Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-104

104. országos ülés májas 16. 1882. 263 A t. ház kegyes engedelméböl és népképviselői tisztemből kifolyólag bátor leszek röviden a hadvezényletre is pár észrevételt tenni, mert én nem osztozhatom azon magasztalásban, a melylyel a kormánylapok elhalmozták a boszniai vezényletet, sőt ellenkezőleg azon véleményben vagyok, hogy a háborúk történelme még soha oly gyámoltalanságot fel nem mutatott, mint a minőt Herczegovinában és Krivoscsiában észlelhetünk. Mi történt ottan? azon különben is jelentékteleu és gyér népességű ország lakóinak egy csekély része fellázadt, illetőleg az erőszakos ujonczozás elől a hegyek közé menekült, azon valószinű feltevésben, hogy majd ők is jutalmat kapnak, mint az ujonczozás miatt fellázadt bochesek. Az osztrák hadvezénylet a helyett, hogy a rendelkezésére álló 40.000 emberből kiválasztva pár ezer hegymászásban gyakorolt katonát, mindjárt kezdetben elfojtotta volna a mozgalmat s a szervezetlen, vezérnélküli bandákat szétszórta volna, hónapokon át tétlenül nézte, hogy miként szervezkednek, miként fegyverezik és élelmezik magukat s miként foglalják el és erősítik a szorosokat, ama tartományok hadászati kulcsait, miként növekszik a kis hógomoly veszélyes latinává. Várt a hadvezénylet, mig 40,000 emberét 80,000-re szaporította s ekkor sem folytatott a viszonyok által követelt hadműveleteket, ekkor sem zárta el közlekedési vonalaikat, hanem csak mutogatta, ide-oda hurczolta a seregeket s a nagy számmal akarta ijesztgetni a hegyekről Őket lenevető lázadókat. Még a flottát is sorakoztatta, hogy a szárazföld sziklái ellen pazarolja drága lövegeit. Ily hadműveletek mellett természetesen hamar el kellett fogyni ugy a 6, mint a 8 millió forintnak, a nélkül, hogy eredmény éretett volna el. Hisz ott nem a tartalékosak behívása, nem a haderő megkétszerezése szükségeltetett, hisz ott guerillaharcz folyt, a melynél a nagy tömegek csak akadályul szolgálnak, hol a víznek beszerzése és a sereg után szállítása több pénzes véráldozatba került, mint jó dispositiók nyomán az egész bosnyák hadiárat került volna. Oda nem oly hadvezérlet kellett, a mely távol a csataterektől, mappán csinálja meg a haditerveket s a helyhez nem kötött, örökösen mozgó, helyt változtató ellent mindig nagy tömegekkel megkerülni és elfogni igyekezik; oda bátor elszánt vezér kellett volna, ki a guerillaharczczal szemben guerillaharczot folytat; oly vezér, a ki öt, legfölebb tízezer emberrel rájuk üt sasként, a mikor nem is álmodják, a honnan nem várják és pár ily merész hadművelettel leveri őket. (Ugy van! a szélső haloldalon,) De hát az nem egyezik össze egy osztrák vezér méltóságérzetáveí; arra nézve hiányoznak az utasítások a Felddienstreglementban : a nélkül pedig egy lépést sem tudnak tenni az osztrák ezopfosok, a miért mindig el szoktak késni egy csatával. így volt ez Napóleon korában, igy van ez most s igy lesz ez mindaddig, mig a közös hadsereg özönvíz előtti intézménye fentartatik. Mert azok a jó öreg urak se tanulni, se okulni nem tudnak. Hiába van nekünk kitűnő hadanyagunk, hiába költünk mi a hadseregre tönkremenetelünkig menő roppant összegeket, mert e rendszer és ily vezénylet mellett még a bosnyák is megcsúfol minket s pár ezer birkatolvaj is a hadviselő fél színvonalára emelkedik, a mi hadvezényletünk gyámoltalansága miatt. (Derültség a szélső baloldalon.) Még pár észrevételt kell tennem a Bosznia és Herczegovinában tervezett erődítések, ut- és lakíanyaépítésekre, melyekre első rátaként mintegy 6 millió frtot követelnek. (Halljuk!) Az útépítésre nézve helyes eljárásnak tartom azt, hogy a katonaság munkaereje felhasználtatik, mert a műszaki osztályok vezetése alatt keresztülvitt ily építkezések igen jók szoktak lenni. Nemzetgazdászatilag igen előnyös, hogy a hadsereg által elvont munkáskezek legalább kis mértékben hasznosittatnak. Erkölcsileg is jó hatással van a hadseregre, mert annak egyénei nem szoknak el a munkától s megóvatnak azon sajnos kihágások és renyheségtől, a mi a tétlenségnek szokott leginkább következménye lenni. Egészségi szempontból is jótékony hatással van, ha a katonaság a laktanyák bűzhödt légköréből minél többször menekülhet a jó levegőre és a természet keblére. (Derültség a szélső balon.) A Bach-rendszer alatt szokásban volt nálunk is, hogy fontosabb stratégiai utaink építésénél a katonaságot alkalmazták s a sokba kerülő műtárgyakat a műszaki csapatok által építtették. Most azonban a katonaságot nálunk vonakodnak útépítésre használni itthon e hazában, a mely oly roppant összegeket áldoz a hadseregre, hanem alkalmazzák egy idegen ország útjainak építésénél. Egyátalában megfoghatlan könnyelműség, hogy akkor, a midőn hazánknak legalább fele részében utaink oly szánandó állapotban vannak, miszerint hónapokon át megakad minden közlekedés : Bosznia és Herczegovina közlekedési utaira és vasutaira már is 20—25 millió frtot fecsérelt el a kormány s most azt még újabb áldozatokkal akarják tetézni. Igy vagyunk a laktanyákkal is. Itthon kénytelenek egyes községek, városok nagy önmegerőltetéssel laktanyákat, katonai kórházakat, raktárakat építeni és fentartani: Boszniában mindezt a mi pénzünkön akarják megépíttetni