Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-112

109. országos ülés májas 23. 1882. 103 a, szélső balon.) Igen, t. ház, ez a monarchia, akár akarja, akár nem, ott kénytelen felvenni a külügyi politika traditióit, a hol Hollós Mátyás elejtette. (Mozgás a szélső balon) Miért ? Méltóztassanak megnézni a tartományoknak azon öszszességét, a melyekből ma a monarchia áll. Emlékezzenek önök vissza arra, hogy mi volt Hollós Mátyás czímerében s akkor azt fogják látni, hogy ugyanazon királyságok, melyek az 8 czímerének alkatrészét képezték, képezik ma ennek a monarchiának tulajdonképi sark- és BÚlypontját; kénytelenek lesznek beismerni azt is, hogy ép úgy, mint az 8 idejében egy támadó hatalom állott vele szemben a keleten, a mely Magyarországnak befolyását a Balkán-félszigeten igyekezett kétségbe vonni; ép úgy áll a monarchia ma, ugyan egy más hatalommal szemben, a melynek azonban teljesen ugyanazon czéljai és aspiratiói vannak. Nagyon szeretem t. ház, hogy itt egy t képviselő úr hosszasan foglalkozott Bosznia történetével, mert noha én kötelességszerííleg szintén foglalkoztam a történelemmel, a ház a vitának ezen utolsó stádiumában valószínűleg nem viseltetett volna annyi türelemmel irántam, hogy azon adatokat mind oly terjedelmesen előadhattam volna, mint a t. képviselő ur. De legyen szabad azon adatokat nekem is felhasználni; természetes, hogy én más következményeket foguk belőlük vonni. (Derültség.) Én azt hiszem t. ház, hogy az a következtetés, a melyet én vonok le, jobban meg fog felelni az igazságnak. Á t. képviselő ur adataiból az tűnt ki, hogy a XII. századtól a mohácsi vészig Magyarország e tartományokat mindig elfoglalva tartotta. Poíonyi Géza: Nem tűnik ki! Láng Lajos előadó : Vagy legalább mindig igyekezett elfoglalva tartani. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az már más!) Ne kapaszkodjunk a szavak árnyalatába. Meg fog győződni a t. képviselő ur, ha meghallgat, hogy az által nem szenvedett volna semmi igazságtalanságot, hogyha nem szól közbe. Azon adatokból tehát kitűnik t. ház, sz, hogy Magyarország ezen tartományokat mindig elfoglalva igyekezett tartani. Csupán a t. képviselő ur adatainak kiegészítésére akarok még valamit felhozni és ez az, hogy azon tartományoknak, melyeket ma Boszniának nevezünk, egy része régebben Magyarországnak kiegészítő részét képezte, a miről meggyőződhetik a t. képviselő ur, ha kezébe veszi Pesty Frigyes legújabb munkáját „Az "eltűnt régi vármegyékről". Krajna, Poslavina egész Herczegovináig magyar tartományok voltak. Egy másik kiegészítés, melyet a t. képviselő ur adataira nézve adni akarok, az inkább már a következtetésre vonatkozik s ez az, hoo-v minden jeles magyar királyunk lent volt e tartományokban. Kálmán, sz. László, Nagy Lajos, Mátyás király. Hoitsy Pál: Sz. István! Láng Lajos előadó: Az nem. A t képviselő ur nem méltóztatott figyelni, hogy én a XII. századtól a mohácsi vészig beszéltem s én a t. képviselő ur történelmi jártasságát sokkal jobban ismerem, semhogy feltehetném, hogy ő azt hiszi, hogy sz. István a XII. században élt. (Derültség a jobboldalon.) Mivel akarom tehát kiegészíteni t, ház, a t. képviselő ur adatait? Azzal, hogy minden jeles magyar király oda lent volt, minden erős magyar királyunk elfoglalva tartotta e positiót és hogy az oppositió abban az időben is ott volt a legerősebb; gyenge királyaink alatt mindig ott ütötte fel fejét a lázadás. A hires Kont 32 társává I Boszniában tartózkodott és csak árulás útján (ehetett elfogni és Mátyás király a zúgolódó nemzetek ellen azért állította fel a fekete sereget, hogy Boszniába tudjon bevonulni. Már most ha kénytelenek leszünk ezt elismerni, talán megengedik azt, hogy azok a magyar királyok jól fogták fel nemzetünk érdekét és hogy mi egy oly politikát újítunk meg, melyet a nagy magyar királyok követtek, akkor meglehet, hogy tévedünk, de hazafiatlansággal nem lehet bennünket vádolni. (Helyeslés, ügy van! jobbfelöl.) Visszatérve t. ház, arra, a mit befejezésül akartam mondani: ismétlem, hogy egyedül a gyakorlati politika az. mely a nemzet ereibe friss vért ömleszt és mely folyton új czélokat tűz a nemzet elé. Hogy ez igy van, azt láthatják önök abból, hogy nem önök, hanem mi ébresztjük a nemzetnek aspiratióit, hogy nem önök, hanem mi elevenítjük fel a nagy magyar királyok traditióit, hogy nem önök, hanem mi követünk egy nagy magyar nemzeti politikát. Ajánlom a törvényjavaslatot. (Elénk hdyeslés és éljenzés a, jobbo'dalon.) Eötvös Károly: Abban a véleményben vagyok t. ház, hogy a vita bezárásának siettetésére nézve igen nagy szerencse, hogy a t. előadó ur a maga beszédét csak zárszó gyanánt mondta el. Beszédében annyi új, vagy legalább új alakban felderíteni szándékolt körülmény, a történetnek annyi máskép előadott momentuma van, annyira ellenkező azzal, mint a hogy mi eddig hittük és tudtuk; annyi téves állítás, sőt — czélzatosság nélkül is talán — annyi hamis állítás foglaltatik abban, hogy úgy látom, mindezen állítások kiigazítása, az ezen állítások mögött rejlő valódi igazságnak felderítése, a vita napjait nagyon megszaporította volna. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De mindamellett, hogy én nem akarom, hogy