Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-112

112. országos ülés májas 26. 1882. 105 gyakran győzedelmeskedett, melyet gyakran I visszavertünk, de mely elvégre igen gyakran a nemzeti elem egy részével meg is alkudott ellenünk: ez az ellenség ott a dynastia udvara körében van. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Lesz alkalmam majd kiterjeszkedni később, mivel szükségesnek tartom, arra, mire Jókai t. képviselőtársam is minapi beszédének nagy részét fektette, hogy alakultak azon viszonyok, melyek 1874-től kezdve megmozgatták a nagy keleti kérdést, melyek Boszniában a podgoritzai és aztán a nevesinjei zavargást előidézték, meIvek később Szerbiát és Bulgáriát kimozdították nyugalmas helyzetéből, hogy részt vegyen a mozgalomban s melynek vége Törökország hatalmának lerombolása és csapatainknak Boszniába masirozása lett. Megjegyxem először is azt, hogy hiába mondta a t. képviselő ur, hogy ő nem a hírlapokban közölt adatok után, hanem a legbefolyásosabb s a legjobban értesült egyének biztos informatiói után mondja el a keleti kérdés megindulásának történetét. Én azt gondolom, sikerülni fog nekem, legalább réseben, azon események egy piezi részére nézve bebizonyítani azt, hogy informatiói teljesen alaptalanok, hogy azon befolyásos egyének, kiktől informátióit nyerhette, nem voltak sem a török szultán, sem Bismarck, sem Ignatieíf, hanem lehettek mások, talán gr. Andrássy, ki a politikát vezette, Tisza Kálmán, ki e politikának a nemzetet megcsinálta és Rodich generális, ki igazán régóta csinálta azon politikát. Mások legalább, kiktől Jókai képviselő ur meríthetett, olyan tüzetesen nem tudhatták, mint épen ezek hárman. De erős meggyőződésem az, hogy ezen három államférfiunak ma még egyáltalában nem szabad lehúzni a leplet azon napok történetéről és egyáltalában ők szeretnék legkevésbé, ha azon napok igaz története állana a nemzet előtt. Csak megjegyzem azt egyelőre is, hogy azon politikának igazi kezdeményezője, melynek mi isszuk a levét s mi fizetjük árát, 1874-ben nem az a szerencsétlen podgoritzai knéz volt, a ki leölt egy agát, hanem Rodich generális volt, a ki vezette azon politikát. De hogy Hollós Mátyás dicsőséges hagyományait Rodics generálisra bízzuk, hogy 8 támassza fel azokat újra : ezt, azt hiszem, a t. előadó ur sem kivánja. (Tetszés a szélső baloldalon.) És, hogy a Rodichok lennének képesek Mátyás dicsőséges hagyományait, újra életrehozni Magyarországon, azt hiszem, azt talán még a többség sem hajlandó elhinni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. előadó ur, hogy a régi, az egységes, a germanisáló s Magyarország szabadságát tipró Ausztria nem létezik többé, hanem e helyett van egy hatalmas osztrák-magyar | KÉPVH. NAPLÓ 1881—84 VI. KÖTET. monarchia, a mely lehetővé teszi, megengedi és logicai kényszerrel maga után vonja, hogy Magyarország a nemzet külpolitikájára nagyobb befolyást gyakoroljon, mint a mohácsi vész után bármikor. Azt mondja az előadó ur — és ezen szavait nemcsak jól meggondoltaknak tartom, de bizonyos történeti igazságot látok bennük — a mióta a régi Ausztria megszűnt, azóta sem nekünk, sem Ausztriának nyugat felé nincs mit keresnünk, azóta a nemzet feladata, a mely egyúttal Ausztriáé is, mint azt már Savoyai Eugen is hirdeté, kelet felé terjeszkedni. Azt is monda, hogy az a politika, a melyet mi hirdetünk itt hat év óta folytonosan, hogy t. i. ne bántsuk Törökország integritását, mert ez nem áll érdekünkben; ha pedig egykor a keleti népek saját erejükből szabadságukat ki tudják vívni, államot képesek alkotni, ezt örömmel fogjuk üdvözölni, de a mig erre nincs kilátás, mig külső mechanikai erőszak szükséges ahhoz, hogy Törökország megdöntessék és annak romjain cliaos álljon elő, Magyarországnak nem áll érdekében Törökország integritását bántani — ez szinte nem a magyar nemzet politikája, hanem Metternich herczeg politikája a bécsi congressus óta. Bocsásson meg a t. előadó ur, e szó : Metternich politikája, nem kellemes Magyarországnak ; traditiók vannak ahhoz a politikához kötve, melyeket gyakran szoktak emlegetni, melyek azt mutatják, hogy Metternich politikája soha sem volt olyan, hogy a nemzetnek kedves lett volna, miután az nem állott a nemzet érdekében. O csinálta ugvanis a három hatalom szent szövetséget. 0 járult hozzá, hogy Lengyelország végkép letöröltessék a térképről. 0 nyomta el vaskézzel Magyarországon az alkotmányos élet felpezsdülését, szabadságunk és jogaink megerősödését. Ámde Metternich keleti politikája magyarabb, jobb volt mégis, mint Tisza Kálmán politikája; (Elénk helyeslés a szélső baloldalon) mert a mikor az orosz hatalom megtámadta Törökországot és túllépettj'a Balkánon, Metternich állotta útját, mondván ; „Törökországból egy darabot sem, a Balkánon túl semmiesetre, mert az osztrák fegyverekbe ütköznék az orosz hadsereg." (Ugy van! a szélső baloldalon.) Metternich politikája tehát itt jobb volt, mint az önöké. Megengedem, mert Játom, hogy a tények csakugyan ugy fejlődnek, hogy az osztrák politikának vezérférfiai, de ezek közt nem a mi ministerelnökíinket értem, még csak nem a volt külügyministert Andrássy Gyulát sem, ok csak a pecsétet tették a levélre és azt kihordták, de a levelet sem < k irták; (Élénk tetszés a szélső baloldalon) megengedem azt, t. előadó ur, hogy az úgynevezett osztrák-magyar monarchia vezérférfiai most már csakugyan nem akarják elfog14