Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-103
244 103. országos ülés május 15. 1882. veszélyt jósolnak Magyarországnak és a magyar elemnek, gondoljanak meg egy dolgot és ez az: hogy ezen a helyen állam csak ugy állhat fenn, ha annak ereje és hatalma iránt a hit meg nem ingattatik; gondolják meg, hogy azon politika követése, melyet némelyek ajánlanak — hogy az occupált tartományokat egyszerre hagyjuk oda — ugy megingatná e hatalomban való hitet és bizalmat, (Mozgás a szélső balon. Halljuk!) hogy nem a nagyhatalmi állásnak lenne vége — mert nem arról van szó — hanem általában a létnek kérdése vettetnék fel; és akkor azután igazán bekövetkeznék az, a mit Polit képviselő ur most mondott, hogy a török birodalom utódjává lenne a magyar-osztrák monarchia. (Mozgás a szélső balon.) Gondolják meg azt is — és itt van az, hogy nem csak Ausztria érdekében, de legalább is annyira Magyarország érdekében és magyar érdekben cselekszünk, hogy van abban valami igaz, a mit Polit képviselő ur mondott, hogy ha beállna a nagy bomlás, szlávok, németek könnyen megtalálnák a maguk helyét, de azon nagy bomlásból, hogy épen mi magyarok hogyan menekülnénk ki, azt nem lehet előre tudni. (Mozgás a szélső balon. Helyeslés a jobboldalon.) Nem szabad tehát az azon államalakulás erejében való hitet és bizodalmat megingatni, melynek kebelében mint magyar állam és mint magyar faj, ezen magyar államnak vezetője biztosítva érezzük fennmaradásunkat* (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Egyik képviselő ur azt mondotta, hogy ne csodálkozzunk, ha mérgesebben támadnak ezen kérdésben, mert érzik, hogy ebben hátuk megett van az ország közvéleménye. Szalay Imre (közbeszól): A mint hogy igaz is ! Tisza Kálmán ministerelnök: Nem tudom, mennyiben igaz: hanem ugy tudom, hogy midőn egy párt érzi, hogy a háta mögött van az ország valódi többsége, midőn tehát érzi, hogy a parlamentárismus törvényénél fogva neki előbb-utóbb, nemsokára győznie kell, akkor nem szokott szenvedélyes lenni, (ügy van! jobbfel'ól.) Hanem egy kisebbség, mely érzi, hogy kisebbségben van az országban is, az a képviselőházban meggyújtott és onnan kivetett szendélyek által igyekszik többséget még ezután szerezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én az ilyen eljárást nem tartom helyesnek. Ajánlom a javaslatot. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Polit Mihály: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. A ministerelnök ur egészen elferdítette szavaim értelmét. Ez régi mestersége. T. ház! Egész beszédem épen abban culminál, hogy én nem akarok nagy háborút sem Oroszországgal, sem semmi más állammal, hanem, hogy a magyar érdekben és a nemzetiségek érdekében van az, hogy eihárittassék a nagy háború és hogy Bosznia elfoglalása ezen nagy háborúra vezet. Ebben culminált beszédem. Ellenben a ministerelnök ur azt mondta, hogy én akarok nagy háborút, hogy pusztuljon a magyar. Ezt én nem mondtam. A másik elferdítés az, mintha én megbántottam volna egy szomszéd államot és annak fejedelmét. Egész beszédemben nem volt egyszó, melylyel megbántottam volna Szerbia királyát, hanem épen mint Magyarország képviselője kötelességemnek tartottam jelezni a situatiót, megóvni és figyelmeztetni a képviselőházat, hogyan állunk azon szomszéd állammal, hogy illusióban ne legyünk. Ha reflectálni akar a ministerelnök ur arra, a mit mondottam, tessék ugy idézni szavaimat, a mint én mondtam és nem elferdíteni azokat. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem fogok ismételni semmit Hivatkozom reá, hogy a mit mondíam, azt a képviselő ur mondta, (ügy van! a jobboldalon.) Megtámadó szavait pedig megbocsátom, mert senki sem szereti, ha az általa alkotott és szobornak kiadott torztestről a burkot lerántják és egész pusztaságában odaállítják. (Elénk helyeslés a jobboldalon). Elnök: A holnap 10 órakor tartandó ülés első tárgya lesz a szegedi állandó híd feljáróiról szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása és ezután folytattatni fog a ma félbe szakadt tárgyalás. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 ára 10 perczkor.)