monarchia területéhez nem tartozik. Jól jegyez­| zük meg, csak arról van szó, nem hadsereg tartási költségekről, a mire nagyon szereti a ! ministerelnök ur átvinni; állandó katonai be­j ruházásokról, a miket a katonai administratió ! teljesít, mert az épít várakat, kaszárnyákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom